Az Oracle és a UsedSoft ügyében az Európai Bíróság kimondta, hogy akkor is eladhatók a szoftverlicencek, ha a programcsomag nem dobozos formában került a felhasználóhoz, hanem közvetlenül az internetről lett letöltve, és a licenc megvásárlójának joga van a szoftverfrissítési szolgáltatásokhoz is. Az ítélet alapján szabadon lehet kereskedni a használt szoftverek licencével - bármit is állítson a licencszerződés, de a mennyiségi licencek csak egyben adhatóak el. A német UsedSoft ellen folyó per központi kérdése az volt, hogy a csupán letölthető formában létező szoftverek licence továbbértékesíthető-e, vagy csak a fizikai formában (pl. CD-n, DVD-n) értékesített szoftver adható el használat után. A Bíróság döntése szerint a letölthető és a fizikai formában létező szoftvereket egyforma elbírálás illeti meg, mert a szerző eladja a szoftverét a leendő felhasználónak, és a licenc alapján átadja az ügyfélnek a szoftver örökös használati jogát, így a szoftverlicencek a szoftver formátumától függetlenül továbbértékesíthetőek. Az ítélet kimondja azt is, hogy a szerzői jog tulajdonosa a felhasználói licencfeltételek között nem kötheti ki a licenc továbbadhatóságának tilalmát, mivel az EU joga az ilyen piackorlátozó kitételeket felülírja. A Bíróság szerint a használt szoftver újraeladásával a készítő nem esik el jogos bevételétől - azt már az első vásárlótól megkapta. Az Oracle-UsedSoft ügyében ugyanakkor a szoftverek továbbadása technikailag lehetséges volt, és a Bíróság kimondta, hogy az adásvétel nem járhat a szerzői jog által védett szoftver többszörözésével, vagyis az eladónak használhatatlanná kell tennie saját példányát az eladás előtt. Az ítélet komoly következményekkel járhat az online játékok és az okostelefonokra és tabletekre letölthető alkalmazások piacán is, de a fizikai adathordozón kínált szoftverek is eltűnhetnek a boltokból. (Index - HWSW)
A Google cenzúrázza keresőindexéből azokat az oldalakat, amelyeken szerzői jogokat sértő médiatartalom található. A legismertebb keresőoldal utolsó frissítésével ismét mesterséges korlátokat építettek az alapvetően organikusan keletkező találati listába. Az egyes honlapok hitelessége és használhatósága mellett ezentúl a jogtulajdonosok és jogkezelők követeléseinek eleget téve figyelik a találatok rendezésnél azt is, hogy azok tartalma sért-e szerzői jogokat. A jogsértők azonosítása a Digital Millenium Copyright Act (DMCA) által meghatározott keretek között működhet, tehát bárki jelenthet majd be illegálisan megosztott tartalommal rendelkező weboldalakat. A Google állítása szerint minden kérést meg fog vizsgálni, amely komoly kihívást jelent majd, hiszen csak júliusban 4 millió bejelentés érkezett a céghez. A Google azonban nem jogosult eldönteni, hogy egy adott weboldal sért-e jogokat, az egyes megosztott tartalmakról a jogtulajdonos döntheti csak el, hogy jogvédett-e, és csak a bíróság mondhatja ki, hogy azok jogsértően jelentek meg az adott honlapon. Ezért az indexből való eltávolítás megkérdőjelezhető, még úgy is, hogy a Google keresője nem egy közszolgáltatás, nem kötelező benne minden oldalt szerepeltetni. Az újítás eredményeként várhatóan csökkennek a SEO-spam néven ismert, torrent és warez oldalakra mutató találatok, azonban adminisztrációs vagy fejlesztői hibák miatt legálisan működő üzletek elérhetőségei is elveszhetnek. A semleges internet eszméje is veszélybe kerülhet az új szűrési feltételek beépítésével, az eszköz alkalmazása során már csak egy lépés kell ahhoz, hogy adott esetben a politikailag, világszemléletileg a tulajdonos cég nézeteivel nem egyező oldalakat is kivegyék a webes keresőkből. (hwsw.hu)
Váratlan sikert aratott a havi 10 dollárért korlátlan zeneletöltést kínáló mobilszolgáltatás. Az Egyesült Államok digitális zenei piacán a második legnépszerűbb előfizetéses szolgáltatás lett a Muve Music, amelyet már 600 ezren használnak, főleg alacsonyabb keresetű, városi, kisebbségi fiatalok. A szolgáltatásért az átalánydíjon felül nem kell külön fizetniük, viszont korlátlan mennyiségű zenét tölthetnek le a mobiltelefonjukra egy többmilliós katalógusból, amelyet ki is használnak, előfizetőik átlagban havi 30 órát hallgatnak zenét a telefonon. Emellett közösségi szolgáltatásokat is kínál a Muve, valamint egy alkalmazás kitalálja a korábban letöltött számokból, hogy mit szeret a felhasználó és automatikusan letölti a neki megfelelő zenéket. A siker titka az lehet, hogy olyan réteget talált meg a szolgáltató, amellyel a lemezipar hagyományosan nem igazán törődik. (quart.hu)
