Tisztelt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium!
Az országgyűlés az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása érdekében határozatban kérte fel a Kormányt arra, hogy - többek között - az erre a célra létrehozott albizottság jelentésében foglaltak figyelembevételével gondoskodjon az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) és az annak végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) átfogó felülvizsgálatáról, tegyen javaslatot az újraszabályozásra, illetve végezze el a szükséges módosításokat, minderre határidőként - az utóbb hozottban -2005. december 31-ét jelölve meg.1
Az országgyűlés a tárca által beterjesztett törvény javaslatot a 2005. évi őszi ülésszakán vitatta meg. A javaslat általános vitájára 2005. szeptember 27-én, keddi napon, a részletes vitára október 3-án, a módosító javaslatokról való határozathozatalra október 4-én, a záróvitára 2005. november 7-én került sor2. A képviselők közül ugyan páran megjegyezték, hogy a tervezetet szeptember 23-án (pénteken) kapták kézhez, így azt -egyikük szóhasználatát idézve - csak "kutyafuttában rágták át", az országgyűlés a törvényjavaslatot november 7-én elfogadta, és az előterjesztő indítványára felhatalmazta az országgyűlés elnökét arra, hogy kérje a sürgős kihirdetést a köztársasági elnöktől.3
A törvényt 2005. évi CXXII. jelöléssel 2005. november 15-én, a Magyar Közlöny 2005. évi 150. számában hirdették ki azzal, hogy rendelkezései - a következőkben részletezendők szempontjából nem lényeges - egyetlen kivétellel 2006. január elsején lépnek hatályba, de csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban alkalmazandóak. (A továbbiakban a módosító törvényt Inytvm.-ként jelzem.)
Visszatérve a törvényjavaslat vitájára, az előterjesztés az Inytv. átfogó módosításának szükségességét a jogalkalmazói tapasztalatok által indokolt szakmai jellegű módosításokban, a jogszabályi környezetnek az Inytv. hatálybalépését követő megváltozásában e körben elsősorban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 2005. november 1-jén történő hatálybalépésében - és nyilvánvalóan nem utolsósorban a lakásmaffia-ellenes országgyűlési albizottság munkája során született javaslatokban jelölte meg.4
A 2004. december 28-án már kihirdetett, de a javaslat vitája idején még nem hatályos Ket. 15. §-ának (3) bekezdése felhatalmazást adott arra, hogy törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapítson meg5. E felhatalmazás alapján a jelenleg már hatályos, Inytvm.-mel módosított Inytv. 25. §-ának (2) bekezdése - a korábbi, a Ket. által hatályon kívül helyezett Áe.6 rendelkezéseinek alkalmazására utaló szabályt hatályon kívül helyezve -az utolsó mondatában az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyfél fogalma alá vonta az eljárást megindító hatóságot is.
Megvizsgálva az Inytv. módosítás után hatályos és a Vhr.-rel egységes szerkezetbe foglalt rendelkezéseit, annak eldöntéséhez, hogy mit kell érteni az eljárást megindító hatóság fogalma alatt, a következőket lehet megállapítani:
Az Inytv. szövegezésében az általa használt fogalmak magyarázatát mellőzve, váltakozva használja a szervezet, a szerv és a hatóság megjelölést.
A "szervezet" fogalma alatt részletezi előbb az ingatlan-nyilvántartást vezető, illetve ilyen ügyeket intéző földhivatalok hatáskörét és illetékességét,7 de a későbbiekben szervezetként jelöli meg a jogosultak természetes személyen kívüli körét is.8
A "szerv" -kénti jelölés körében megtaláljuk az első fokon eljáró körzeti földhivatalok, illetve a megyei földhivatalok felettes szervének - a Ket. szabályaival egyébként harmonizáló - meghatározását9, a továbbiakban pedig a szerv fogalma alatt felváltva érti az Inytv. a jogosultakat,10 illetve különböző olyan hatóságokat, amelyek jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokat vezetnek és azokból kivonatot készítenek.11
A "hatóság" kifejezést általában főnévből képzett melléknév formájában tartalmazza az Inytv., illetőleg a Vhr., és akkor, amikor különböző - ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető vagy feljegyezhető jog, illetve tény alapjául szolgáló - hatósági eljárásokra, illetve hatósági határozatokra utal12. E körben több esetben felsorolásként található a szövegezésben egyfelől az "okirat és hatósági határozat", másfelől a "bírósági ítélet (vagy határozat) és hatósági határozat", esetleg "okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat" megkülönböztetés.13 Emellett található az Inytv.-ben olyan rendelkezés is, amelyben a bírósági határozat a "magán- és közokirat, hatósági határozat" felsorolásban külön nincs említve, tehát nyilvánvalóan a közokirat fogalma alá tartozónak tekintendő.14
A szerkesztés ezen módjából ugyan lehetne arra következtetni, hogy a bíróság bejegyzés vagy feljegyzés alapjául szolgáló határozata, illetve az annak meghozatalát követő ingatlan-nyilvántartási eljárás az okirat, illetve hatósági határozat alapján indulthoz képest eltérő jegyeket mutat, ezért az Inytv. csak azon rendelkezései alkalmazandóak a bíróság határozatán alapuló eljárásban, amelyek erre kifejezetten utalnak. Ezt a következtetést azonban rögtön elsőként az Inytv. 2. §-ának (3) bekezdése cáfolja meg, amikor a továbbiakban a "hatósági eljárás" gyűjtőfogalma alá tartozónak rendeli a bírósági, ügyészségi és hatósági eljárásokat egyaránt. (Az Inytv. ezen rendelkezését megállapító 2003. évi LXXIII. jelű úgynevezett "salátatörvény" a jogszabály megelőző szövegét e szempontból nem érintette.) Végképp megcáfolja továbbá e következtetés helyességét az, hogy az Inytv. 26. §-ának (8) bekezdése - látszólag koherensen az előbbi rendelkezéssel - a bíróság határozatát is a hatósági határozat fogalma alá vonja a közjegyző, illetve a bírósági végrehajtó határozatával együtt, feltéve persze, hogy a szövegben az eljáró hatóság kifejezés utáni zárójelben felsoroltak a zárójel előtti fogalomnak értelmező és nem kiterjesztő körét vonják meg.15
E rendelkezéssel pedig eljutottunk a "hatósági megkeresés" fogalmához, amely a felhívott rendelkezések tükrében azonosnak látszik az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozatot hozó valamennyi közhatalmat gyakorló szerv, így tehát a bíróság által bejegyzés vagy feljegyzés iránti megkeresésre is. Miután pedig az ingatlannyilvántartási eljárás vagy kérelemre, vagy megkeresésre indul, a kaotikusnak tűnő fogalomkeveredések ellenére úgy tűnik, hogy a bíróságot, minthogy eszerint eljárást megindító hatóságnak minősül, az eljárásban ügyfélnek kell tekinteni.16 Meg kell jegyeznem, hogy az Inytv. módosítás előtti szövegezése sem használta következetesen a fogalmakat és ez nemcsak az előbbiekben jelzettekre igaz, hanem - amint arra Petrik Ferenc is utal a gyakorlat számára készített kommentárjában - a jogok bejegyzésére, tények feljegyzésére, illetve az adatváltozás átvezetésére vonatkozó rendelkezései sem koherensek.17 Mindaddig azonban, amíg az Inytv. 25. §-ának módosítására nem került sor, a fogalom-meghatározó rendelkezések hiánya, illetve ugyanazon fogalmak eltérő tartalmú használata a bíróságok és a földhivatalok együttműködésében gondot - legalábbis tudomásom szerint - nem okozott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
