A hitelező végrehajtási okirat vagy hitelt érdemlő okirat alapján bármikor kérheti a bíróságtól, hogy az adós által kötött szerződéses jogviszonyoktól függetlenül érvényesítse pénzkövetelését az adóssal szemben. Így az a hitelező, akinek végrehajtási okirata van a szerződés egyik felével szembeni pénzkövetelésre, végrehajtás útján beavatkozhat a felek kölcsönös szerződéses kötelezettségeik teljesítésére szolgáló vagyonába. Ezt a szerződés megkötésétől a szerződéses kötelezettségek teljesítéséig terjedő időszakban teheti meg, függetlenül a szerződéses kötelezettségek tartalmától és teljesítésének határidejétől. Ezzel összefüggésben a pénzkövetelés megfizetésére irányuló végrehajtás tárgya tekintetében figyelembe kell venni a Végrehajtási és Biztosítási Törvény (ZIZ) 32. cikkét, ami vonatkozhat az adós bármely dolgára vagy vagyonára, illetve bármely vagyoni értékű jogára, amennyiben azt a törvény nem mentesíti a végrehajtás alól, vagy amennyiben a végrehajtást a törvény nem korlátozza.
Az alapügylethez kapcsolódóan a felek megállapodhatnak a szerződéses kötelezettség teljesítésének tárgya (pl. adásvételi szerződés esetén a vételár) közjegyzői letétbe helyezéséről. Ebben az esetben a pénzeszközöket a kedvezményezett részére történő kifizetés feltételeinek teljesüléséig közjegyzői letéti számlán kell tartani. a hitelező a közjegyzői letéti megállapodásban részes adósával szemben végrehajtási pert indíthat a közjegyzővel szembeni pénzkövetelésének behajtása érdekében, a közjegyzővel szembeni pénzkövetelésének érvényesítésével. A ZIZ adós pénzkövetelésének végrehajtásáról szóló fejezetében a ZIZ 101-103. cikkei felsorolják a végrehajtás alól mentesülő bevételeket, a végrehajtás korlátait, valamint a végrehajtás alól mentesülő adókat és járulékokat.
A közjegyzői letéti számla a pénzforgalmi szolgáltatásokról, az elektronikuspénz-kibocsátásról és a fizetési rendszerekről szóló törvény (ZPlaSSIED) 14.
- 20/21 -
cikke által szabályozott bizalmi számla. A bizalmi számla olyan ügyleti számla, amelyet a jogosult saját nevében, de egy vagy több harmadik fél nevére nyitott. A bizalmi számla nem alakítható át rendes ügyleti számlává és fordítva. A fiduciárius számlán lévő pénzeszközök azon harmadik felek tulajdonának tekintendők, akiknek a számlájára a számlatulajdonos ilyen számlát vezet, és nem a számlatulajdonos tulajdonának. A fiduciárius számla tulajdonosának hitelezői sem a számlatulajdonossal szembeni követeléseik érvényesítése céljából, sem a számlatulajdonos csődje esetén kényszerintézkedés útján nem avatkozhatnak be ezekbe a pénzeszközökbe. A vagyonkezelői számlán lévő eszközök nem tartoznak a számlatulajdonos hagyatékához.
Hasonlóképpen, a ZVKSES 89. cikkének második, harmadik és negyedik bekezdése előírja, hogy a közjegyzőnek a közjegyzői letétkezelésre külön pénzforgalmi számlát kell nyitnia, amelyen keresztül csak a közjegyzői letétkezelés alapján fogadhat utalásokat és teljesíthet kifizetéseket. A közjegyzőnek az e számlán lévő egyenleg alapján a bankkal szemben fennálló követelése a bankkal és a közjegyző hitelezőivel szemben úgy tekintendő, mint valamennyi olyan betétesnek a bankkal szembeni közös követelése, akik erre a számlára átutalással pénzt adtak át közjegyzői letétbe helyezésre, illetve adott esetben a kedvezményezetteknek. Ezért a közjegyző hitelezői még a közjegyző csődje esetén sem érvényesíthetik követeléseiket a közjegyzővel szemben [a Polgári Törvénykönyv 804. cikkének (2) bekezdése a 805. cikkel összefüggésben], és a közjegyző csődje vagy halála esetén az ilyen követelés nem képezi a közjegyző csőd- vagy hagyatéki vagyonának részét. a betétesek vagy kedvezményezettek közötti belső viszonyban mindegyikük úgy tekintendő, hogy részt vesz a közjegyző bankkal szembeni pénzkövetelésében, éspedig:
1. a letétbe helyezett összeggel megegyező összeg erejéig, vagy
2. ha a külön számla egyenlege kevesebb, mint az összes letétbe helyezett összeg összege: az egyes közjegyzői letétbe helyezett összegnek az összes letétbe helyezett összeg összegéhez viszonyított arányában.
