Történelmi visszatekintést téve megállapítható, hogy az európai jogrendekben számos gazdasági ágazatot vontak állami monopóliumok alá. Ez azt jelentette, hogy vagy maga az állam, vagy valamely általa kijelölt szervezet ebben az ágazatban kivételesen és kizárólagosan tevékenykedhetett. A só, a dohány, a telekommunikáció és a frekvenciagazdálkodás mellett az európai jogokban a szerencsejáték is a történelmi monopoltevékenységek közé sorolható.
Az állami monopolizálásnak több oka is volt; egyrészt fiskális szempontok játszottak közre (mindenekelőtt az állam adószedői jogosultsága), másrészt cél volt az is, hogy a lakosságot az adott szolgáltatással vagy termékkel - többnyire (mint például a rádiófrekvenciák esetében) elég szűkmarkúan, de a feltétlenül szükséges mértéket azért biztosítva - mindenképpen ellássák. A monopóliumok hátránya viszont, hogy a monopolizált szolgáltatások árát a fogyasztók felé mesterségesen magasan tartották, mivel nem volt jelen másik vetélytárs, a piacról teljesen hiányzott a verseny.
Ez a jogi helyzet és a nemzeti piacokra a monopóliumok révén fennálló belépési korlátok az EU-tagállamokban az európai gazdasági térség alapelveivel gyakran nem összeegyeztethetőek. Ennek következményeképpen a tagállamokban az EU nyomására az elmúlt két évtizedben a legtöbb monopóliumot eltörölték. Ám miközben az utóbbi tíz évben az EU területén a tagállamok a telekommunikációs és a frekvenciamonopóliumokat szigorúan felszámolták, a szerencsejátékmonopólium még számos tagállamban érvényben van. Így különösen Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban és Ausztriában állami monopólium a szerencsejáték, azonban az egyes tagállamokban teljesen eltérő a nemzeti szerencsejáték-monopóliumok kiterjedtsége és megítélése.[1] A szerencsejátékok monopolizálása természetesen összefügg a tagállamok adónyereség-igényével, de emellett a nemzeti szerencsejáték-monopóliumok a játékosok magas szintű védelmének fenntartását is szolgálják.[2] Csak szigorú korlátozásokkal és belépési feltételekkel lehet biztosítani, hogy a játékos ne váljon játékfüggővé, és hogy a játékfüggőt megóvják attól, hogy mindenét eljátssza, s ezáltal elveszítse az egzisztenciáját. A nemzeti szerencsejáték-monopólium ezen fontos feladata visszatükröződik az Európai Unió dokumentumaiban és az Európai Bíróság észrevételeiben is.[3]
Némi késéssel, a 21. század kezdetére a multimédia forradalom az interneten keresztüli szerencsejátékot és (sport)fogadást is elérte.
Az internet egyik történelmi és technikai sajátossága, hogy csak igen nehezen szorítható az államhatárok keretei közé. Technikai szempontból egy internetes oldal a világ bármely intrenet-elérési pontjáról megtekinthető. Az internet határokon átívelő jellege teszi lehetővé alapvetően bármely játékos számára, hogy figyelmen kívül hagyja a szerencsejáték-monopóliumot, és valamely online kaszinóban vegyen részt szerencsejátékban. A játékosok megóvásával kapcsolatos felelősség és a nemzeti szerencsejáték-monopólium védelme érdekében az EU-tagállamok törvényhozói ezért olyan szabályozást építettek ki, amelyben a szerencsejáték monopóliumot veszélyeztető külföldi szerencsejátékok ajánlása és reklámozása tilos és büntetendő. Ugyanezen okból például Ausztriában azt a játékost is büntetéssel fenyegetik, aki egy külföldi online kaszinóban játszik, és ezzel szegi meg a szerencsejáték monopóliumot. Az USA, Ázsia és az EU eltérő szabályozási rendszerei miatt előfordulhat, hogy az online kaszinóban szerzett nyeremény abban az államban, amelyből az üzemel, teljesen legális, más országban viszont súlyosan büntetendő.
Bár ezen elvek mentén a szerencsejáték-monopóliumot fenyegető, az online kaszinókhoz kapcsolódó hézagok kezelése máris helyet kapott a nemzeti szerencsejáték szabályozá-
- 185/186 -
sokban, mégis számtalan elemi kérdés marad megválaszolatlan. Így összefüggésben az internet határnélküliségével felmerül a kérdés, milyen feltételeket lehet szabni a külföldi online kaszinók ajánlataira. Más szóval: milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy online kaszinó weboldalának, hogy kétséget kizáróan alkalmas legyen arra, hogy valamely, szerencsejáték-monopóliummal rendelkező tagállam potenciális játékosát játékra csábítása. További probléma a szerencsejáték-ajánlatok és külföldi online kaszinók reklámjának tiltásával összefüggésben a külföldi online kaszinók honlapjára vezető linkek elhelyezése. Különösen akkor, ha a linket elhelyező hostja egy olyan államban található, amelyben a szerencsejáték állami monopólium alá esik (mint például Ausztria és Németország).
Miközben az osztrák joggyakorlat alapján még nincs ítélet az online kaszinókhoz vezető linkekkel kapcsolatban, a német bíróságokon már többször előkerült a probléma. Ezzel összefüggésben a német büntetőjog rámutatott, hogy a német Büntető Törvénykönyv 284. § (4) bekezdése alapján büntetendő a Németországban engedéllyel nem rendelkező szerencsejáték reklámja. Egy hasonló büntetőrendelkezés megtalálható az osztrák Btk. 168. szakaszában is. Ezek mellett a büntetőtényállások mellett az osztrák jog a szerencsejáték-törvényben közigazgatási jellegű, szabálysértési tényállást is tartalmaz, amelyek ismertetésére az osztrák szabályozást tárgyaló részben kerül sor. Ezt megelőzően a német jogi környezet ismertetem.
A Hamburgi Tartományi Bíróság (Landgericht Hamburg) előtt 2003-ban felmerült a kérdés, hogy megengedhetőek-e a külföldi online szerencsejáték-ajánlatokhoz vezető linkek, amelyeket egy internetes kereső listáz ki.[4] A konkrét esetben a kereső "nyereményjáték" keresőszóra kiadott találati listájában Németországban nem engedélyezett szerencsejáték-ajánlatok voltak találhatók. A találat mint szponzorált link egy kis reklámszöveggel jelent meg. E tényállásnál a bíróság azt vizsgálta, hogy fennáll-e a német Btk. 284. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelme, kapcsolatban a német versenytörvény 1. §-ával.[5] Jóllehet a bíróság előtt tisztázatlan maradt a kérdés, hogyan vezethet célzottan a szerencsejátékhoz ez a keresési eredmény (a külföldi szerencsejátékajánlat linkjével együtt): csak a saját magunk által beírt keresőszó révén, vagy másként is, kétszer a kereseti eredménylistára kattintva. A Bíróságnak azonban nem volt kétsége afelől, hogy minden esetben egy Németországban nem engedélyezett szerencsejáték reklámját érjük el. A Hamburgi Tartományi Bíróság döntéséből kikövetkeztethető, hogy az internetes keresésszolgáltatás üzemeltetője akár közreműködő elkövetőként ("Mitstörer") felelhet a versenyjogot sértő linkekért, ha az online szerencsejáték-szolgáltatóval a külföldi szerencsejáték oldalakra mutató, ún. "szponzorált linkek" elhelyezéséről megállapodást kötött.
A Német Szövetségi Törvényszék (Bundesgerichtshof) 2004-ben foglalkozott a külföldi honlapokra mutató linkek jogellenességének kérdésével, a nagy visszhangot kiváltó "Schöner Wetten" döntésében.[6] Az ügyben egy ismert német sajtóorgánum helyezett el egy anyagában olyan linket, amely egy osztrák szerencsejáték oldalra vezetett. Azért perelte be a céget egy német szerencsejáték szolgáltató, mert a link külföldi szerencsejátékhonlapra vezetett, amelynek működtetője pénzért kínált szerencsejátékot, noha nem volt a német Btk. 284. § (1) bekezdése követelményeinek megfelelő, szerencsejáték rendezésére feljogosító engedély birtokában.
