A gyakorlatban különböző megoldások alakultak ki az adós felszámolási eljárás befejezésekor még meglévő követeléseinek, mint vagyontárgynak az átadására vonatkozóan.
10/11
Egyszerű, ha egyértelműen csak egy hitelezőnek "jut" a követelésből, tehát nézzük meg először ezt a helyzetet. Miután a törvény nem tartalmaz a követelés piaci értékének meghatározására vonatkozóan előírást, természetesen itt is vannak a gyakorlatban kialakult eltérő megoldások. Van, ahol a teljes névértéken veszik figyelembe a követelést, máshol a felszámoló - "hasraütéssel" - a névérték valamely százalékában határozza meg a követelés piaci értékét. Álláspontom szerint az a helyes megoldás, hogy
- először az adós pénzeszközeit osztják szét a hitelezők között,
- azután az adós egyéb vagyontárgyait, melyek értékét szakértői véleménnyel kell meghatározni, s
- a végén lehet a követeléseket átadni.
A követelést - véleményem szerint - úgy kell átadni az eljárást befejező határozatban, hogy a bíróság megállapítja, kivel szemben áll fenn, mekkora névértékű a követelés - azt milyen eljárásban érvényesíti az adós -, s a követelést "nulla forint piaci értéken" kell átadni a hitelezőnek. A névérték azt mutatja, hogy a behajtás során mekkora összeget követelhet az új jogosult (hitelező) a kötelezett harmadik személytől, míg a nulla forint piaci érték a hitelező saját könyvelése felé ad információt. Ebben az esetben a hitelező maga eldöntheti, hogy érvényesíti-e jogutódként a követelést, vagy pedig leírja azt, de legalább nem okoz neki további költséget az így megkapott követelés. Ha ugyanis értéken (névértéken, vagy annak tört értékén) kapja meg a követelést (és nem nulla forint piaci értéken), akkor azt úgy kell tekintenie, mintha tényleges pénzeszközt kapott volna, s ennek megfelelően kell azt a könyveiben nyilvántartania, utána az adófizetési kötelezettségeit teljesítenie. Csak nagy nehézségek árán tudja a követelést leírni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ilyenkor annak, akinek átadja a követelést, csak esélyt ad a bíróság és nem valódi vagyont, mert egyáltalán nem lehet tudni, hogy folynak-e be a követelésekből pénzösszegek a jogutódhoz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
