Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Tarpai Zoltán: Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ-ök) (Jegyző, 2017/3., 18-19. o.)

7. rész: Interoperabilitás

Nem csupán napjainkban, de már évszázadokkal ezelőtt is jellemző volt az államokra és azon belül az egyes szervezetekre, hogy különböző adatokat, információkat gyűjtenek, rendszereznek és kezelnek. Elengedhetetlen mindez a működés tekintetében, hiszen ahhoz, hogy kellő hatékonysággal és jogszerűen tudjuk ellátni feladatainkat, megalapozott döntéseket tudjunk hozni, információkra, adatokra van szükségünk. Minél jobban kívánjuk ellátni feladatainkat, minél optimálisabb döntéseket kívánunk hozni, annál fontosabb az ehhez kapcsolódó adatok és információk megfelelő minőségű rendelkezésre állása.

A közigazgatás működése tekintetében kiemelt szerepet töltenek be az adatok. Az adatok nyilvántartásokban kerülnek rögzítésre, tárolásra. Az egyes nyilvántartások eltérő célra szerveződnek, ehhez igazítottan pedig az adattartalmuk is különböző.

Az állami feladatellátás növekedése kiszélesítette a gyűjtött adatok körét, valamint mennyiségét. A technológiai fejlődés pedig könnyebbé tette az adatok kezelését és legfőképpen felhasználását. Lehetőség nyílt az egyes adatok közötti összefüggések kiaknázására, valamint arra, hogy a különböző helyen és módon gyűjtött adatok közötti szinergia az állami működés optimalizálása érdekében minél jobban megteremtődhessen.

A nyilvántartásokat felépítő adatbázisok és az azok köré épülő alkalmazások fejlődéstörténete is eltérő, így az egyes nyilvántartások technikai és igazgatási állapota is különböző. Igen sok, esetenként átfedő adattartalommal rendelkező nyilvántartás működik párhuzamosan.

Az üzemszerű működés sajátossága kikényszeríti - adott esetben a tényállás tisztázása, vagy a döntés meghozatala esetén -, hogy az egyes nyilvántartások, az arra épülő szakrendszerek, illetve egyéb informatikai rendszerek bizonyos adattartalma rendelkezésre álljon más szervezetnél is. A belföldi jogsegély, megkeresés formájában megvalósuló adat-, illetve információ kérések jellemzően papír alapon zajlanak.

A belső folyamatok racionalizálása, illetve azok hatékony működés érdekében történő összehangolása a közigazgatás fejlesztésének sarokköve. Mindez természetesen nem csupán az egyes folyamatok újraszervezését kell, hogy magában foglalja, de azok elektronikus útra történő terelésével is fokozható a közigazgatás hatékonysága, és egyúttal teljesítőképessége is. Fokozottan igaz ez az adatok és információk átadására is, hiszen az informatikai rendszerek ilyen jellegű összehangolása nélkül nem igazán érhető el fejlődés.

Az állam hatékony belső működése, valamint az általa nyújtott szolgáltatások a szervezetek és ezáltal a nyilvántartások együttműködését, interoperabilitását igénylik.

Interoperabilitás az informatikai rendszerek együttműködési képességét jelenti. Eredményeként az egyes nyilvántartások, informatikai rendszerek egymással kommunikálva tudnak adatokhoz, valamint információkhoz jutni. Célja, hogy csökkenjen az állampolgárok adatbejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztratív terhe és ahelyett, hogy az adatok ügyfelek közreműködésével kerülnének "beszerzésre" az állam számára, a már meglévő nyilvántartások életszerű kiaknázása történik meg az elektronikus megoldások adta lehetőségek igénybevételével, meghatározott jogi keretek mentén.

Az ügyintézés során a felhasználandó adatok, információk több nyilvántartásból származhatnak, ráadásul az egyes nyilvántartások önálló hatáskörrel bíró szervezet felügyelete alá tartozhatnak. Igaz ugyan, hogy az informatikai rendszerek dinamikus módon elterjedtek, azonban azok kialakítása a közigazgatásban nem egy jól végiggondolt és tervszerűen végrehajtott, szisztematikus munka eredményeként történt meg. A rendszerek számos szinten (technológiák, adatkezelés stb.) nincsenek szabványosítva, eltérő azok felépítése, működési logikája. Előfordul továbbá, hogy az egyes szervezetek infrastruktúrája is igen heterogén. Így viszont a közöttük lévő kommunikációs kapcsolatok kialakítása sem egyszerű, összehangolásuk nehézkes, vagyis az interoperabilitás megteremtése nem könnyű feladat.

Az interoperabilitás Európai Unióban való első deklarált megjelenése már 2005-ben megtörtént azáltal, hogy az Európai Interoperabilitási Keret létreho-

- 18/19 -

zása megfogalmazódott. Az elektronikus kormányzati alkalmazásokhoz irányelveket és ajánlásokat rögzítő dokumentum továbbfejlesztése 2010-ben történt "Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé" EU Bizottsági közlemény dokumentum mellékleteként (a továbbiakban: EIF2).

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére