2016. augusztus 1. napjával lépett hatályba az Országos Bírósági Hivatal elnökének az integritási szabályzatról szóló 6/2016. (V. 31.) OBH számú utasítása, mely a korábban a vállalati szektorra jellemző irányítási rendszer bevezetésével tett erőfeszítéseket a befolyásmentes ítélkezés és a korrupciómentes beszerzés feltételeinek biztosítására.
Az utasítás bevezetése nem volt előzmények nélküli. Többoldalú egyezményekhez való csatlakozással és nemzetközi szervezetekben, hálózatokban való részvétellel egyes költségvetési szervek már évekkel ezelőtt elkötelezték magukat annak érdekében, hogy a munkájuk pártatlanságát övező közbizalmat adminisztratív lépésekkel is megerősítsék.
A következőkben az utasítás óta eltelt időszakban keletkezett bírósági integritás-védelmi feladatokat részben alaptörvényi aspektusból, részben pedig a Győri Törvényszék gyakorlatának szemszögéből vizsgálom, azonban amennyiben választott témám megköveteli, egyes részeknél a szabályozás fejlődésének szakaszait és indokait is megvilágítom.
A szükséges legkisebb mértékben, de érintem a költségvetési szerveknél folytatott belső ellenőrzés szabályozásával kapcsolatban az utóbbi években bekövetkezett változásokat, majd a téma rövid ismertetése után a szabályzat hatályosulásával összefüggő gyakorlati kérdések kerülnek vizsgálódásom középpontjába. Ennek keretében érintem az integritás-felelősök kijelölésével és képzésével, az integritási munkaterv és a korrupció-megelőzési terv elkészítésével, valamint az integritási kockázatok felmérésével összefüggésben keletkezett feladatokat.
A tanulmányban foglalkozom több, kiemelt integritási kockázatnak minősített jelenség vizsgálatával is. Ezen belül helyet kap a paraszolvencia, a beszerzés és az integritás kapcsolata, valamint a bírák és az igazságügyi alkalmazottak részére a pártatlan munkavégzés érdekében követendő magatartási szabályok együttese. A dolgozat vizsgálja az integritás-védelem és a bírói etika kapcsolatát, ismerteti az integritás-sértések kivizsgálásának bírósági gyakorlatát és a fellelhető esetjog felhasználásával bemutatja az integritás-sértések jellemző megnyilvánulásait.
Az értékelvű integráns szervezeti működés a nemzetközi szervezetek korrupcióellenes fellépéséből fejlődött ki. A résztvevő országok kormányai által megkötött egyezmények, valamint a hazai jog részévé vált normák egyaránt rögzítik, hogy az integritás alapú szervezeti működés, és az azzal összhangban kialakított munkakultúra a korrupciómentes működés leghatékonyabb eszköze. Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményét Magyarország a 2005. évi CXXXIV. törvénnyel hirdette ki, korábban pedig a 49/1999. (VI. 3.) OGY határozattal csatlakozott a Korrupcióellenes Államok Csoportjához.
Az Országos Bírói Tanács jogelődje 2004 óta vesz részt az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának munkájában, az OBT pedig 2015-től kezdődően teljes jogú tagként működik közre a befolyásmentes ítélkezést biztosító európai normákat kidolgozó szervezetnél.
A nemzetközi egyezményekhez történő csatlakozást, valamint a külföldi szervezetekben való ideiglenes, majd állandó részvételt követően az integráns működés fontosságát rögzítve 2011. november 18-án az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész közös nyilatkozatban vállalt kötelezettséget arra, hogy az általuk vezetett szerveket - részben jogszabályon alapuló belső szabályozás útján - ellenállóbbá teszik a korrupciós kockázatokkal szemben. A nyilatkozathoz később a Belügyminisztérium és az Országos Hivatal is csatlakozott.
Az együttműködésben rejlő lehetőségeket nem sokkal később a kormány is felismerte és 1104/2012. (IV. 6.) számú határozatával kötelezte a nyilatkozatban részt vevő szervezeteket, hogy integritás-védelmi tevékenységükről, az együttműködés számszerűsíthető eredményeiről a közigazgatási és igazságügy-miniszter részére minden év május 31. napjáig adjanak összefoglaló tájékoztatást. A kormányhatározat definiálta is az integritás fogalmát, később ez az értelmezés jelentette az alapját annak a két kormányrendeletnek, melyek egyrészt az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekegyeztetők fogadásának rendjéről, másrészt a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóltak.
Az Országos Bírósági Hivatal részére specifikált intézkedéseket az 1336/2015. (V. 27.) számú Kormányhatározat fogalmazott meg. A Nemzeti Korrupcióellenes Programról szóló dokumentum 2015. és 2016. évekre vonatkozó rendelkezéseiben egyebek között az Országos Bírósági Hivatalt is felkérték a programban való részvételre és arra, hogy saját szervezeti stratégiájában kiemelt helyen szerepeltesse a korrupció-megelőzés témáját.
A kormányhatározat az államigazgatási szerveknél alkalmazott meghatározástól eltérően közelíti meg az integritás fogalmát, melynek az igazságszolgáltatásban két fő területe értelmezhető. Az egyik az ítélkezés integritása, más szóval befolyásmentes, semleges és pártatlan törvénykezés feltételeinek megteremtése. A másik a bíróságnak, mint költségvetési szervnek az integritása. Ez utóbbi megközelítésben a bírósági szervezet mint önálló
- 520/521 -
gazdálkodó egység jelenik meg, mely esetben a korrupciós kockázatokat felismerő, korrupciós nyomásnak ellenálló beszerzés jelenti az integritás-védelem fundamentumát.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2016. (V. 31.) OBH számon, integritási szabályzat címmel kiadott utasításának megjelenését a jogszabályi háttér ellenére még hosszú folyamat előzte meg. 2012-ben megalakult a bírókból álló Bírósági Integritás Munkacsoport, amely problématérkép összeállításával és a 2015-ben kiadott integritási kérdőívek feldolgozásával látott munkához. A tervezet összeállítása 2015 júniusában kezdődött meg, azt szeptembertől már a bírói kar is véleményezhette. A javaslat 2015 novemberében az OBT napirendjén is szerepelt, tartalmáról pedig 2016. január végén kétnapos konferencia keretében konzultáltak. A végleges változat végül 2016 áprilisában került az OBT elé, majd 2016. július 1-jén lépett hatályba.
Az utasítás egyszerre korlátozza és védi is a bírákat, valamint eljárási segítséget nyújt az integritási kérdésekben. Legfőbb célja, hogy a bírósági vezetők minden tőlük telhetőt megtegyenek a bírák védelméért annak érdekében, hogy ítélkezési tevékenységüket befolyásolástól mentesen végezhessék. A szabályzat a jogállási törvénytől eltérő, új szankciókat nem tartalmaz, ugyanakkor megpróbálja meghatározni azt az utat, amelyen egy bíró, vagy egy igazságügyi alkalmazott integritást sértő rendellenesség esetén eljárni köteles.
Az integritási szabályzat a bírósági integritás-védelemmel összefüggő adminisztratív feladatokat a bíróság elnökére, a gazdasági hivatalvezetőre és az integritás-felelősre telepíti. A szervezetirányítási rendszer kereteinek kialakítása elsősorban a bíróság elnökének kötelezettsége, ő gondoskodik egyebek között az integritás-felelős kijelöléséről, szükség esetén a szervezeti és működési szabályzat módosításáról és az érintett alkalmazottak munkaköri leírásainak az utasítás szabályaival való összehangolásáról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