Annak megítélése szempontjából, hogy a vagyonkezelői számlán lévő egyenleg a kedvezményezetté-e, lényeges, hogy az értékelés időpontjában teljesültek-e már az egyenleg kedvezményezettnek történő átutalásának vagy a betétesnek a betétes részére történő visszautalásának feltételei. Amíg azonban ezek a feltételek nem teljesülnek, sem a betétes, sem a kedvezményezett nem jogosult arra, hogy a vagyonkezelőtől a jóváírást bármelyiküknek átutalja. Ezért hitelezőik nem avatkozhatnak kényszerítő intézkedésekkel a hitelbe (vagy szűkebb értelemben a hitel átutalására vonatkozó, a vagyonkezelővel szembeni követelésbe).[3]
- 21/22 -
A követelés (vagy a közjegyzőnek a közjegyzői letétből való fizetési kötelezettsége) feltételes. A közjegyző a követelés összegét (a letéti számlán lévő egyenleg összegében) akkor fizeti ki a kedvezményezettnek, ha a letéteményes által meghatározott feltételek teljesültek. Ha a feltételek nem teljesülnek a megadott határidőn belül, a közjegyző köteles a letétbe helyezett összeget a letéteményesnek visszaadni. A kedvezményezett követelése halasztó feltételhez kötött, a letéteményes követelése pedig bontáshoz kötött, amely akkor keletkezik, ha a feltétel nem teljesül egy meghatározott határidőn belül.
A letéteményes visszavonhatja vagy módosíthatja a kedvezményezettnek a letéti őrzés tárgyának birtokbavételére vonatkozó jogát mindaddig, amíg a kedvezményezett nem nyilatkozik a közjegyzőnek arról, hogy elfogadja a jogot [lásd a ZVKSES 88. cikkének (2) bekezdését]. Ez azt jelenti, hogy a letéteményes olyan követelés jogosultja, amellyel a letéti őrzés tárgyának a közjegyzőtől való visszaszolgáltatását követelheti attól a pillanattól kezdve, hogy a tárgyat a közjegyzőnek átadták, mindaddig, amíg a kedvezményezett nem nyilatkozik arról, hogy elfogadja a jogot. A letéteményes eközben kérheti a letéti számláról az egyenlegnek a letéteményes számlájára történő átutalását. A letéteményesnek azonban ez a joga attól a pillanattól kezdve megszűnik, amikor a közjegyző megkapja a kedvezményezett nyilatkozatát a jogok elfogadásáról. A kedvezményezett ezen időszak alatt szintén nem kérheti a letéti számláról az egyenleg átutalását a saját számlája javára. Ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg a letétkezelés feltételei nem teljesülnek. A letéteményes a letéti őrzés feltételeinek teljesítésére nyitva álló határidő lejártát követően, e feltételek nem teljesítése esetén visszanyeri a letét tárgyának visszaszolgáltatására vonatkozó követelését a közjegyzővel szemben. A feltételek teljesülése esetén a kedvezményezett követelést szerez a közjegyzővel szemben a letéti őrzés tárgyának átvételére. A közjegyzővel (az adós kötelezettjével) szemben a letéti őrzés tárgyának átadására
- a letéteményesnek
- a vagyonkezelői számlára történő befizetéstől a kedvezményezettnek a közjegyzői letétből való jogátvételéig, illetve
- a megőrzés feltételeinek teljesítésére előírt határidő lejárta után
van joga, ha a megőrzés tárgyának a kedvezményezett részére történő átadására vonatkozó feltételek nem teljesülnek;
- a kedvezményezett joga a letétkezelési feltételek teljesülésétől kezdve él.
Eközben (attól a pillanattól kezdve, hogy a közjegyző megkapta a kedvezményezett hozzájárulását, a megőrzés feltételeinek teljesítésére nyitva álló határidő lejártáig) sem a letéteményes, sem a kedvezményezett nem férhet hozzá a megőrzés tárgyához. Mivel ezen időszak alatt nem jogosultak a közjegyzőtől a letéti őrzés tárgyának (a követelés kifizetésének) átadását kérni, hitelezőik
- 22/23 -
sem tudják a közjegyzővel szembeni pénzkövetelésükre irányuló végrehajtás útján érvényesíteni az adóssal (letéteményessel vagy kedvezményezettel) szembeni pénzkövetelésüket.
