1. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 141. § (2) bekezdése szerinti rendszeres változás feltételeinek vizsgálatánál a havi munkaidő beosztást kell figyelembe venni.
A Kúria érvelése szerint az Mt. 141. § (2) bekezdése értelmében rendszeres változásnak kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. További feltétel, hogy a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés legyen. A jogalkotó a két feltételt a "valamint" szóval kapcsolta össze, ami azt jelenti, hogy két független, de konjunktív feltételről van szó, amelyek együttes fennállása eredményezi a változás rendszerességét. Azaz, az első feltétel azt kívánja meg, hogy az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltérő legyen. Ettől függetlenül, az első feltételben foglalt elemekre tekintet nélkül kell azt megállapítani, hogy az adott hónapban a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van-e. A második feltétel kapcsán a legkorábbi és a legkésőbbi időpontnak van jelentősége. A törvény szerint e két időpont között kell megvizsgálni az eltérés mértékét, és ha ez eléri a négy órát, úgy a második feltétel teljesül. Annak nincs jelentősége, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Amennyiben a jogalkotó csak az egyharmad időn belüli négyórás eltérést kívánta volna bérpótlékkal ellentételezni, úgy ennek megfelelően kellett volna a jogszabály szövegét alakítania. A rendszeres változás fennállásának vizsgálatakor meg kell határozni, hogy az adott hónapban a beosztása szerint hány munkanapot dolgozott a munkavállaló, ezen munkanapoknak mennyi az egyharmad része, továbbá hányféle munkaidő-kezdési időpontja volt. Mind az egyharmad, mind a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont közötti négy óra eltérés számításánál a havi munkaidő beosztást kell figyelembe venni. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
2. Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.529/2017. számú ügyében a döntés elvi tartalma:
Folyamatosan, a munkavállaló azonnali hatályú felmondásakor is fennálló kötelezettségszegéssel indokolt intézkedés esetében a jogvesztő határidő elmulasztása nem állapítható meg akkor sem, ha a felek között a helyzet rendezése érdekében több alkalommal megbeszélésre került sor, de az eredménytelenül zárult.
http://lb.hu/hu/sajto/tajekoztato-azonnali-hatalyu-felmondas-targyaban-szuletett-dontesrol
3. A Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.555/2017. számú ügyben a döntés elvi tartalma:
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján - miszerint az Mt.-t főszabályként a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell - az Mt. 208. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően kell megállapítani a vezető állásúnak minősülést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
