A rendszerváltás alkotmányozása 1989-ben Magyarországon előzmények nélkül vezette be az Alkotmány 61. §-ban a közérdekű adat fogalmát, amely alkotmányos joggá tette a közszféra információinak jogi érdek igazolása nélkül, alanyi jogon való hozzáférését[1]. E jog gyakorlását tovább erősítette az 1992-ben elfogadott "adatvédelmi törvény", amely külön fejezetben foglalkozott a közérdekű adatok nyilvánosságával.
2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét. Ezt követően az "adatvédelmi törvényt" felváltotta az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.). Az Infotv. 26. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzati feladatot ellátó szervnek (személynek) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot bárki megismerhesse[2]. Az Infotv. 32. §-a értelmében a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény tájékoztatását. A közfeladat ellátása kapcsán keletkezett dokumentumokat az Infotv. példálózó jelleggel sorolja fel, ide tartozik az üzleti titok megítélése szempontjából jelentős állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása során keletkezett dokumentumokra vonatkozó adat.
Az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv 2003. évi módosítása az úgynevezett "üvegzseb törvény"[3] határozza meg az üzleti titok fogalmát és a kivételeket az üzleti titok fogalma alól (Ptk. 81. §). Eszerint nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.
Üzleti titok egyébként a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette[4]. A Jogalkotó szándéka egyértelmű volt: azokat a jogügyleteket, amelyek közpénzek felhasználását igényelték, kivette az üzleti titok fogalma alól. Ezen jogügyletek az "adatvédelmi törvény", majd 2012-től az Infotv. közérdekű adat és közérdekből nyilvános adatai közé tartoztak. Ahogy az adatvédelmi biztos 2004-ben szellemesen fogalmazott: "Az üzleti titok maga nem közérdekű adat, de nem is jelenti a közérdekű adatok megismerésének abszolút korlátját."
Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli[5].
Az Alaptörvény az információszabadságot érintő új rendelkezése a 39. cikk (2) bekezdése, amely kimondja, hogy "a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok[6]".
2007. évi CVI. törvény kimondja: közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. E szabály, az azóta hatályon kívül helyezett "adatvédelmi törvény" közérdekből nyilvános adat fogalmát[7] pontosította azzal, hogy kimondta, nyilvános minden olyan adat, amely az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozik, akkor is, ha az nem az állam / közfeladatot ellátó kezelésében van[8]. Ez azokra a jogi esetekre nyújt megoldást, amikor az állammal kötött szerződés alapján magáncégek az önkormányzattal szerződést kötnek és ennek alapján keletkezett iratokat valaki nem az önkormányzattól kéri, hanem az adott magáncégtől.
A hatályos Ptk. rendelkezéseit minden bizonnyal az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvény váltja fel 2013-ban. Az Országgyűléshez 2012. július 11-én benyújtott törvényjavaslat elfogadását 2012-ben a törvényhozó elhalasztotta. Az új Ptk. normaszövege a hatályos Ptk.-tól eltérően az üzleti titokkal kapcsolatosan nem tartalmaz kivételt az információszabadság javára, tehát nincs olyan rendelkezés, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyon használatára, hasznosítására vonatkozó adatok közérdekű adatok (ezért nem minősülhetnek üzleti titoknak)[9]. Ugyanakkor az Infotv. (akárcsak korábban az adatvédelmi törvény) utaló szabályt tartalmaz, mely szerint az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók, tehát az üzleti titok "titkosításának" egyik fontos korlátja a közpénzek nyilvánossága. Amennyiben az új Ptk. jelenlegi formájában hatályba lép és ezzel egyidejűleg nem módosul az Infotv., akkor üzleti
- 41/42 -
titokra hivatkozva a nyilvánosságtól elzárható lesz az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő minden információ, ideértve az önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervek adatait is. Az új Ptk. miniszteri biztosa a HVG-ORAC-nak adott exkluzív interjújában[10] úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titok korlátait nem a Ptk.-ban, hanem az Infotv.-ben kell szabályozni. Ugyanakkor, ezzel egyidejűleg az Infotv. módosítását a jogalkotó nem kezdeményezte, sőt az új Ptk. tervezete nem tartalmaz utaló szabályt az üzleti titok alóli kivétel tekintetében az Infotv.-re. Az új Ptk. tervezete szerint: 2:47. § (1) [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)] Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
Amennyiben a Jogalkotó rövid határidővel nem módosítja az Infotv. rendelkezéseit az üzleti titok alóli kivételek meghatározásával, akkor valószínűsíthető, hogy bármilyen a közpénzek felhasználására, az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó adatkérés esetén a bíróságok előtt az alperes sikerrel hivatkozik az új Ptk. "üzleti titok" rendelkezéseire. Az adatvédelmi biztos korábbi ("üvegzseb" előtti) joggyakorlatában igyekezett ugyan az információszabadság javára feloldani a kollíziót az üzleti titok és az információszabadság között, azzal hogy kimondta: a közszféra kezelésében lévő és közpénzekkel összefüggő üzleti adatok titokban maradásához nem fűződik méltányolható érdek, ezek tehát nem tekinthetők üzleti titoknak. (Az "üvegzseb" törvény előtt az üzleti titok fogalmát a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény tartalmazta. Eszerint, üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Az "üvegzseb" törvénnyel a Ptk.-ba a jogosult "méltányolható érdeke" helyett a "jogszerű érdek" megfogalmazás került.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