Az állandó pénzbevételekre és az adós által egy pénzforgalmi szervezetnél vezetett számlán tartott pénzre történő végrehajtás a pénzkövetelésre történő végrehajtás formái, amelyeket a ZIZ részletesebben szabályoz (a ZIZ 9. fejezetének 6. és 7. pontja). az adósnak az adós által az adósnak kereskedelmi kötelezettség alapján az adós felé fennálló pénzösszeg megfizetésére irányuló követelésre történő végrehajtás a gyakorlatban a ritkábbak közé tartozik. Ennek egyik oka, hogy a ZIZ e részben szubnormatív.[4] A pénzkövetelés végrehajtása a követelés lefoglalásával és a követelésnek a hitelezőre történő átruházásával történik (végrehajtási cselekmények). a végrehajtás iránti kérelemben a hitelező mind a követelés lefoglalását, mind a követelés átruházását indítványozhatja. A bíróság először a lefoglalásról szóló végzést, majd a lefoglalás jogerőre emelkedését követően a követelésnek a hitelezőre történő átruházásáról szóló végzést bocsát ki. A hitelező a végrehajtás iránti kérelemben javasolhatja csak a követelés lefoglalását, mely esetben a bíróság a pénzkövetelés lefoglalását engedélyező és az adóst a hitelezővel szemben a követelés kiegyenlítésétől, az adóst pedig a követelés behajtásától eltiltó végzést hoz.[5] A lefoglalás azon a napon történik, amikor a lefoglalási végzést kézbesítik az adós adósának, és ezen a napon a hitelező zálogjogot szerez az adós követelésén [lásd a ZIZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdését].
A ZIZ 107. cikke szerint a követelés lefoglalásának hatásai az adósnak az adós adósával szemben fennálló követelésére vonatkoznak:
- megtiltja az adós adósának az adóssal szemben fennálló követelés kiegyenlítését,
- az adósnak a követelés behajtásától való eltiltása,
- megtiltja az adósnak, hogy más módon rendelkezzen a követeléssel,
- zálogjog alapítása a hitelező végrehajtási okirat szerinti követelésének biztosítására.
Ha a letétbe helyezett összeg kedvezményezett (végrehajtási adós) részére történő kifizetésének feltételei azt követően teljesülnek, hogy a közjegyző megkapta az elmarasztaló végzést, a közjegyző nem fizetheti ki a letétbe helyezett összeget a kedvezményezett részére. Felmerül a kérdés, hogy a közjegyzőnek mit kell tennie a letéti számlán lévő pénzösszeggel a lefoglalási végzés kézhezvételét követően, ha a közjegyzői letéti számlán lévő összeg letétbe helyezője (például az ingatlan vevője) végrehajtási adósként jár el, és a kedvezményezett (az ingatlan
- 23/24 -
eladója), aki nem végrehajtási adós, részére történő kifizetés feltételei teljesülnek. A letéti letétbe helyezés egyik hatása, hogy a bíróság megtiltja az adós hitelezőjének, hogy az adóssal szembeni követelését rendezze [lásd a ZIZ 107. cikkének (1) bekezdését]. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző nem sértené meg ezt a tilalmat, ha a letéti letétbe helyezés feltételeinek teljesülését követően a letétbe helyezett pénzeszközöket a közjegyzői letétbe helyezés kedvezményezettjének fizetné ki, aki nem a végrehajtás alatt álló adós. A lefoglalás megtiltja a végrehajtás alatt álló adósnak történő kifizetést. A lefoglalással azonban a hitelező a követelésen zálogjogot is szerez. A zálogjog attól a naptól kezdődően keletkezik, amikor a letiltási végzést kézbesítik az adósnak [lásd a ZIZ 107. cikkének (2) és (3) bekezdését]. a zálogjog a hitelezőnek az adóssal szemben a végrehajtási végzés alapján fennálló követelése biztosítására jön létre (biztosított követelés). a zálogjog azonban feltételes, és jogosultjának meghatározása a közjegyzői letétbe helyezés feltételének teljesülésétől függ. Az adós (a vételár befizetője) a vételár közjegyzői letétbe helyezésével feltételesen átruházta a közjegyzővel szembeni követelését