A foglalkoztatási jogban az egyik legfontosabb terület a jogviszony megszűnésének a kérdése. A munkajog célja a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő munkavállaló gazdasági és szociális érdekeinek az állami eszközök - jogalkotás - útján történő védelme, amely különösen a jogviszony megszüntetése esetén járhat jelentős sérelemmel a munkavállaló számára.
E területen a bírói gyakorlat nagyrésze a munkáltató egyoldalú megszüntetése, a felmondás, felmentés témakörben született az utóbbi néhány évtizedben. A versenyszféra elbocsátási jogával kapcsolatban Európában az 1970-es évekig a munkavállalót védő szabályrendszert alakítottak ki. A rugalmas biztonság nevű program[1] azonban az elbocsátási jogban is egyfajta deregulációt jelentett, a munkavállalói jogok erodálása látható. Hogyan hat a rugalmas biztonság a közszféra jogában, jelen tanulmány részben erre keresi a választ.
Ehhez a közszolgálati jogviszony megszűnését és megszüntetését mutatjuk be, rámutatva arra, hogy a kiszolgáltatottság az állami/önkormányzati alkalmazottak esetében is fennállhat.
Elsőként a közszolgálati jogviszony megszűnésének és megszüntetésének általános jellemzőit ismertetjük. A következőkben röviden számba vesszük és demonstráljuk a közszolgálati jogviszony megszűnésének eseteit, azt követően pedig a közszolgálati jogviszony megszüntetésének eseteit dolgozzuk fel.
A közszolgálati jog csakúgy, mint a magánmunkajog, megkülönbözteti egymástól a jogviszony megszűnését és megszüntetését. Az elhatárolás alapja a jogviszony megszűnését eredményező ok eredetének gyökere. A jogviszony megszűnése esetén a felek akarata nem érvényesül, azon kívülálló objektív jogi tény bekövetkezésével automatikusan beáll, ellenben a jogviszony-megszüntetés legalább az egyik fél vagy mindkét fél közös akaratelhatározása következtében, erre irányuló jognyilatkozat alapján történik. A magyar közszolgálati jog szabályozását tekintve megállapítható, hogy a jogviszonymegszűnési és -megszüntetési rendszert kógens szabályok alkotják, melyektől a jogalkotó akarata szerint a felek nem térhetnek el. Ez azt eredményezi, hogy a jogszabályban taxatíve felsorolt megszűnési és megszüntetési módoktól semmilyen esetben, illetve módon sem a közszolgálati tisztviselő előnyére, sem pedig hátrányára nem térhetnek el.[2]
A magyar jogrendszer közszolgálati joga a zárt rendszerű vagy karriertípusú közszolgálathoz áll közelebb. A foglalkoztatás stabilitása tekintetében a közszolgálati tisztviselőket általában nagyobb fokú állásbiztonság illeti meg, ami egyáltalán nem jelent elmozdíthatatlanságot. Elmondható, hogy a versenyszférával szemben a közszféra munkajogviszonya jelentősen nagyobb biztonságot kínál, sokkal rigidebbek és kötöttebbek a jogviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének szabályai.[3]
A közszolgálati jogviszonyok megszűnési rendszerét nagyban befolyásolja a közszférában dolgozó tisztviselőkkel szembeni magasabb szintű elvárások, hivatásetikai elvek, valamint a hivatalhoz méltó magatartás és lojalitás követelménye is. A rendszerváltozás után megalkotott hazai szabályozást alapvetően jellemezte a pályabiztonság fokozatos csökkenése, a flexibilis és költségtakarékos közszolgálat hangsúlyozása. Ezt támasztja alá a felmentési okok számának folyamatos növekedése, valamint a 2010-ben rövid ideig hatályban lévő indokolás nélküli felmentés jogintézménye.[4]
A felek akaratától független jogi tény idézi elő a közszolgálati jogviszony megszűnését. Objektívek a megszűnés esetei, mert nincs szükség a megszűnéshez további jognyilatkozatra, a jogi tények bekövetkezése nyomán a jogviszony automatikusan a törvény erejénél fogva megszűnik. Ez alól kivételt képez a hivatalvesztés fegyelmi büntetés, mert tulajdonképpen ez a munkáltató egyoldalú jognyilatkozata.[5]
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 60. § (1) bekezdése tételesen felsorolja a jogviszony megszűnésének eseteit. Az alábbiakban a jelenleg hatályos Kttv. alapján tekintjük át a közszolgálati jogviszony megszűnésének tényállásait.
- 6/7 -
Automatikusan megszűnik a jogviszony, amennyiben a kinevezésben foglalt határozott idő lejár.[6] A közszolgálati jogviszony minden külön jognyilatkozat nélkül megszűnik, tekintettel arra, hogy az idő múlása a felek akaratától függetlenül is bekövetkezik.
A közszolgálati jogviszony a közszolgálati tisztviselő halálával és a halál időpontjában megszűnik, tekintettel arra, hogy a tisztviselő halálával lehetetlenné válik a jogviszony teljesítése, a személyes munkavégzés kötelezettsége.
A Kttv. összegzően utal az egyéb okokból történő megszűnés eseteire, mely alapján a jogviszony a törvény erejénél fogva[7] megszűnik. Ezek általában olyan esetek, amikor a jogviszony fenntartásához szükséges valamilyen feltételt a közszolgálati tisztviselő nem teljesíti (elveszti) vagy eredménytelenül telik el egy adott feltétel teljesítésére (például képzettség, vizsga megszerzésére) előírt határidő. Tipikus ilyen eset, amikor egy közszolgálati tisztviselő tekintetében már nem áll fenn valamely általános alkalmazási feltétel - így például elveszíti cselekvőképességét, büntetett előéletűvé válik, megszűnik a magyar állampolgársága - és ezzel egyidejűleg a jogviszonya is megszűnik. Ugyancsak a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony: ha az összeférhetetlenséget a munkáltatói felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg,[8] ha az erre nyitva álló egy-, illetve kétéves határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le a közigazgatási alapvizsgát,[9] ha a közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vezetői munkakörbe kinevezett kormánytisztviselő a szakvizsga-kötelezettségének két éven belül, számára felróható okból nem tesz eleget,[10] ha a hivatásos szolgálati, illetve katonai szolgálati jogviszonyban álló a tartalékállomány útján úgy létesít kormányzati szolgálati jogviszonyt, hogy a munkakör betöltéséhez előírt képesítési feltétellel nem rendelkezik, és a képesítést az előírt határidőn belül nem szerzi meg,[11] ha a jogviszonyváltás során nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya.[12] Ide tartozik az a megszűnési eset is, amikor a határozatlan időre kinevezett közszolgálati tisztviselő valamely állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió szerveinél jogviszonyt létesít, közszolgálati tisztviselői jogviszonya az új jogviszony kezdete előtti napon megszűnik. Ez utóbbi szabály azonban eltérést engedő, a megszűnés időpontja ugyanis ettől eltérően is meghatározható.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
