Ezen összefoglaló célja az Európai Unió Bírósága által 2015-ben lezárt magyar ügyek bemutatása, azok ténybeli és jogi hátterének, a felmerült jogi problémának, valamint a Bíróság döntésének tömör ismertetésével. Az anyag 22 ügyet dolgoz fel, amelyek közül 20-at az Európai Bíróság, kettőt pedig a Törvényszék tárgyalt. Az Európai Bíróság által eldöntött ügyek túlnyomó többsége előzetes döntéshozatali eljárás keretében került a luxembourgi bírák elé, de két olyan ügyben is született ítélet, amelyekben az érintettek a Törvényszék egy korábbi döntését fellebbezték meg. A feldolgozott lezárt előzetes döntéshozatali ügyek közül a legtöbbet a Fővárosi Törvényszék (5), valamint a Kúria (3) indította.
Az összefoglaló nem tartalmazza azokat az ügyeket, amelyekben a keresetet vagy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a döntéshozatal előtt visszavonták, amelyeket a Törvényszék nyilvánvalóan elfogadhatatlannak minősített, amelyek tárgya még a jogot ismerő nagyközönség nagy része számára is túl specifikus (pl. egyes védjegyügyek), valamint a Közszolgálati Törvényszék által lezárt ügyeket.
A könnyebb áttekinthetőség kedvéért az ügyek témakör szerint besorolva kerülnek ismertetésre.
A magyar gázvezetékrendszer üzemeltetője, az FGSZ Földgázszállító Zrt. (FGSZ) az Unió gázpiacának liberalizációját követően minden piaci résztvevő számára biztosítja a hálózathoz való diszkriminációmentes és tisztességes hozzáférést. A cég üzemi és kereskedelmi szabályzatát (ÜKSZ) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a Hivatal) hagyja jóvá. Az ÜKSZ szerint az FGSZ az egy évnél hosszabb távú kapacitásigényeket a beérkezések sorrendjében bírálja el, és amennyiben a szabad kapacitás rendelkezésre áll, úgy megköti az azok lekötésére vonatkozó szerződést.
Az E.ON négy hosszú távú, kapacitás-lekötési igényt nyújtott be az FGSZ-hez, amelyek azonban jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló szabad kapacitást. Ezért az FGSZ a Hivatalhoz fordult iránymutatásért, amely megállapította, hogy a hosszú távú kapacitásoknak az ÜKSZ szerinti kiosztása akadályozza új piaci szereplőknek a piacra történő belépését, és ezért azt hivatalból visszavonta. A Hivatal emellett arra utasította az FGSZ-t, hogy a hosszú távú kapacitások lekötésére vonatkozó szabályokat a földgázkereskedők bevonásával dolgozza át, és azokat számára nyújtsa be jóváhagyásra.
Az E.ON bírósági úton kérte a Hivatal határozatának megsemmisítését. Az ügyet eddig vizsgáló magyar bíróságok azonban azzal az indokkal utasították el a keresetet, hogy mivel a határozatot nem a cégnek, hanem az FGSZ-nek címezték, ezért a vállalkozásnak nincs lehetősége annak megtámadására.
Az E.ON felülvizsgálati kérelmét vizsgáló Kúria azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jog értelmében a cégnek lehetősége van-e az érintett határozat bíróság előtt történő megtámadására.
2015. március 19-én meghozott ítéletében a Bíróság először is megállapította, hogy az E.ON Földgáznak a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló uniós rendeletből1 származó jogait potenciálisan érinti a szabályozó hatóság (a Hivatal) olyan határozata, amely módosítja az ÜKSZ-nek a kapacitásallokációval és a szűk keresztmetszetek kezelésével kapcsolatos szabályait.