a kedvezményezettre (eladó). a feltétel teljesülése esetén a kedvezményezett ezt a követelést a készpénzhitel közjegyzői letétbe helyezésének időpontjától kezdődő hatállyal (ex tunc) szerzi meg [lásd a Ptk. 59. cikkének (2) bekezdését]. Így a fent leírt esetben, ha az adós kötelezettje (a közjegyző) a vételi ellenérték közjegyzői letétbe helyezéséről szóló szerződés megkötése után (vagy másodlagosan a vételi ellenérték közjegyzői letétbe helyezése és az eladónak a letétbe helyezés feltételeinek elfogadásáról szóló nyilatkozata kézhezvétele után) kapja meg a visszavételi megbízást, és a letétbe helyezett vételárnak az eladó részére történő kifizetésének feltételei teljesülnek, a közjegyzői letétből származó vételár kifizetésére vonatkozó követelésen zálogjog nem keletkezhet, mivel a kötelezett (a vevő) nem jogosult erre a követelésre, mivel az átszállt a kedvezményezettre (az eladóra). Ezen túlmenően a kedvezményezett, aki a letéti számláról történő pénzkifizetésre vonatkozó követelés (lefoglalás vagy zálogjog hatálya alá tartozó követelés) jogosultja, nem a végrehajtási okirat alapján végrehajtandó biztosított követelés adósának minősül. A hitelezőnek nincs követelése a végrehajtási végzés alapján a közjegyzői letétben lévő pénzeszközök kedvezményezettjével szemben. Bár a zálogkötelezett idegen tartozás biztosítására zálogjogot alapíthat [lásd a Ptk. 128. cikkének (2) bekezdését], a zálogjog ilyen esetben nem keletkezhet a zálogjogosult akarata ellenére, ami szintén nem tartozik a Ptk. által előírt lefoglalás joghatásai közé (107. cikk).
Ha a követelés a lefoglalás időpontjában nem áll fenn, a lefoglalási végzésnek nincs hatása. A követelés nem áll fenn, ha az adós nem jogosult a követelésre a lefoglalás időpontjában, mert a követelés vagy egyáltalán nem keletkezett, vagy az adós a lefoglalást megelőzően harmadik személyre engedményezte. A végrehajtás tárgyának léteznie kell ahhoz, hogy végrehajtható legyen. Ez hallgatólagosan
- 24/25 -
következik a ZIZ 32. cikkéből és a ZIZ egyéb rendelkezéseiből is. Ami nem létezik, az nem használható fel a visszafizetésre.[6]
A jövőbeni követelés akkor érvényesíthető, ha a határozat meghozatalának időpontjában fennáll az a jogviszony, amelyből a jövőbeni követelés származik, és az adós kötelezettje ismert. A jövőbeni követelést a jogalapnak és az adós adósának kell meghatározni.[7] Ezért az a hitelező, akinek az eladóval szembeni követelése végrehajtható jogcímen áll fenn, végrehajtási pert indíthat az eladóval szemben a közjegyzői letétbe helyezett vételár megfizetése iránt. Ha az eladó a letéti letét feltételeinek betartásával a közjegyzői letéti számláról pénzösszeg megfizetésére irányuló követelést szerez be, és a közjegyző a kifizetés előtt megkapja a letiltó végzést, a követelésnek a ZIZ 107. cikke szerinti lefoglalása kihatással van a jogi helyzetükre. A közjegyző nem rendezheti a követelést az eladóval szemben, az eladó nem hajthatja be azt a közjegyzőtől, és nem rendelkezhet más módon a követeléssel. Az eladó hitelezője javára történő lefoglalás az eladónak a közjegyzővel szembeni követelésén is zálogjogot alapít a hitelező végrehajtási okirat szerinti követelésének biztosítására.
Az adós kötelezettje nem tudja érvényesen teljesíteni a hitelezővel szembeni kötelezettségét mindaddig, amíg a követelés végrehajtási eljárásban történő engedményezése meg nem történt. A követelés engedményezése akkor jön létre, amikor a bíróság az engedményezésről szóló végzést kézbesíti az adós-kötelezettnek. A bíróság ezt akkor adja ki, amikor a letiltó végzés jogerőre emelkedik, és a hitelező kérelmére a letiltott követelést behajtás vagy fizetés helyett átruházza rá (lásd a ZIZ 114., 115. és 117. cikkét).