A német legfelsőbb bíróság ítélete alapján az internetszolgáltatók kötelesek kiadni a szerzői jogi jogosultaknak előfizetőik nevét és címét, ha azok engedély nélkül osztottak meg jogvédett tartalmakat, függetlenül attól, hogy haszonszerzési céllal tették-e, vállalatokról vagy magánszemélyekről van szó. A kiadók és az érdekvédelmi szervezetek eddig is megismerhették a feltöltők IP-címeit, de az ISP-k nem voltak kötelesek kiadni a hozzá tartozó ügyfeleik személyes adatait, kivéve, ha egyértelmű volt, hogy anyagi haszonszerzés céljából történt a fájlok megosztása. A kölni tartományi bíróság az ügy elsőfokú ítéletében még az anyagi haszonszerzést feltételként szabta meg, de a legfelsőbb bíróság döntése értelmében ez a jövőben már nem követelmény az adatok igényléséhez. A jogosultak az IP-cím birtokában kérvényezhetik az előfizetői adatok kiadását a megosztott fájlok számától függetlenül, és a kérést az internetszolgáltatók nem tagadhatják meg. A bíróság indokolásként kifejtette, hogy a jogosultak védtelenek az online elkövetett kalózkodással szemben, ha a jogsértők adatait nem ismerhetik meg, hiszen anélkül nem állíthatják bíróság elé az elkövetőket. A hasonló ítéletek következtében a német internetszolgáltatók már több százezer online forgalmi információt kellett, hogy átadjanak a közelmúltban a jogtulajdonosoknak és jogkezelőknek, az ezek alapján meghatározott kártérítési igény már januárban meghaladta a 412 millió eurót. A német politikában újoncnak számító Német Kalózpárt eközben jelentős politikai tényezővé vált, választói támogatottsága 8 százalék körül mozog, megelőzve a kormányon lévő liberálisokat és a Baloldal pártot is. (sg.hu)
Az internetezők BitTorrent alapú fájlcsere aktivitását figyelő szolgáltatást indított egy lengyel cég. A ScanEye elnevezésű online alkalmazás a torrent adatforgalmat próbálja követni, és az egyes letöltéseket a felhasználók IP-címéhez rendelni. A még fejlesztés alatt álló szoftverrel bárki megtekintheti a saját címéről készült elemzést is a www.mypiracy.net oldalon, amelyhez úgy szerzi meg a rendszer a szükséges információkat, hogy svéd, romániai és lengyel dinamikus IP-ről bejelentkezik több fájlmegosztó hálózatba, és azok trackerein keresztül csatlakozik a megfigyelt felhasználókhoz. Követi azok IP címéhez tartozó forgalmat, és adatbázisban tárolja el, feltéve, hogy azok nem használnak proxy vagy más anonimizáló technológiát. A szolgáltatás elődjének tekinthető YouHaveDownloaded.com már 51 millió IP címet, és 100 ezer torrent fájlt tartott nyilván pusztán tájékoztató jelleggel, de a lengyel újítás lényege az, hogy üzleti alapon működik. A szolgáltatásra előfizető ügyfeleknek, főleg jogtulajdonosoknak, internetszolgáltatóknak vagy intézményeknek bővebb, rendszerezett információt nyújtanak. A már több mint 430 ezer torrentet tartalmazó adatbázisra előfizetők láthatják az egy adott országból letöltők IP-címeit, de konkrét megosztott tartalomra, címre is kereshetnek. Például egy cég ellenőrizheti, hogy ki töltötte le a navigációs szoftverét, vagy a hálózatok üzemeltetői megnézhetik, hogy a címéről milyen tartalmakat osztottak meg. Problémát okoz még azonban, hogy sok internetező a dinamikusan kiosztott hálózati címek miatt nem a saját letöltéseit láthatja az oldalon. A torrent technológia legális felhasználásának terjedését jelzi ugyanakkor, hogy az internetes tartalmak megőrzését és a digitális tartalmak gyűjtését is ellátó Internet Archive is bejelentette, hogy a BitTorrentet is használja már a tartalomterjesztésre. Közel 1,4 millió torrentfájlt tesz elérhetővé, melyekkel az archívumból származó koncerteket, filmeket, rádióműsorokat, könyveket tölthetnek le és oszthatnak meg a felhasználók. (ITCafé)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