A Bíróság emlékeztetett arra, hogy vonatkozó uniós eljárási szabályok hiányában minden tagállam belső jogrendjének feladata kijelölni az említett jogokból eredő jogviták elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságot, és meghatározni a bírósághoz való fordulás eljárási szabályait. Azonban az uniós jog ilyen esetekben megköveteli, hogy a nemzeti szabályozás következtében ne sérüljön az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt, a hatékony bírói jogvédelemhez való jog.
Következésképpen az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely a hatékony bírói jogvédelem elvét megsértve nem teszi lehetővé az E.ON Földgáz számára, hogy a szabályozó hatóság ÜKSZ-re vonatkozó határozata ellen keresetet indítson.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint bármely uniós polgár, illetve az Unióban honossággal rendelkező jogi személy petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez az EU tevékenységi területére tartozó és őt közvetlenül érintő ügyben.
- 11/12 -
E lehetőséggel élve nyújtott be a Pannonhalmi Bencés Főapátság egy petíciót az Európai Parlamenthez. A Főapátság a petícióban abban kérte a Parlament segítségét, hogy közvetítsen a Rusovce-i (Szlovákia) Lónyai-kastély tulajdonjogának kérdésében. E kastély tulajdonjogát 1944-ben a Lónyai-házaspár végrendeletben a Pannonhalmi Főapátságra hagyta, de a későbbi politikai fejlemények miatt a házaspár végakarata nem teljesülhetett. A Főapátság a petícióban kifejezte abbeli aggodalmát is, hogy Szlovákia a 2016-os EU elnökség találkozóit a kastélyban kívánja rendezni, és felhívta a figyelmet ennek politikai és jogi veszélyeire az Európai Unióra nézve.
A petíció megvizsgálását követően a Parlament petíciós bizottsága úgy döntött, hogy annak tárgya nem kapcsolódik az Unió tevékenységi területeihez, és ezért befogadhatatlannak nyilvánította azt, továbbá elrendelte a dokumentum irattárba helyezését. Mivel a Főapátság szerint a petíciós bizottság nem támasztotta alá indokokkal, hogy a petíció tartalma miért nem kapcsolódik az Unió tevékenységi területeihez, ezért a kérdéses döntést megtámadta a Törvényszék előtt.
2015. szeptember 10-én meghozott végzésében a Törvényszék elutasította a Főapátság keresetét, mivel a luxembourgi bírák álláspontja szerint a megtámadott határozatban szereplő rövidített indokolás megfelelt az ítélkezési gyakorlatban megállapított indokolási követelménynek.
A Törvényszék végezésével szemben a Pannonhalmi Főapátság fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.
2016. május 4-i végzésével a Bíróság a fellebbezést nyilvánvalóan megalapozatlanként elutasította (C-607/15 P sz. ügy).
A személyes adatok védelméről szóló irányelv[2] előírja, hogy minden tagállam hatóságot vagy hatóságokat jelöl ki az irányelv alapján a tagállamok által elfogadott nemzeti rendelkezések területén történő alkalmazásának felügyeletére. E hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a területükön - a szóban forgó adatkezelésre alkalmazandó nemzeti jogtól függetlenül - többek között vizsgálati és beavatkozási jogköröket gyakoroljanak. Ezen felül valamely tagállam hatósága felkérheti egy másik tagállam hatóságát hatáskörének gyakorlására.
A Szlovákiában bejegyzett Weltimmo társaság olyan weboldalt üzemeltet, amelyen magyarországi ingatlanok hirdetései jelennek meg. Ennek keretében a hirdetők személyes adatait kezeli. A hirdetések egy hónapig ingyenesek, majd ezt követően a hirdetésért díjat kell fizetni. Számos hirdető az első hónap elteltét követően elektronikus levélben kérte hirdetése és egyben a rá vonatkozó személyes adatok törlését. A Weltimmo azonban nem törölte ezeket az adatokat, és kiszámlázta az érintetteknek szolgáltatásainak díjait. A kiszámlázott díjak meg nem fizetése esetén az érintett hirdetők személyes adatait követeléskezelő cégeknek továbbította a Weltimmo.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
