Az egyes társasági formák közötti jellegbeli különbségek nem moshatóak egymásba, áttekinthető, egymásra épülő és arányos rendszert kell kialakítani a társasági jog szabályozásában, hogy az egyes társasági formák a vállalkozók és a befektetők, valamint a jogalkalmazók számára széles választékot nyújtsanak, gazdasági szerepükkel arányos szigorral kerüljön szabályozásra alapításuk és működtetésük rendje, ne okozzon az felesleges bürokráciát, költségkímélő legyen és felelősségteljes vállalkozásra bírja a cégalapítókat.
Álláspontunk szerint a Gt. egyes fejezeteiben fellelhető indokolatlan és eltúlzott szigorításokat oldani kell, minden társaság saját jellegének és gazdasági szerepének megfelelő elbánásban kell, hogy részesedjék a jogalkotó részéről.
Számok
| 2001 | 2002 | 2003 | |
| Korlátolt felelősségű társaságok | 164 963 | 171 663 | 178 185 |
| Zártkörű részvénytársaságok | 2 595 | 2 940 | 3 038 |
| Nyilvános részvénytársaságok | 94 | 87 | 76 |
| (ebből jelenleg 48 szerepel a tőzsdén) | |||
Itt jegyezzük meg, hogy közel 1800 társaság a törvény kötelező rendelkezése ellenére még mindig nem jelentette be a cégbíróságnak működési módját, így a fenti adatok csak tájékoztató jellegűek, de a nagyságrendeket valószínűleg helyesen tükrözik. (OIT adatbázis)
Jelen tanulmány abból az alaptételből indult ki, hogy az Olvasók eddigi jogalkalmazói gyakorlatuk kapcsán alaposan ismerik a kft. és a zártkörűen működő rt.-k szabályozásának jellegzetességeit, az ilyetén történt szabályozás célját és jogpolitikai indokoltságát, valamint e szervezeti formák helyét és szerepét a fejlett országok társasági jogában. Erre figyelemmel eltekintek a két szervezeti forma tételes összehasonlításától és csak azokkal a közös vonásokkal foglalkozunk, amelyek a jövőbeni kodifikáció során jelentőséggel bírnak. Ezek a következők.
Rendszertani helyét tekintve alapvetően mindkét társaság tőketársulás, amely - szemben a nyilvános részvénytársaságokkal - ha eltérő mértékben is, de nem nélkülözi a személyes jelleget sem. Az egyes társasági formák közötti "méretbeli" különbség is indokolttá teszi a személyes jelleg eltérő módon történő érvényre jutását - legalább is főszabályként - a szabályozásban. A kft. tipikusan kis- és középvállalat, míg az rt. - így a zártkörűen működő rt. is - többnyire nagyvállalat. E két vállalattípus eddig is és ezután is eltérő szabályozást igényel.
Megjegyzés: Ez a probléma természetesen fel sem merül, ha olyan javaslat kerül elfogadásra, hogy a két szervezeti formából csináljunk egy részvények nélküli zártkörű részvénytársaságot, megerősítve a kft.-ket megillető erősebb személyes jelleggel (mellékszolgáltatás, pótbefizetés, elővásárlási jog stb.).
Vagy ha valakiben esetleg felmerülne, hogy az rt. csak nyilvánosan alapított és működő szervezet legyen, akkor a jelenlegi zártkörűen működő rt.-k kft.-ként kell, hogy működjenek tovább. (Ezzel egy csapásra megoldható lenne a kétfajta rt. közötti szabályozási díszkrepancia.)
Abból kiindulva, hogy ilyen javaslatok nem érkeznek, továbbra is azon kell munkálkodnunk, hogy a két társasági forma jellegbeli különbségei arányban álljanak egymással és a többi társaságra vonatkozó szabályozással.
a) Tagsági jog átruházása
Ez az aktus részvénytársaságnál a részvény, mint értékpapír (kivéve a dematerializált részvényt) valamint az üzletrész mint vagyoni értékű jog átruházásával történik. (Itt most nem térünk ki a régi vitára, hogy ez az átruházás a Ptk. amely szabályai szerint történik, de a két értéket képviselő dolog illetőleg jog elidegenítésének kétfajta szabályozását feltétlenül korrigálandónak tartjuk.)
Kft.-nél és a zártkörűen működő rt.-nél az átruházás főszabályként szabadon történhet, de kft. esetében "adásvételi szerződés" útján történő átruházás esetén belép a kötelező elővásárlási jog, míg az átruházás egyéb jogcímei esetén az átruházás kizárható vagy korlátozható, illetőleg a társaság beleegyezéséhez köthető. A zártkörűen működő rt.-nél a törvény csak ezen utóbbit teszi lehetővé a névre szóló részvényekre utalással. [A Ptk. alapján történő elővásárlási, visszavásárlási és vételi jogokkal a Gt. 200. § (1) bek. és a 183. § alapján kibocsátható elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényekkel itt most nem foglalkozunk, mert a 200. § (1) bekezdésben foglalt jogok a Ptk. alapján megfelelően rendezettek, míg az elővásárlási jog a 183. § alapján az alapító okiratban a zártkörűen működő rt.-nél biztosítható.]
A probléma ott van, ha a zártkörűen működő rt. alapító okirata nem tartalmaz kikötést a többi részvényes elővásárlási jogáról, de azok élni szeretnének ezzel. Álláspontunk szerint lehetővé kellene tenni a zártkörűen működő rt. névre szóló részvényei esetén az "alapító okiraton kívüli" elővásárlási jog gyakorlását, viszont ekkor a törvényben kell szabályozni - a kft.-khez hasonlóan - a gyakorlás módját.
Ez a változtatás nem érinti a 202. § (1) bekezdésében szabályozott beleegyezési jog gyakorlását, mert ez az intézmény az átruházás eleve megtiltását teszi lehetővé normatív keretek között.
Az elővásárlási jog intézménye alapvetően jól működik. Az időközbeni tapasztalatok azonban indokolttá tehetik ezen jog kiterjesztését a "közvetett tulajdonosok" tulajdonszerzése esetére is, hiszen egy társaság felett az irányítási jog közvetett módon is elérhető, amely körülmény nem közömbös az eredeti tagok számára. Itt az elővásárlási jog biztosítása mellett esetleg hatékonyabb megoldást biztosíthatna a vételi vagy eladási opció intézményének lehetővé tétele.
b) Jogutódlás esetén a tagsági jog átszállása
Jogutódlás esetén a zártkörűen működő rt.-nél nem javaslom annak lehetővé tételét, hogy az alapító okirat az átszállást kizárhassa (ennyire nem kellene erősíteni a zártkörűen működő rt. személyes jellegét).
Véleményünk szerint széles körű szakmai konszenzus van abban, hogy az egyes társasági formák diszpozitív szabályozását vissza kell állítani. Abban sincs vita, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok szabályozása továbbra is kógens maradjon.
Kérdés az, hogy megléphető-e most a kft.-k és a zártkörűen működő rt.-k diszpozitív jellegű szabályozása. Szerintünk igen, de - a kivételek körének meghatározásánál - gondosan kell ügyelni arra, nehogy "részvény nélküli kft.-k" alapítására adjunk módot. Ez a megoldás természetesen a teljes rt. fejezet átdolgozását igényelné, hiszen élesen el kell választani a kétfajta működési szervezetet (ez különösen az általános szabályoknál okozhat gondot), ugyanakkor világosan elválasztja és jól áttekinthetővé teszi a két működési formára vonatkozó szabályozást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
