1. A felperes és az alperes között 2000. augusztus 4-én vállalkozási szerződés jött létre, amelynek alapján a felperes vállalta, hogy megtervezi és kiépíti az alperes irodaépületének gyengeáramú rendszerét. Ez magában foglalta az irodaépület tűzjelző, behatolás-jelző és kaputelefon rendszereit. A szerződés 2. pontja szerint a vállalkozói díj 7 500 000 Ft + áfa összeget tett ki, amelynek első részleteként 1 300 000 Ft + áfa az alaphálózat kiépítését követően, második részleteként 5 900 000 Ft + áfa a rendszerhez szükséges eszközök szállítását, hiánytalan
felszerelését és műszaki átadását követően, míg harmadik részleteként 300 000 Ft + áfa a végszámla megküldésével, a beköltözést követő kéthetes próbaüzem után vált esedékessé. A feleknek az egyes részteljesítésekről jegyzőkönyvet kellett felvenniük, ez jogosította fel a felperest a rész-számla benyújtására. A szerződés 3.2. pontja kimondta, hogy a felperes késedelmes teljesítése esetén az alperes jogosult "minőségi kötbért" felszámítani. A "minőségi kötbér" két hét késedelmet követően naponként a vállalkozói díj 1%-a, de maximum 20% volt.
A szerződés értelmében a felperes köteles volt az alperest minden olyan körülményről haladéktalanul írásban értesíteni, amely a munka eredményességét és kellő időben történő elvégzését veszélyeztette vagy gátolta. Ezt a rendelkezést egészítette ki a szerződés annak kimondásával, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatban mindkét fél köteles együttműködni.
A teljesítési határidőkről a szerződés 7. pontja rendelkezett. Ezek szerint az alaphálózat kiépítésével kapcsolatban a munkaterületet az alperes köteles volt 2000. augusztus 14-ével átadni, a további munkák elvégzéséhez szükséges munkaterület átadásának határideje pedig 2000. október 9. volt. Ezek figyelembevételével határozták meg a felek a szerződés teljesítésének határidejét 2000. október 20-ában. A szerződés említett pontja kimondta azt is, hogy amennyiben a munkaterület átadása a tervezett határidőnél később történik, ez maga után vonja a teljesítési határidő megfelelő módosulását.
2. A felperes keresetében előadta, hogy a munkaterület megfelelő részét a 2000. október 9-i határidő helyett az alperes késve bocsátotta rendelkezésére, ezért ott a munkát csak 2000. október 26-án tudta megkezdeni. Emellett az alperes 2000. november 28-án módosította a szerződés műszaki tartalmát, ami jelentős mennyiségű pótmunka végzésével járt, és lényegesen több időt igényelt. Ezekre a körülményekre figyelemmel a szerződés teljesítésének végleges befejezésére 2001. március 12-én került sor és az alperes a vállalkozói díj összegének egy részét nem fizette meg; tartozása 1 572 188 Ft + áfa.
A felperes a keresetében utalt továbbá arra, hogy az alperes a késedelem miatt kötbért kívánt érvényesíteni, mivel azonban a késedelem felperesnek nem volt felróható, a kötbérigényt alaptalannak tartja. Vitatta a felperes a kötbérfizetés kezdő időpontját is azzal, hogy a szerződés erről nem rendelkezett, így a kötbér - ha az alperes részére mégis járna - csak a fizetésre történő felszólítás időpontjától esedékes, amely 2001. március hó 8. napja volt. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a szerződés 3.2. pontja szerint a felek nem késedelmi, hanem minőségi kötbért kötöttek ki, amely hibás teljesítés esetén járt.
Mindezek alapján a felperes kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest 1 572 188 Ft + áfa elmaradt vállalkozói díj és annak 2001. március 12-étől számított kamatai megfizetésére, egyben utasítsa el az alperes beszámítási kifogásként érvényesíteni kívánt kötbérigényét.
3. Az alperes ellenkérelmében a felperes vállalkozói díjra vonatkozó igényét elismerte azzal, hogy kötbérkövetelését annak törvényes kamataival együtt a ki nem fizetett díjba be kívánja számítani. Arra hivatkozott, hogy a felek a teljesítési határidő meghosszabbításában nem állapodtak meg, a szerződést a teljesítési határidő meg- hosszabbítása nélkül, műszaki tartalmában módosították. Ezt bizonyítja az alperes szerint, hogy a felperes sem tudta megjelölni az állítólagos új teljesítési határidőt, márpedig ha lett volna ilyen, akkor arra bizonyosan hivatkozott volna. Az alperes előadta továbbá, hogy a szerződés műszaki tartalmának módosítására azért került sor, mert az eredetileg tervezett rendszerhez képest másik megoldást kellett alkalmazni; az eredetileg tervezett rendszer a szerződésben meghatározott követelményeket, amint ez utóbb megállapítható volt, nem elégítette volna ki. A műszaki tartalom módosítása azonban nem jelentett több munkát.
Az alperes szerint a felperes sem írásban, sem szóban egyetlen alkalommal sem jelezte, hogy nem tudja a szerződést határidőben teljesíteni, holott a Ptk. 392. §-ának (2) bekezdése ezzel kapcsolatban a vállalkozó terhére értesítési kötelezettséget ír elő. Tagadta továbbá az alperes, hogy a felek a szerződésben hibás teljesítés esetére kötöttek volna ki kötbért. Álláspontja szerint a szerződés 3.2. pontjának szövege ("két hét késedelmet követően") egyértelművé teszi, hogy a "minőségi kötbér" kifejezés tévedésből került a szövegbe.
Az alperes vitatta a felperes állítását, amely szerint nem terheli felelősség a közel három hónapos késedelemért. Az ugyan helytálló, hogy a munkaterületet a 2000. október 9-i határidő helyett csak október 26-án adta át, tehát 17 napos késéssel, ez azonban a több hónapos késedelmet nem indokolja. Hivatkozott továbbá arra, hogy a felperest terheli annak bizonyítása, mennyiben tudja kimenteni magát a késedelem alól. Az alperes álláspontja szerint a kötbérigény a szerződés haladéktalan teljesítésére való felszólítás időpontjában, 2001. január hó 10. napjával vált esedékessé.
4. A Választottbíróság által tartott tárgyaláson a felperes keresetét fenntartotta és kérte, hogy a Választottbíróság - ha az alperes kötbér iránti követelését megalapozottnak tartja - a kötbért a felróhatóság figyelembevételével mérsékelje. A felperes hivatkozott arra is, hogy az alperes olyan összeg után, amelyet visszatartott és így birtokban van, kamatot nem követelhet. A késedelemmel kapcsolatban pedig kifejtette: az a tény, hogy az eredeti teljesítési határidő lejártát követő mintegy öt hét elteltével állapodtak meg a felek a szerződés módosításában, a késedelmes teljesítés ráutaló magatartással történt elfogadásának tekintendő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