A követelés átruházásáról szóló végzés meghozatalakor a végrehajtási bíróság nem ellenőrzi az átruházott követelés létét vagy összegét. A hitelező az átruházott követelés új jogosultjává válik. Az így megszerzett követelés érvényesítésének módja már nem a konkrét végrehajtási eljárás tárgya. Az engedményezési végzéssel a hitelező jogot szerez arra, hogy az összeg megfizetését követelje az adóstól. Ez a végzés azonban nem végrehajtási végzés az adós kötelezettjével szemben. Ez azt jelenti, hogy a hitelezőnek egy másik eljárásban kell végrehajtási végzést szereznie az adós adósával szemben.[8]
A ZIZ 26. cikkében meghatározott, a feltételes kötelezettségekre vonatkozó végrehajtási szabályok az adós azon kötelezettségeire (vagy a hitelező szempontjából követeléseire) vonatkoznak, amelyek teljesítésére a végrehajtást kérik. Az adós pénzbeli követelésének végrehajtására irányuló eljárásban azonban
- 25/26 -
az adósnak az adóssal szemben fennálló pénzbeli követelésére is vonatkoznak (a ZIZ 100-151. cikkei). a jogelmélet megalapozott nézete szerint (Rijavec) a feltételesség a végrehajtás lehetősége szerint határozható meg. Ilyen feltételességet fogalmaz meg a jogalkotó a ZIZ 26. cikkében is, ami abból a megfogalmazásból következik, hogy a végrehajtás, és nem a követelés, egy bizonyos feltétel bekövetkezésétől függ.[9] Ha a pénzkövetelés, amelyre a végrehajtást kérik, egy feltétel bekövetkezésétől függ, akkor a végrehajtás is a feltétel bekövetkezésétől függ. Ezért a hitelezőnek már a közjegyzői letétben részes féllel szemben a ZIZ 26. cikke alapján a pénzkövetelés végrehajtása iránti kérelemben külön meg kell jelölnie (vagy a kérelemhez csatolnia kell) egy olyan közokiratot (pl. közjegyzői okiratot vagy a letét feltételeiről szóló közjegyzői jegyzőkönyvet), amely a közjegyzői letétből származó pénzhitel kifizetésének feltételét bizonyítja. Ellenkező esetben a bíróság nem engedélyezheti a végrehajtást. A hitelezőnek a feltétel bekövetkeztét a peres eljárásban hozott jogerős határozattal kellene bizonyítania [lásd a ZIZ 26. cikkének (1) és (2) bekezdését]. Ezt azonban a gyakorlatban nehéz megvalósítani, mivel a hitelezőnek nincs közvetlen hozzáférése a más személyek közötti közjegyzői okiratok tartalmához (erről lásd a Közjegyzői Törvény 73-77. cikkét). a közjegyző továbbá köteles a megőrzés tárgyát a kedvezményezettnek kiadni, amint a feltételek teljesültek. A letéti feltételek teljesülése és a kifizetés közötti idő általában túl rövid ahhoz, hogy a hitelező a végrehajtási eljárásban hozzájusson a vonatkozó dokumentumhoz, és bizonyítani tudja a feltétel bekövetkeztét.
A lefoglalás és átruházás útján történő végrehajtás engedélyezéséhez a hitelezőnek nem kell a kérelemben a követelést érdemben, lejárat és összeg tekintetében pontosítania, mivel a hitelező gyakran nem rendelkezik ezekkel az információkkal. Elegendő, ha a követelést a kérelemben úgy határozzák meg, hogy az legalább azonosítható legyen. A ZIZ 111. cikkének szabályai ezt a követeléssel kapcsolatos bizonytalanságot hivatottak kezelni.[10] A hitelező kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze az adóst, hogy tegyen nyilatkozatot az adós ellene fennálló követelésére vonatkozó tényekről. A ZIZ 111. cikke értelmében a bíróság a hitelező kérelmére (a végrehajtás iránti kérelemben vagy külön kérelemben) felszólítja az adós kötelezettjét, hogy a bíróság által meghatározott határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy elismeri-e a lefoglalt követelést és annak összegét, valamint arról, hogy e követelés megfizetésére vonatkozó kötelezettsége függ-e más kötelezettség teljesítésétől. Az adós kötelezettjének nyilatkozatát a bíróság haladéktalanul megküldi a hitelezőnek. A 111. cikk (1) bekezdése értelmében a bíróság felszólítja az adóst a nyilatkozat megtételére:
- 26/27 -
- hogy elismeri-e a lefoglalt követelést és annak összegét,
- hogy a követelés rendezésére vonatkozó kötelezettsége függ-e bármely más kötelezettség teljesítésétől.