A Német Szövetségi Törvényszék figyelembe vette ugyan, hogy az internet-címre vezető hyperlinkek elhelyezése objektíve alkalmas arra, hogy ezeknek a szolgáltatóknak a versenyét zavarja, nem tartotta azonban megállapíthatónak, hogy a link elhelyezője ténylegesen a versenyben való részvétel szándékával cselekedett. Továbbá célzott rá a szövetségi bíróság, hogy a sajtóorgánumot a sajtószabadság védőernyője alatt kell kezelni. A bíróság nem állapította meg a sajtóorgánumokra vonatkozóan azt sem, hogy vizsgálniuk kellene az általuk elhelyezett linkeket.
A Német Szövetségi Törvényszék döntése ellenére, ami csak a konkrét ügyre vonatkozott, mégis abból kell kiindulni, hogy a külföldi szerencsejáték-oldalakra vezető link elhelyezése alapvetően versenyvétséget valósít meg.[7] Egyébként is minden esetben figyelni kell arra, hogy ebben a konkrét ügyben a külföldi szerencsejáték-szolgáltatás németországi megengedhetőségével csak érintőlegesen foglalkoztak. A döntés fókuszában inkább az a kérdés állt, hogy egy belföldi szerencsejátékszolgáltató szempontjából versenytorzító hatású-e egy külföldi szerencsejátékhoz vezető link elhelyezése, amire ebben az esetben a Német Szövetségi Törvényszék nemleges választ adott.
Ugyancsak 2004-ben a Hamburgi Fellebbviteli Bíróság (Oberlandgericht Hamburg) is foglalkozott online kaszinókhoz vezető linkekkel.[8] Ellentétben a korábban vizsgált esetekkel, amelyekben csak egy vagy néhány online kaszinót linkeltek be, az alperes kereskedelmi portálján több tízezer domaint kínáltak eladásra. Ezekre a "parkoló domainekre" több mint 100000, linkekkel ellátott reklámbannert helyeztek el, és ezeknek a linkeknek egy része külföldi online szerencsejáték-oldalakra vezetett, amelyek esetében a külföldi szerencsejáték-szolgáltatónak nem volt engedélye szerencsejáték szervezésére és felkínálására. A bíróság ismét azt a kérdést vizsgálta, hogy a konkrét esetben a versenyvétség és a német Btk. 284. § szerinti büntetendő magatartás megvalósul-e. Ebben az esetben az illetékes bíróság helybenhagyta mind a versenyvétség, mind a német Btk. 284. § szerinti tiltott szerencsejáték vádját. A bíróság végül a beperelt felet közreműködő elkövetőnek minősítette, és elutasította a német teleszolgáltatási törvény (Teledienstegesetz) szerinti szolgáltatói felelősségi kedvezmények alkalmazását.[9] Figyelemreméltó módon a fellebbviteli bíróság is hivatkozott arra, hogy a büntethetőség a német Btk. 284. § szerinti tiltott szerencsejáték szervezése Európai Bíróság Gambelli döntése
- 186/187 -
alapján - amelyben az EuB azt a fogadásimonopóliumot, amely csak financiális célokat szolgál, közösségi jogot sértőnek találta - sem szűnik meg, és a büntethetőségének a Német Szövetségi Törvényszék "Schöner Wetten" döntése sem mond ellent, mivel abban az esetben a sajtószabadság kérdése volt az irányadó.
