Gondolatok a földforgalmi jogi szabályozás alá eső föld adásvételi és föld haszonbérleti szerződések jóváhagyási eljárásáról, jegyzői közzétételéről, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásáról IV.
2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). Jelen tanulmány azon cikksorozat negyedik része, melyben a Törvény azon rendelkezéseit vizsgáljuk, amelyek a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) Törvényben meghatározott közzétételi feladata teljesítése szempontjából relevánsak.[1] A cikksorozat előző részeiben átvettük az adásvételi szerződések megkötésével és kifüggesztésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket és bírósági gyakorlatot. A harmadik részben megkezdtük, a sorozat negyedik részében pedig folytatjuk a haszonbérleti szerződések megkötésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezések feltárását és a bírósági gyakorlat ismertetését.
A haszonbérleti szerződés alapján "a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni".[2]
A felek a szerződés időtartamát szabadon állapítják meg, de annak határozott időre kell szólnia, amely időtartam nem lehet egy gazdasági évnél rövidebb, sem húsz évnél hosszabb,[3] "erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni".[4]
A Törvény 45., 46., 47. §-a felállítja az előhaszonbérleti jogosultak sorrendjét,[5] a 48. § meghatározza azon eseteket, amikor előhaszonbérleti jog nem áll fenn.[6]
A haszonbérleti szerződés közzététele és hatósági jóváhagyása a föld adásvételi szerződés közzététele és hatósági jóváhagyása szabályozása szerint zajlik, bizonyos kivételekkel. Haszonbérleti szerződés esetén a haszonbérbe adó, a haszonbérbe vevő, az előhaszonbérleti jog jogosultja kerül jogviszonyba, és ahol a jogszabályok másképp nem rendelkeznek, ugyanazon jogszabályi feltételek vonatkozik rájuk, mint adásvételnél az eladóra, a vevőre, az elővásárlási jog jogosultjára. Eltérő a kifüggesztés időtartama is: haszonbérleti szerződésre tett elfogadó nyilatkozat megtételére nyitvaálló időtartam az adásvételi szerződés elfogadására nyitvaálló időtartam fele, vagyis tizenöt nap.[7]
A Kúria Kfv.IV.37.814/2022/4. számú, 2023. február 7-én kelt ítéletével rámutatott, hogy a haszonbérbeadót az előhaszonbérleti jogosult elfogadó nyilatkozata mindaddig köti, amíg a haszonbérleti szerződést vele szemben a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyhatja. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot, mely nyilatkozatához mindaddig kötve van, amíg a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés jóváhagyásáról nem rendelkezik. Az ügyben érintett haszonbérleti szerződést haszonbérbeadó a felperes haszonbérlővel 2021. augusztus 14. napján kötötte meg. A szerződés 2021. augusztus 24. napjától 2021. szeptember 8. napjáig került kifüggesztésre. 2021. szeptember 7. napján az alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozatot terjesztett elő a jegyzőnél. 2021. szeptember 8. napján kelt, ugyanaznap postára adott elfogadó nyilatkozatot terjesztett elő a perben nem álló egyéb érdekelt is. Az alperesi érdekelt 2021. szeptember 15. napján "lemondó nyilatkozat" elnevezésű beadványt nyújtott be. A nyilatkozat 2021. szeptember 15-én kelt, tartalma szerint az alperesi érdekelt az előhaszonbérleti jogosultságát nem kívánja érvényesíteni, a földterületeket haszonbérbe nem kívánja venni. Az alperesi érdekelt 2021. szeptember 17. napján a jegyzőnél lemondó nyilatkozat visszavonása elnevezésű beadványt nyújtott be, amely szerint továbbra is érvényesíteni kívánja elővásárlási jogosultságát. 2021. november 9. napján kelt határozatával az alperes Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal a haszonbérleti szerződést az alperesi érdekelttel hagyta jóvá. A felperes ezen határozat ellen keresettel élt, melyre tekintettel az alperes a határozatot saját hatáskörében a 2022. január 28. napján kelt határozatával visszavonta, egyidejűleg az előhaszonbérleti jogosultak rangsoráról készített új jegyzék alapján a haszonbérleti szerződést ismételten az alperesi érdekelttel hagyta jóvá. Megállapította, hogy a perben nem álló egyéb érdekelt elfogadó nyilatkozata elkésett, azt úgy kell tekinteni, mintha elővásárlási jogát nem gyakorolta volna, az alperesi érdekelt pedig az előhaszonbérleti jogosultsága alapján a rangsorban megelőzi a felperest. Az előhaszonbérleti jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő (közzétételi határidő) 2021. augusztus 24. és 2021. szeptember 8. napja között volt. Az alperesi érdekelt a 2021. szeptember 7. napján tett érvényes elfogadó nyilatkozatát 2021. szeptember 15. napján visszavonta, mely a fentiek alapján elkésettnek minősült, azt figyelembe venni - a lemondó nyilatkozata visszavonásához hasonlóan - nem lehetett. A felperes bírósághoz fordult, a keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte, hangsúlyozva, hogy az alperesi érdekelt a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásáról döntő határozat hatályossá válását megelőzően vonhatta vissza a jognyilatkozatát, és az alperesi érdekelt így is tett. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította, indoklása szerint az alperes a határidőn túl benyújtott beadványokat nem értékelheti. A jogerős
- 22/23 -
ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet nem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete az irányadó jogszabályoknak megfelelt, ezért azt hatályában fenntartotta. A perbeli esetben az alperesi érdekelt határidőben az előhaszonbérleti jogával élt, az a haszonbérbeadót is kötötte. Az alperesi érdekelt ezt követően az előhaszonbérleti jogáról a 15 napos jogvesztő határidőn túl mondott le. Ez utóbbi jognyilatkozata tehát éppen a Törvény - Ptk.-tól eltérő - speciális, jogvesztést kimondó rendelkezése folytán joghatás kiváltására nem volt alkalmas. Ebből következően a lemondó nyilatkozat visszavonásának sem lehetett jogi jelentősége. Jelen ügyben az alperesi érdekelt a szerződést magára nézve teljeskörűen elfogadta, ez a nyilatkozata kötötte a haszonbérbeadót, és ezt a nyilatkozatát a jogvesztő határidőn túl nem vonhatta vissza.
Újabb különbség az adásvételi és a haszonbérleti jogügylet között, hogy az előhaszonbérleti jog fenn nem állásának esetei csak részben fedik az elővásárlási jog fenn nem állásának eseteit (pl. közeli hozzátartozók közötti jogügylet esetén). Továbbá a földhasználati jogosultság megszerzésének feltételét képező nyilatkozat eltér a tulajdonjog szerzési feltételét képező nyilatkozattól.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