A közjegyzőnek a letétbe helyezett vételár eladó részére történő kifizetésére vonatkozó kötelezettsége attól függ, hogy a vevő által a vételár közjegyzői letétbe helyezésekor meghatározott eladói kötelezettségeket teljesíti-e, amelyről a közjegyző a hitelező kérésére és a bíróság felhívására a bíróság által a ZIZ 111. cikke alapján meghatározott határidőn belül nyilatkozik.
Az adós kötelezettje csak résztvevője a végrehajtási eljárásnak, és akaratnyilatkozat megtétele miatt nem vethető alá kényszerítő intézkedéseknek abban az értelemben, hogy vagyonnyilatkozat megtételére kötelezik (ZIZ 31. cikke), és nem bírságolható, ha passzív (ZIZ 33. cikke). a teljes és helyes nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettség megszegésének csak kártérítési jogi következménye van [ZIZ 112. cikkének (1) bekezdése].[11] az adós kötelezettjének helyzete az eljárásnak ebben a részében nagyon korlátozott. Nincs fellebbezési joga sem a lefoglalás elrendelése, sem az átruházás elrendelése ellen, és csak akkor nyilatkozhat a követelés létezéséről vagy nem létezéséről, ha a hitelező ezt kéri.[12]
Az eladó közjegyzői megőrzésre átadja a vevő javára az ingatlanon fennálló tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó földhivatali bejegyzési engedélyt[13] és rögzíti, hogy:
1. a közjegyző átadja a vevőnek a földkönyvi bejegyzési engedélyt, ha a vevő 2020. március 31-ig bemutatja a közjegyzőnek a vevő számláját vezető bank igazolását arról, hogy a 200 000 EUR vételárat befizették az eladó számlájára,
2. a közjegyző visszaadja az eladónak a földhivatali engedélyt, ha az 1. pont szerinti feltétel 2020. március 31-ig nem teljesül.
- 27/28 -
Amennyiben a vevő (hitelfelvevő) felhatalmazza a bankot (hitelező), hogy a jelzáloghitel-szerződés alapján a hitelösszeget az eladó számlájára fizesse be, az eladó pedig felhatalmazza a bankot, hogy a befizetett összeget az adásvételi szerződés alapján vételárként elfogadja, a vevő, a bank és az eladó közötti jogviszony engedményezés jellegű.
Az eladó közjegyzői megőrzésre átadja a vevő javára az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó földhivatali bejegyzési engedélyt, és rögzíti, hogy:
1. a közjegyző átadja a vevőnek a földkönyvi bejegyzési engedélyt, ha a vevő 2020. március 31-ig bemutatja a közjegyzőnek a vevő számláját vezető bank igazolását arról, hogy a 200 000 EUR vételárat befizették az eladó számlájára,
2. a közjegyző visszaadja az eladónak a földhivatali bejegyzési engedélyt, ha az 1. pont szerinti feltétel 2020. március 31-ig nem teljesül.
Ha a vevő a vételár egy részének vagy egészének megfizetésére vonatkozó kötelezettségét úgy teljesíti, hogy kereskedelmi bankkal hitelszerződést köt, és a hitelező (kereskedelmi bank) hitel visszafizetésére vonatkozó követelését az ingatlanra alapított jelzálogjog biztosítja, az e nyilatkozat első bekezdésének 1.1. pontjában meghatározott feltétel akkor is teljesül, ha a vevő a vételár egy részéről az e nyilatkozat első bekezdésének 1.1. pontjában említettek szerint bizonylatot ad. A vevő benyújtja az e nyilatkozat első bekezdésének 1.1. pontja szerinti hitelszerződés másolatát, és a kereskedelmi bank a hitelszerződésben vállalja, hogy a vételár fennmaradó részének megfelelő hitelösszeget az eladó számlájára folyósítja, így a vevő 200 000 EUR vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettsége teljes mértékben teljesül.
