A Jegyző és Közigazgatás májusi-júniusi számában a tervezés szükségessége mint meghatározó önkormányzati feladat mellett kitértem az egyes koncepciókra, fejlesztési elképzelésekre, tervekre. Folytatást ígértem, mert három fontosabb koncepció említésére akkor nem került sor.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervekkel kapcsolatos rendelkezései között, a 92. § (3) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat a településen, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el.
A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát az önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A Szoctv. ezeket a szabályokat 2005. január 1-je óta rendeli alkalmazni. A Szoctv. meghatározza azokat a kötelező elemeket, amelyeket a koncepciónak tartalmaznia kell. Ezek a következők: a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. A megyei jogú város és a főváros koncepciója tartalmazza a megye területén működő szolgáltatási rendszer struktúráját, legfontosabb jellemzőit, a szolgáltatások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, a szolgáltatások iránt jelentkező szükségletek alapján az intézményrendszer korszerűsítésének irányait.
A Szoctv. előírja azt is, hogy a megye, a főváros területén működő egyházi fenntartók és nem állami fenntartók kötelesek együttműködni és adatot szolgáltatni a koncepció készítése során. A Szoctv. a koncepció elfogadásának eljárási szabályait is tartalmazza: az önkormányzat az elfogadást megelőzően véleményezteti azt az intézményvezetőkkel és a nemzetiségi önkormányzattal. A koncepció végleges változatának elfogadása során a kialakított véleményeket az önkormányzatnak lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Nem egészen érthető, hogy miért a megyei jogú városi önkormányzat esetében, de előírja a törvény, hogy a jóváhagyott szolgáltatástervezési koncepciót megküldi a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek. Ehhez kapcsolódó rendelkezése a Szoctv.-nek, hogy a kétezer fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővá-rosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői [Szoctv. 58/B. § (2) bekezdés]. Ezen előírásaival a törvény széles határt enged a települési önkormányzatoknak a részletszabályok magalkotása tekintetében. Átnézve néhány - rendeletbe foglalt - szabályozást általánosságban elmondható, hogy a kerekasztal tagjainak a meghatározása is sokrétű és színes, egészen a delegálás technikáján és jogán túl annak időtartamáig. Kicsit talán a képviselő-testületi szervezeti- és működési szabályzatok mintájára készültek ezek a rendeletek. Megjelennek benne például a tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívott személyek, az ülésezés és döntési forma maghatározásai. Bár a jogalkotó nem vitatottan helyesen rendelte létrehozni ezt a fórumot, ezzel a tág szabályozási körrel kissé súlytalanná is tette azt.
A közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióra vonatkozó jogszabályban meghatározott konkrét jogalkotói szándék nem lelhető fel. A Mötv. a 13. § (1) bekezdés 17. pontjában a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé sorolja a közreműködést a település közbiztonságának biztosításában; valamint a 23. § (5) bekezdés 18. pontjában a kerületi önkormányzat feladatai között is megjeleníti.
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) III. fejezete foglalkozik a rendőrség és az önkormányzatok együttműködésével. Az Rtv. a helyi rendőri szerv létesítéséhez és megszüntetéséhez, a rendőri szerv vezetőjének kinevezéséhez, a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedés végrehajtásához, a rendőrségi beszámoló elfogadásához fűz egyeztetési kötelezettséget, itt sincs azonban még utalás sem a koncepciókészítési kötelezettségre. Mégis a terület fontossága arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy feladatcentrikusan gondolkodjanak, és a feladataik csoportját koncepcionálisan jelenítsék meg.
Mivel egyáltalán nincs jogszabályi előírás e koncepció elkészítésére, egymástól igen eltérő tartalmú és terjedelmű megoldások születtek. Több koncepció tanulmányozása után általánosságban elmondható, hogy egységesek abban a tekintetben, hogy a bűnmegelőzés egy önkormányzatiságon alapuló társadalmi közügy, ahol
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
