Ha Nyugat-Európát halljuk, akkor a jólét, a biztonság, az emberi jogok, az egyenlőség juthat az ember eszébe. Ha az Európai Unió szabályozásának legrégebbi elemeit kérdezik, a négy alapszabadság, az áruk, a személyek, a szolgáltatások, a tőke szabad mozgása gyakori válasz. Ha a polgári jog, kötelmi jog mai jellemzőit kérdezik, akkor az általános szerződési feltételek elterjedését és ezzel párhuzamosan, ennek ellentételezéseként a fogyasztóvédelem szükségességét lehet kiemelni.
Az alábbi példán ezek mindegyike megfigyelhető és azt elolvasva végig lehet gondolni, hogy a hangzatos elvek mögött mennyi tagállami és európai uniós gyakorlat érvényesül.
A fogyasztóvédelem kialakításának a szükségességét az adta, hogy a tömegtermelés elterjedésével a hagyományos piaci alkudozások, a bargaining megszűntek, annak helyét a take it or leave it elve vette át, azaz vagy alkalmazkodott a fogyasztó a kereskedő játékszabályaihoz vagy más megoldást keresett. Azért, hogy a felborult egyensúlyi helyzet ne vezessen tisztességtelen szerződési feltételekhez, jogi előírások alkalmazásával mesterségesen erősítették meg a nemzeti jogrendszerek a polgárok felborult, egyenlőtlenné vált alkupozícióit.
Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak kialakítását az indokolta, hogy a gazdasági integráció magasabb szintre lépésével és számos közös politika alkotását követően a tagállamok közötti határok kinyíltak, a cégek az áruforgalom és a szolgáltatás, az emberek pedig a személyek szabad mozgását használták ki. Az Európai Unió célkitűzése, az egységes Európa megvalósult, a határokat leginkább már csak a térképeken lehet felismerni, számos jogeset (például Factortame-, Bosman-, Yvonne Van Duyn-, Adoui és Cornuaille-ügyek) mutatta azt, hogy az állampolgárság vagy a lakóhely szerinti közvetlen és közvetett diszkrimináció látszólag megszűnt.
Megszűnt?
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú fogyasztó 2014. februárban Magyarországon egy nemzetközi újságkereskedésben 965 Ft-ért megvásárolta a német Olympia Verlag kiadásában megjelenő Kicker Sportmagazin 2014. január 27-i számát. A Kicker német ára az eladás időpontjában 2,40 euró, a magyar ára 965 Ft, átszámítva több mint 3 euró volt. Az újságon a magyar ár rányomtatva szerepelt több más deviza mellett. A Kicker egységes megjelenésű lap, nincsenek regionális különszámai.
Az újság a szokásos tartalmán kívül az oldalak között egy nyereményjátékban történő részvételre feljogosító nyereménykártyát, kupont is tartalmazott. A kupon hasonlított egy kaparós sorsjegyre. Ha a kupon lekaparása után a Tor! (magyarul gólt, illetve bolondot jelent) felirat jelent meg, akkor az olvasó garantált ajándékot várhatott a tájékoztatás szerint. Emellett azonban kis betűkkel különleges részvételi szabályként szerepelt, hogy csak Németországon belülről lehetett részt venni ebben a játékban, illetve lehetett részesülni a nyereményben. A fogyasztó elküldte a kupont, annak ellenére, hogy ismerte a feltételt. A feltételt jogellenesnek tartja. Az ajándékot nem kapta meg. Jogi lépéseket tett az igényének érvényesítése érdekében. A kuponon kiadóként nem az Olympia Verlag szerepelt a Kicker logója mellett, hanem a Verlagsservice24.
Tekintettel arra, hogy határokon átnyúló jogvitáról van szó, ezért az alkalmazandó jog vonatkozásában a nemzetközi európai kollíziós magánjog szabályai az irányadók.
Meg kell határozni, hogy milyen szerződés jött létre a magyar fogyasztó és a német cég között. Annak ellenére, hogy a nyereményjátékon való részvétel akár egy szolgáltatásnak is tekinthető, egyértelmű, hogy a fogyasztó azért vásárolta meg az újságot, mert azt el szerette volna olvasni. A termék rendelkezik relevanciával, nem a szolgáltatás, így ez egy adásvételi szerződés.
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán áll-e fenn szerződéses viszony a kiadó és a fogyasztó között. Ugyan az újságot nem közvetlenül a kiadótól vásárolta a fogyasztó, de a címlapon nyomtatva szerepel a magyar ár. Ha nem lenne a fogyasztó és a kiadó között szerződéses kapcsolat, akkor milyen alapon avatkozhatna be utóbbi a megállapodás megkötésébe azzal, hogy meghatározza a vételárat? Azt a következtetést lehet levonni, hogy a kiadó és a fogyasztó között szerződéses kapcsolat áll fenn, ahová közbeékelődik a terjesztő mint közvetítő.
- 11/12 -
2.1. A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008 EK rendelet (a továbbiakban: Róma I. rendelet) 6. cikke szerint főszabályként olyan szerződésre, amelyet egy természetes személy üzleti vagy szakmai tevékenységén kívüli célra (fogyasztó) kötött egy másik, az üzleti vagy szakmai tevékenysége gyakorlásának keretében eljáró személlyel (vállalkozó), annak az országnak a joga az irányadó, amelynek a területén a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, ha a vállalkozó
a) az üzleti vagy szakmai tevékenységét abban az országban folytatja, ahol a fogyasztó szokásos tartózkodási helye található vagy
b) minden más esetben ilyen jellegű tevékenységei ebbe az országba vagy az ezen országot is magában foglaló országokba irányulnak
és a szerződés e tevékenységekkel kapcsolatos.[1]
A fogyasztó álláspontja szerint jelen esetben a Róma I. rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja az irányadó, mert a német kiadó azzal, hogy a Kicker címlapjára rányomtatta a magyarországi árat, kifejezésre juttatta, hogy az újságot a magyar piacra is szánta, így a Kickert forgalmazó Olympia Verlag tevékenysége Magyarországra is irányult. Ebből kiindulva a fogyasztói jogvitában a magyar lenne az alkalmazandó jog.
2.2. Ha azonban az előző feltevés megdőlne, akkor az alkalmazandó jogot a Róma I. rendelet általános szabályai szerint kellene megállapítani.
Az adásvételi szerződésre annak az európai uniós tagállamnak a joga az irányadó, ahol az eladó szokásos lakóhelye található.[2]
Az Olympia Verlag GmbH székhelye Németországban, Nürnbergben található[3] , így az általános szabályok szerint a német jogot kellene alkalmazni.
Az egyértelműség kedvéért a dolgozat megvizsgálja mindkét eshetőséget.
2.3. Természetesen a szerződő feleknek joga van arra, hogy megválasszák az alkalmazandó jogot, ez azonban nem történt meg, általános szerződési feltételekre sem történt utalás az újságban, így ezt annál kevésbé kell vizsgálni, mivel a felek jogválasztása nem eredményezheti a jogválasztás hiányában irányadó tagállami kógens szabályok figyelmen kívül hagyását.[4]
2.4. Tekintettel arra, hogy Magyarország és Németország is az Európai Unió tagja, az európai jog pedig szupranacionális jellegű, mely lerontja a nemzeti jogok azzal ellentétes rendelkezéseit, így az európai uniós jog vonatkozó szabályait is célszerű áttekinteni.
3.1. A teljesítés vonatkozó szabályait a szerződéskötéskor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza.
A polgári jogi jogviszonyokban a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.[5]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