Úgyszintén engedményezésről van szó, ha az adásvételi szerződésben a felek megállapodnak abban, hogy a vevő köteles a vételár egy részét vagy egészét az eladó hitelezőjének megfizetni. Az átruházás (engedményezés) révén egy személy, az átruházó (engedményező) felhatalmaz egy másik személyt, a jogosultat (assignat), hogy valamit teljesítsen a saját számlájára egy bizonyos harmadik személy [a kedvezményezett (engedményes)] részére, aki viszont felhatalmazást kap arra, hogy a teljesítést a nevében átvegye (a Polgári Törvénykönyv 1035. cikke). Amennyiben az eladó felhatalmazza a vevőt, hogy a vételárat az ő (az eladó) hitelezőjének fizesse meg, az engedményezés az eladó két felhatalmazásából áll: a vevő felhatalmazása a vételárnak az eladó hitelezője részére történő megfizetésére, és a vevő felhatalmazása arra, hogy ezt a fizetést az adásvételi szerződés alapján vételárként elfogadja.
- 28/29 -
Az engedményező az elfogadással egyoldalúan és absztrakt módon kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben fennálló kötelezettség teljesítésére.[14] Az eladó engedményezésének vevő általi elfogadásával a vevő és az eladó hitelezője között kapcsolat jön létre. Az eladó az átutaló (assignant), a vevő az átutaló (assignat), az eladó hitelezője pedig az átutalás címzettje (asignataire). Ez egy kettős megbízás. Az eladó (az utalványozó, az engedményező) és hitelezője (a jogosult, a kedvezményezett, az engedményes) közötti jogviszony engedményezési jogviszony (pl. hitelszerződés), míg az eladónak a vevővel (az utalványozó, az engedményes) kötött adásvételi szerződése fedezeti kapcsolat.
A vevő, miután elfogadta az átruházást (miután kijelentette, hogy vállalja a vételár megfizetését az eladó hitelezőjének), nem érvényesítheti az eladó hitelezőjével szemben azokat a követeléseket, amelyekkel az eladó (mint hitelszerződés-engedményezési viszonyban álló hitelfelvevő) a hitelezőjével szemben rendelkezik, de az 1037. cikk második bekezdésének különös szabálya szerint, a Polgári Törvénykönyv 2. cikkének második bekezdése alapján érvényesíthet vele szemben minden olyan kifogást, amely az elfogadás érvényességével kapcsolatos, az elfogadás tartalmán vagy magának az átutalásnak a tartalmán alapuló kifogásokat, valamint azokat a kifogásokat, amelyekkel személyesen vele szemben rendelkezik. A közjegyző az engedményezési jogviszonyban nem lehet fél, és a közjegyzői letéti szerződés köti. A felek engedményezési jogviszonyából (az eladó és hitelezője közötti hitelszerződés), valamint az eladó és a vevő közötti fedezeti viszonyból (adásvételi szerződés) eredő kifogásai önmagukban nem érintik a közjegyzőnek a közjegyzői letéti szerződésből eredő kötelezettségeit.
Az eladó az ingatlan tulajdonjogának a vevő javára történő bejegyzésére vonatkozó földhivatali bejegyzési engedélyt megőrzésre átadja a közjegyzőnek, és előírja, hogy a közjegyző 2020. március 31-ig két feltétel teljesülése esetén átadja azt a vevőnek:
1. a vevőnek a vevő számláját vezető bank által kiállított bizonylatot kell benyújtania a teljes 200 000 EUR vételár megfizetéséről, amelyből az eladó jelzálogjogosultja által a 2020. március 31-i fordulónapon kiszámított összeget az eladó jelzálogjogosultnak, a fennmaradó összeget pedig az eladónak kell jóváírni, és
- 29/30 -
2. Az eladó jelzáloghitelezője a jelzálogjog törlésére vonatkozó földhivatali bejegyzési engedélyt megőrzésre átadja a közjegyzőnek azzal a megbízással, hogy a közjegyző adja át azt a vevőnek, amint a vevő teljesítette az 1. pontban meghatározott feltételt,
vagy a közjegyző visszaadja az eladónak az ingatlan tulajdonjogának a vevő javára történő bejegyzésére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási engedélyt és a jelzálogjog törlésére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási engedélyt a jelzáloghitelezőnek (ha a hitelező azt megőrzésre átadta a közjegyzőnek), ha mindkét feltétel 2020. március 31-ig nem teljesül.