2005-ben egy másik ügyben a Hamburgi Tartományi Bíróságnak[10] abban kellet döntést hoznia, hogy egy németországi weboldalon egy külföldi kaszinó weblapjára mutató szöveges link elhelyezése megvalósít-e büntetőjogilag releváns magatartást, amennyiben a külföldi kaszinó üzemeltetője nem tud olyan engedélyt felmutatni, amely szerencsejátékok rendezésére jogosít Németországban. A pert egy Németországban szerencsejáték-licensszel rendelkező cég indította a külföldi kaszinó weblapjára mutató hyperlink eltávolítása végett. Figyelemre méltó a hamburgi bíróság érvelése a német bíróságok joghatóságával kapcsolatban: a joghatóság fennállása már csak azért is megállapítható, mert a belinkelt, külföldi weblapon szereplő szerencsejáték ajánlat a potenciális németországi ügyfeleket szólította meg, különösen azzal, hogy a honlap német nyelven készült. Ezen túlmenően a bíróság megállapította, hogy egy hyperlink a meghivatkozott oldal tartalmára és kínálatára vonatkozó reklám egyik fajtájának minősül. Az ítélkező bíróság elutasította továbbá - mint ahogy tette ezt korábban a Hamburgi Tartományi Bíróság a 16.09.2004, Az 315 0 755/03 számú döntésében - a keresőszolgáltatást üzemeltetők magatartásának a kedvezményes felelősségi szabályok alapján történő értékelését, mivel e szolgáltatók a hyperlinkeket manuálisan dolgozták fel, és a külföldi kasznióra mutató link elhelyezéséért olykor ellenszolgáltatást fogadtak el. Ezen túlmenően megállapítást nyert, hogy a linket elhelyező az ellenőrzési kötelezettségét is megsértette.
Végül egy olyan jelenségre kívánjuk itt felhívni a figyelmet, amely közvetlenül kapcsolódik az online kaszinók weblapjaira vezető, egyébként tiltott linkekhez: a német honlapokon elhelyezett, (tiltott) külföldi kaszinókra mutató linkek gyakorisága miatt a közelmúltban mind ügyvédi irodák, mind Németországban szerencsejáték-engedéllyel rendelkező cégek több alkalommal éltek a link-elhelyező megintésének - mint a jogsértő magatartás abbahagyására való felhívás - lehetőségével.
Azonban több ítéletben, mint például a Lübecki Elsőfokú Bíróság döntésében[11] és az az ellen a Bielefeldi Tartományi Bírósághoz benyújtott fellebbezésben[12] elutasították a megintéshez kapcsolódó, a költségek megtérítésére vonatkozó igényt. Az indokolásban többek között az szerepelt, hogy joggal való visszaélésnek minősül az, ha a jogosult a megintéssel kizárólag azért él, hogy a kötelezettel szemben igényt szerezzen a költségek megtérítésére.[13]
Annak ellenére, hogy az osztrák igazságszolgáltatás mindeddig alig találkozott a külföldi online kaszinók weboldalaira vezető linkekkel kapcsolatos tényállással, az osztrák jogszabályi környezet alapján abból kell kiindulnunk, hogy az ilyen linkek elhelyezése büntetendő. Az osztrák szerencsejáték-törvény 52. § (1) bekezdésének 1. pontja jelentős, 22000 euróig terjedő bírsággal rendeli büntetni azt, aki az osztrák szerencsejáték-törvény rendelkezéseivel ellentétesen szerencsejátékot szervez, kínál vagy elérhetővé tesz. Első pillantásra ez a rendelkezés a linket elhelyezőket egyáltalán nem érinti. Azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a norma tartalmát, akkor láthatjuk, hogy az rájuk is kiterjed: a linknek éppen az a célja, hogy idegen információhoz hozzáférést biztosítson, de egy link (amit rendszerint manuálisan kell elhelyezni és feldolgozni) ezen túlmenően az idegen weboldal tartalmát ajánlja is. Más szóval: a linket elhelyező "reklámozza" az idegen weblap tartalmát.[14] Ha a link egy osztrák weblapról egy olyan tartalmú weblapra vezet, amelyik az osztrák szerencsejáték-monopóliumra vonatkozó rendelkezéssel ellentétes, akkor az osztrák szerencsejáték-törvény 52. § (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt tényállás alapjaiban véve már meg is valósult. Ezen túlmenően az osztrák szerencsejáték törvény 56. §-a (1) bekezdésének 3. pontja ismeri a külföldi szerencsejáték reklámozásának, illetve a reklámozás lehetővé tételének általános tilalmát is, aminek a megsértése 3000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtandó.
