Még nem telt el egy egész év a Rendelet magyarországi hatályba lépése óta, s eddig három ügyben kellett alkalmazni a szabályait. Mind a három ügyben kérdések sorozatát indította el az a helyzet, hogy különböző országok jogi megoldásait kellene összeigazítani.
1. Sorrendben a második volt, de a legegyszerűbb, a Cstv. 6/C. §-a alapján indult eljárás, melynek külön megnevezést kellett kreálni (Eufpk.). A 6/C. § alapján indult eljárás célja kizárólag az, hogy a magyar nyilvántartásokba bekerüljön a külföldi fizetésképtelenségi főeljárás megindításának ténye. Kétféle megoldás lenne erre megfelelő. Az egyik az, hogy a nemzeti jogszabály erre vonatkozóan kifejezetten felhatalmazást adna a külföldi eljárás felszámolójának, a másik az, amit a magyar törvényalkotó is választott, hogy egy bírósági szűrőn keresztül menjen át a külföldi eljárás felszámolójának kérelme, s a bíróság rendelkezzen a bejegyzésről. Ez utóbbi megoldás egyrészt illeszkedik a magyar jogrendhez - a magyar felszámolási eljárások megindításának tényét is a bíróság megkeresésére jegyzik be -, másrészt pedig biztosítja azt, hogy olyan jogi tények kerüljenek bejegyzésre, amelyek megfelelnek a nemzetközi és nemzeti jogszabályoknak is. A Rendelet alapján külföldi bíróság fizetésképtelenségi határozatait minden további vizsgálódás nélkül el kell ismerni, azonban a végrehajthatóság érdekében mindenképpen ellenőrizni kell, hogy az hozta-e a határozatot, akinek erre a Rendelet alapján, valamint a saját nemzeti jogszabálya alapján joga van.
A konkrét esetben egy magánszemély ellen Németországban indítottak csődeljárást az adós saját kérelmére. A német bíróság ideiglenes csődgondnokot jelölt ki, akinek - az ottani szabályok szerint -meghatározta a hatáskörét, melybe beletartozott az is, hogy az adós vagyonát megóvja. Ennek keretében kérte elrendelni a csődeljárás tényének az adós tulajdonában álló magyarországi ingatlanra történő feljegyzését.
Az első kérdés az volt, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos eljárás korlátozódik-e a Csődtörvényben felsorolt gazdálkodó szervezeti körre? Nyilvánvalóan nem, hiszen nem ezen gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatosan kell a bíróságnak eljárnia, hanem bármelyik tagállamban adósként szereplő fél magyarországi vagyonával szemben. Ebből következően a Csődtörvény személyi hatálya ebben a korlátozott körben - a 6/B. és 6/C. §-ok esetében - teljesen kitágult, valamennyi tagállam valamennyi félként szóba jöhető alanya - ha rendelkezik magyar hitelezőkkel vagy magyarországi vagyonnal - ezen eljárásokban szerepelhet adósként.
Miután tehát megállapítható, hogy magánszemély vagyonával kapcsolatos eljárást is lehet kérni - ebben a korlátozott körben -, a második kérdés az volt, hogy vajon az ideiglenes csődgondnok is kérheti-e a feljegyzést. A Cstv. 6/C. § felszámolót említ, s a Rendelet melléklete szerint felszámolónak minősül a német ideiglenes csődgondnok is. A Csődtörvény 6/C. §-a szerint a főeljárásnak azonban már meg kell indulnia, amikor kérheti a felszámoló a nyilvántartásba a bejegyzést (múlt időben ír ugyanis a főeljárás megindításáról), és a Rendelet is azt írja elő, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében írt eljárást megindító határozatot kell bejegyezni (22. cikk).
A kérelmező a bíróság felhívására csatolta a bíróság csődöt nyitó és a (végleges, nem ideiglenes) csődgondnok kijelölését tartalmazó határozatát, valamint annak hiteles magyar fordítását. A fordítás szerint a csődeljárást megindították a német állampolgár ellen.
A bíróság a kérelemnek megfelelően elrendelte a bejegyzést, ami példás gyorsasággal fel is került a tulajdoni lapra. Ezzel kapcsolatban azonban probléma, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint csak a felszámolás vagy a végelszámolás ténye jegyezhető fel, s ennek azután a további jogkövetkezményei is rendezve vannak, azaz csak a felszámoló vagy végelszámoló bejelentése alapján jegyezhető fel ezután bármi az ingatlanra. A csődeljárás tényét nem kell feljegyezni, ebből következően erre vonatkozó további rendelkezés nincs.
Milyen következményei lesznek a csődeljárás megindítása ténye feljegyzésének? Az első baj ezzel az, hogy a hatályos magyar jog szerinti csődeljárás és a német "csődeljárásnak" fordított eljárás tartalma teljesen eltérő. Nálunk az adós megtartja - korlátokkal ugyan - a rendelkezési jogát, míg Németországban a rendelkezési jogát - a becsatolt határozat szerint - elveszti, az átszáll a csődgondnokra; nálunk a csődeljárás célja az adós megingott helyzetének a helyreállítása, Németországban ez inkább a vagyon összegyűjtését és hitelezők közötti szétosztását célozza stb.
A másik gond, hogy milyen jogkövetkezményeket fog a bejegyzéshez fűzni a Földhivatal? Úgy tekinti, mint a felszámolást és csak a csődgondnok rendelkezéseit fogadja el? Mi lesz a sorsa ennek az ingatlannak, ha nem értékesíti a csődgondnok? Vajon hogyan fog törlődni róla ez a feljegyzés?
(Nem ez az egyetlen hiányossága ebben a tekintetben az Ingatlan-nyilvántartási törvénynek, mert volt már rá példa, hogy a vagyonrendezés megindításának tényét is feljegyezték az ingatlanra - egyébként nagyon helyesen -, bár erre nincs az Inytv. szerint lehetőség.)
A bejegyzésre vonatkozó végzés meghozatalával az eljárás maga befejeződött.
2. Időben az első eljárás egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság ellen megindított főel-járás volt. Az adós ügyvezetője kezdeményezte az eljárás megindítását arra hivatkozva, hogy az egyszemélyi magyar tulajdonosa alapítói határozatot hozott, melyben a felszámolási eljárás megindításáról döntött, s kötelezte az ügyvezetőt, hogy a kérelmet Magyarországon nyújtsa be. A kérelemben az adós előadta, hogy a 100%-os magyar tulajdonban álló társaság ugyan Szlovákiában került bejegyzésre, ott fejtett ki kereskedelmi tevékenységet, de a fő érdekeltségeinek központja Magyarországon volt, mert az érdemi döntéseket a társasággal kapcsolatban itt hozták meg.
A bíróság - tekintettel arra, hogy a Rendelet 3. cikk (1) bekezdésében írt vélelemmel szemben bizonyítást ajánlottak fel - megvizsgálta: megállapítható-e, hogy az adós fő érdekeltségeinek központja (COMI) Magyarországon van. Úgy találta, hogy ez megállapítható, s ezért elrendelte a Szlovákiában bejegyzett társaság felszámolását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