Egy külföldi online kaszinó weboldalához vezető link esetében tehát az osztrák szerencsejáték törvény 52. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak mellett a törvény 56. §-a (1) bekezdésének 3. pontja is megvalósul. Az egymással konkuráló két jogszabályhely közti ellentétet a jogalkotó az 56. § (1) bekezdése 3. pontjának lex specialis helyzetével oldja fel, oly módon, hogy ez a rendelkezés lesz elsődlegesen alkalmazandó az 52. § (1) bekezdésének 1. pontjával szemben.[15]
Ennek ellenére a tényállási elemek megvalósulása nem vezet automatikusan a linket elhelyező (büntetőjogi) felelősségének megállapításához vagy büntetés kiszabásához, mert az osztrák jog ismeri (az EU-tagállamok körében szokatlan módon) a link-elhelyező felelősségének kizárását, amit a következő fejezetben részletesebben kifejtünk.
A linket elhelyező mellett maga a játékos is pénzbírsággal fenyegetett: az osztrák szerencsejáték törvény 56. §-ának (2) bekezdése tiltja a belföldi téttel külföldi szerencsejátékban való részvételt, és a szándékos elkövetést 7500 euróig terjedő, míg a gondatlan elkövetést (a mulasztásost is) 1500 euróig terjedő pénzbírsággal rendeli büntetni. Nem alkalmazható a felelősséget kizáró rendelkezés azon játékos esetében, aki megvalósítja az osztrák szerencsejáték törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti tényállást, mert csak a linket elhelyező - a játékos maga nem - minősül az osztrák elektronikus kereskedelmi törvény szerinti szolgáltatást kínálónak, és a felelősség kizárása csak a szolgáltatást kínáló esetében kerül alkalmazásra.
A meghivatkozott weboldalon szereplő idegen tartalomért a linket elhelyező által viselt felelősség kérdése közvetlen kapcsolatban van idegen tartalmak ellenőrzésének kötelezettségével. A Német Szövetségi Törvényszék szerint az ellenőrzési kötelezettség mindazokra vonatkozik, akik egy hyperlinket elhelyeznek vagy fenntartanak. A kötelezettség mértéke különösen a hyperlink felhasználásának körülményeihez igazodik. Ezen túlmenően az ellenőrzési kötelezettség mértéke függ még a hyperlink céljától és attól, hogy a linket elhelyező személynek van-e tudomása olyan körülményekről, amelyek arra utalnak, hogy a belinkelt weboldal jogellenes szolgáltatást nyújt, továbbá attól is, hogy a linket elhelyezőnek az elvárhatóság keretein belül volt-e lehetősége a jogellenesség felismerésére. Ennek megfelelően a Német Szövetségi Törvényszék álláspontja szerint
- 187/188 -
a sajtóvállalkozásoknak csak korlátozott ellenőrzési kötelezettsége van, mindaddig, amíg a hyperlink csupán kiegészítője az újságírói, illetve szerkesztői teljesítménynek.[16] A Német Szövetségi Törvényszéknek ez az álláspontja tág teret ad a kritikának: miért részesül kedvezőbb elbírálásban a sajtóorgánum a magánemberhez képest, ha egy olyan hyperlink elhelyezéséről van szó, ami egy külföldi (tiltott) internetes szerencsejátékra hivatkozik. A sajtóvállalkozások esetében is egy szigorúbb mércét kellene felállítani az ellenőrzési kötelezettséggel kapcsolatban, annál is inkább, mert e vállalkozásoknak a szerkesztői tartalom kialakításában megfelelő gondossággal kell eljárniuk. A médiavállalkozásokról továbbá legalább annyira - hacsak nem sokkal inkább - feltételezhető, hogy tudomásuk van a külföldi szerencsejáték szervezésére és reklámozására vonatkozó rendelkezésekről, mint egy magánemberről. Az, hogy a Német Szövetségi Törvényszék sokat vitatott "Schöner Wetten" döntésében a sajtószabadság alapján egy speciális esetről van szó, az online kaszinókra vezető linkekért viselt felelősségen alapvetően nem változtat; végső soron a Hamburgi Fellebbviteli Bíróság is ezt az álláspontot erősítette meg.[17]
A Német Legfelsőbb Bíróság döntésének jogos kritikáját erősíti a Hamburgi Tartományi Bíróság újabb döntése is.[18] Eszerint egy német honlapon "szerencsejáték" cím alatt összegyűjtött, manuálisan feldolgozott linkekre speciális szabályok irányadóak: a szerencsejátékok esetében egy különösen kockázatos területről van szó, ami miatt a linket elhelyezők nem bízhatnak minden további nélkül abban, hogy a külföldi online szerencsejátékot kínáló weblapnak megfelelő engedélye van Németországban. A külföldi online kaszinókhoz vezető linkek elhelyezésével kapcsolatban a német igazságszolgáltatás nyilvánvalóan egy magasabb szintű ellenőrzési kötelezettséget vár el, tekintettel arra, hogy a szerencsejátékszolgáltatás jelentős kockázattal jár.
Az osztrák törvény, eltérőn a némettől, pontosan definiálja azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén a linket elhelyező mentesül a felelősség alól: az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 17. §-a alapján az a linket elhelyező[19], aki ezzel hozzáférést biztosít idegen információkhoz, nem tartozik felelősséggel ezen információkért, amennyiben a meghivatkozott oldal jogellenes tevékenységéről vagy információjáról ténylegesen nem volt tudomása, illetve a kártérítési igényt illetően nem tudott olyan tényről vagy körülményről, amiből a jogellenes tevékenység vagy információ számára nyilvánvalóvá válik. Amennyiben azonban a linket elhelyező e tényekről vagy körülményekről tudomást szerez, haladéktalanul köteles tevőleges módon fellépni és az elektronikus hivatkozást (azaz a linket) eltávolítani. Nem alkalmazható a felelősség kizárására vonatkozó szabály, ha az a személy, akitől az információk származnak a linket elhelyezővel alárendelt viszonyban van - például munkaviszony alapján - vagy az felügyeleti jogot gyakorol felette, illetőleg ha a linket elhelyező az idegen információt sajátjaként tünteti fel. Ez utóbbi esetről akkor beszélünk, amikor a felhasználó számára nem válik egyértelműen felismerhetővé, hogy a linket elhelyező honlapját elhagyta és már egy idegen tartalomhoz fér hozzá.
Kérdésként merül fel azonban, hogy a linket elhelyező számára mikortól válik minden kétséget kizáróan felismerhetővé az általa elhelyezett link törvényellenes volta. Az uralkodó osztrák nézet szerint csak akkor, amikor a törvényellenesség egy jogi kérdésekben járatlan laikus személy számára is nyilvánvaló. Ebben az esetben a jogban való tévedés lényeges; a modern jogrendszerek a jogban való tévedés intézményét általában csak igen korlátozott körben alkalmazzák. A linket elhelyezőknél nem áll fenn ilyen speciális eset, ezért a külföldi online kaszinók weblapjaira hivatkozó linket elhelyezőkkel kapcsolatos uralkodó nézet álláspontom szerint nem követendő. Mivel Ausztriában a szerencsejáték monopólium törvény által rögzített, a linket elhelyező nem hivatkozhat arra, hogy egyáltalán nem tudott a törvény rendelkezéseiről, illetve a szerencsejáték monopóliumról. A külföldön, gyorshajtás miatt megbüntetett gépkocsivezető sem hivatkozhat főszabály szerint arra, hogy nem tudott sebességkorlátozásról; mint gépkocsivezető köteles a külföldön érvényben lévő sebességhatárokról tájékozódni.
Mindenesetre a linket elhelyező bizonyos esetekben hivatkozhat arra, hogy egyáltalán nem volt tudomása arról, hogy az általa belinkelt külföldi weblapon szerencsejátékot tesznek elérhetővé. Ezzel a linket elhelyező az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 17. §-a hatálya alatt állna, és a link elhelyezése miatt nem lenne büntethető. E kérdés pedig visszavezet az idegen tartalmak ellenőrzési kötelezettsége körüli vitához, amit Németországban már - mint ahogy az a fentiekben bemutatásra került - részletesen elemeztek.
Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 17. §-ának tartalmából azonban nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy fordított esetben, a 17. §-ban foglalt előfeltételek teljesülésének hiányában automatikusan beáll a linket elhelyező (büntetőjogi) felelőssége. Rendszerint ugyanis először egy másik osztrák törvény (büntetőjogilag) releváns tényállásának kell megvalósulnia, mint például az osztrák szerencsejáték törvény 52. §-a vagy 56. §-a, illetve az osztrák büntető törvénykönyv 168. §-a.
Az Európai Unió számos tagállamában létezik törvény által rögzített szerencsejátékmonopólium, mind adóügyi, mind pedig játékfüggőség-prevenciós megfontolások alapján. Ezen egységes célok ellenére az EU-tagállamok egyes szerencsejáték-törvényei számos részletkérdésben eltérnek egymástól. Az a linket elhelyező, aki egy belföldi weblapról link segítségével egy külföldi online kaszinó weboldalára irányít, és ezzel megsérti a szerencsejáték monopóliumot, végeredményben mind a német, mind pedig az osztrák jog alapján büntetendő. De amíg Németország ebben a témában már egy gazdag és összetett ítélkezési gyakorlattal rendelkezik, és a külföldi online kaszinókhoz vezető linkek elhelyezőire vonatkozó felelősség előfeltételeinek szabályait a bíróságok már kidolgozták, addig Ausztriában ebben a témában egyelőre alig születtet releváns döntés. Azonban az osztrák jogban sem férhet kétség a külföldi online kaszinóhoz vezető linkek büntetőjogi relevanciájához, köszönhetően az osztrák szerencsejáték törvény és az osztrák büntető törvénykönyv egyértelmű rendelkezéseinek, amik jelentős pénzbírság
- 188/189 -
kiszabásáról rendelkeznek. Az osztrák jog sajátos jellemzője, hogy ismeri a linket elhelyező szolgáltató felelősségének kizárását: amennyiben - leegyszerűsített megfogalmazásban - a linket elhelyezőnek nincs tudomása, illetve nem kell, hogy tudomása legyen a belinkelt weboldalon szereplő tartalom törvényellenességéről, akkor az idegen tartalomért bárminemű felelősség, ide értve a büntetőjogi felelősségre vonást, kizárt. Az osztrák törvény nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a linket elhelyezőnek mikor kell tudatában lennie a tartalom törvényellenességnek. Miközben az uralkodó nézet abból indul ki, hogy a linket elhelyezőt úgy kell kezelni, mint egy (a jogi kérdésekben járatlan) laikust, a magam részéről inkább azon a véleményen vagyok, hogy aki egy külföldi online kaszinó weblapjára vezető linket elhelyez, az végeredményben ne hivatkozhasson arra, hogy nem volt tudomása az osztrák szerencsejátékmonopóliumot kimondó rendelkezésről, és így a felelősséget kizáró szabály se vonatkozzon rá. ■
JEGYZETEK
* A tanulmányt fordította Kabai Anikó és Puss Tamás.
[1] Ausztriában a fogadásokat messzemenően liberalizálták, és kivonták a szövetségi monopóliumok köréből. Ezzel szemben Németországban a fogadások is monopolizálva vannak, ami - különösen a 2006-os németországi labdarúgóvilágbajnokság esetében - számos jogsértéshez vezetett (lásd: Sportfogadási reklámok Németországban BVerfG 28.3.2006 - 1 BvR 1054/01) Az eljárások során a német bíróságok előtt gyakran merült fel indokként, hogy bár a fogadások Németországban szabályozottak, Ausztriában liberalizáltak, ugyanis a (németnyelvű) weboladalakon a osztrák fogadási ajánlatok a német játékosok számára is elérhetőek voltak, ráadásul részben Németországban is futotttak a reklámok.
[2] Európában a szerencsejátékpiacokat a származási hely elvén liberalizálták, ennek eredményeképpen a játékosok védelme messze az elégséges szint alá csökkent.
[3] Az Európai Parlament is jelezte, hogy a szerencsejátékot és a lottót ki kellene venni a szolgáltatási irányelvből. Indirekt módon ezzel támogatja a nemzeti monopóliumok további fennállását az EU tagállamokban. Az elmúlt években az EU Bíróság különböző döntéseiben megállapította, hogy az EU tagállamokban a szerencsejátékmonopólium az alapvető közösségi joganyaggal összeegyeztethető. lásd: EB Rs C-275/92, Slg 1994, I-01039 - "Schindler"; EuGH Rs C-124/97, Slg 1999, I-06067 - "Lärää"; EuGH Rs C-67/98, Slg 1999, I-7289 - "Zenatti"). Csak azon szerencsejátékmonopóliumok nem elfogadhatóak, amelyek kizárólag adójövedelem elérését (és nem a játékosvédelmet) szolgálják.(EB Rs C-243/01 - "Gambelli").
[4] LG Hamburg 16.09.2004, Az 315 0 755/03.
[5] A német Versenytörvény 1. § Aki versenytevékenység céljára szolgáló üzletszerű forgalmat bonyolít a jó erkölcsök ellen vét, az a jogsértő tevékenység abbahagyására és kártérítésre kötelezhető. Az osztrák versenyjogi törvény a fentvel azonos értelmű rendelkezést tartalmaz.
[6] BGH 1.4.2004, I ZR 317/01 - "Schöner Wetten".
[7] Vgl Bahr, BGH: Keine Haftung für Links auf Glücksspielseiten, http://www.isa-casinos.de/articles/6332.html?s=links%20gericht (12.9.2006).
[8] OLG Hamburg 14.7.2004, Az 5 U 160/03. Lásd: Kommentár, Bahr, OLG Hamburg: Haftung für Glücksspiel-Links (nach "Gambelli" und "Schöner Wetten"),
http://isa-casinos.de/articles/6877.html?s=links%20gericht (8.9.2006).
[9] A magyar jogban e kedvezményeket az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. CVIII. törvény szabályozza. (A fordítók)
[10] LG Hamburg 3.2.2005, 315 0 839/04.
[11] AG Lübbecke 31.5.2005, Az 3 C 314/04. Siehe Bahr, AG Lübbecke: Abmahnung wegen Glücksspiel-Links rechtsmissbräuchlich, http://www.isa-casinos.de/artic-les/9078.html?s=links%20gericht (13.9.2006).
[12] LG Bielefeld 17.8.2005, Az 21 S 159/05. Kommentiert von Bahr, LG Bielefeld: Abmahnung wegen Glücksspiel-Links rechtsmissbräuchlich, http://www.isa-ca-sinos.de/articles/9946.htmPsMinks%20gericht (13.9.2006).
[13] A megintéssel járó ügyvédi és egyéb költségeket a megintéssel élő fél azért terheli a megintettre, mert a megintés egy költséges bírósági eljárás elkerülését szolgálja, és ezzel végső soron a megintett fél érdekeit szolgálja. (A fordítók)
[14] Vö.: zu Links als Werbemaßnahme insbesondere LG Hamburg 3.2.2005, 315 0 839/04.
[15] Lásd még ehhez Bresich/Schnabel, Hyperlinking to Online-Casinos may be a Punishable Act in Strejcek, Glücksspiele, Wetten und Internet (2006), 118 f.
[16] Lásd BGH 1.4.2004, I ZR 317/01 - "Schöner Wetten".
[17] OLG Hamburg 14.7.2004, Az 5 U 160/03.
[18] LG Hamburg 3.2.2005, 315 0 839/04.
[19] Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 17. §-a nem a "linket elhelyező" kifejezést használja, hanem leíró terminológiát alkalmaz: "Szolgáltatást kínáló, az aki egy elektronikus utalással hozzáférést biztosít idegen információkhoz... "
Lábjegyzetek:
[1] A szerző projekt-asszisztens a Bécsi Egyetemen, és az Auteried & Partner ügyvédi iroda munkatársa.
Visszaugrás