Annak megállapítása, hogy egy felfüggesztő feltétel teljesült-e, a gyakorlatban nehézségekbe ütközhet. Ezenkívül az a vevő, aki a 3. esetben a vételárat a beszámítási váltó közjegyzői letétbe helyezése előtt fizeti ki, ki van téve annak a kockázatnak, hogy a hitelező nem állítja ki a beszámítási váltót. Ezek a kockázatok, valamint a közjegyzői letéti feltétel teljesülésének bizonyításával kapcsolatos kockázatok elkerülhetők az adásvételi szerződésben részt vevő felek mindkét ellenszolgáltatásának közjegyzői okiratba foglalásával.
Általában az ingatlan-nyilvántartási engedély letétbe helyezésekor az eladó (letétbe helyező) előírja, hogy a vevő a megelőző feltétel (a vételár megfizetése) teljesülését egy bizonyos pénzösszegnek az eladó tranzakciós számlájára történő befizetéséről szóló igazolással igazolja. Ez csak a vevő fizetési megbízása lehet. a ZPlaSSIED szerinti tranzakciós számlára vagy annak javára végzett tranzakciókról szóló információkhoz csak a tranzakciós számla felhasználója (kedvezményezett) fér hozzá. A fizető fél olyan fizetési megbízást mutathat be, amellyel a fizetési műveletet megrendelte. Maga a fizetési megbízás - a fizetési megbízás fizető fél általi visszautasításának vagy egyoldalú visszavonásának lehetősége miatt - nem bizonyítja bizonyossággal, hogy a fizetési művelet összegét a kedvezményezett ügyleti számláján jóváhagyták. Másrészt problémás lehet a telekkönyvi engedély eladónak történő átadásának bizonyítása is, ha a közjegyzői letét tárgya csak a vételár.
A letéteményes gyakran a kedvezményezett hozzájárulásától kívánja függővé tenni a letéti tárgy átadását a kedvezményezettnek. Az eladó például kikötheti, hogy a vevő csak azt követően veheti át a közjegyzői letétből a telekkönyvi engedélyt, hogy az eladó előzetesen megerősítette, hogy a teljes vételárat a számlájára kapta. Másrészt a vételár közjegyzői letétbe helyezése esetén a vevő azt kívánja kikötni, hogy a közjegyző a letétbe helyezett vételár összegét az eladónak fizeti ki, miután a vevő visszaigazolta, hogy az eladótól megkapta a telekkönyvi bejegyzési engedélyt. Mindkét fent leírt esetben nem indokolt a letétbe helyezett ingatlan kedvezményezett részére történő átadását a letéteményes hozzájárulásától függővé tenni, mivel a közjegyzői letétbe helyezés ilyen esetben felesleges. A közjegyző az így megállapított őrzés feltételei mellett a letéteményes hozzájárulása
- 30/31 -
nélkül nem adhatja át a tárgyat a kedvezményezettnek, így a kedvezményezett jogi helyzete nem különbözik attól, mint amikor a letevő teljesítési tárgya a letevő birtokában és nem közjegyzői őrzésben van.
A feltételes feltétel fennállása mindkét fél ellenszolgáltatása tárgyainak közjegyzői letétbe helyezése esetén bizonyítható. Az eladó a telekalakítási engedély letéteményeseként és a vételár kedvezményezettjeként, a vevő pedig a vételár letéteményeseként és a telekkönyvi bejegyzési engedély kedvezményezettjeként jár el. Csak a két ellenszolgáltatás tárgyának közjegyzői letétbe helyezése esetében teljesül a két közjegyzői letéti szerződés érvényességének előfeltétele. a közjegyző mint a letéti számla tulajdonosa (ZPlaSSIED 14. cikk) igazolást állít ki a letéti számlán jóváírt befizetés átvételéről. A közjegyző a közjegyzői letéti őrzésre vonatkozó földhivatali engedély átvételéről is igazolást állít ki. A feltétel teljesülése esetén minden kedvezményezett jogot szerez arra, hogy kérje a közjegyzőtől a letéti őrzés tárgyának átadását.
Az eladó a közjegyzőnek megőrzésre átadja a vevő javára az ingatlanon fennálló tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó földhivatali engedélyt, és kiköti, hogy a közjegyző azt a vevőnek átadja, ha 2020. március 31-ig két feltétel teljesül:
1. a vevő a teljes 200 000 EUR vételárat letétbe helyezi a közjegyzőnél megőrzésre, azzal a megbízással, hogy a közjegyző az e nyilatkozat 2. pontjába foglalt okirat kézhezvételét követően 2020. március 31-ig utalja át a vételár egy részét az eladó jelzáloghitelezőjének számlájára a jelzáloghitelező által a 2020. március 31-i fordulónapon kiszámított összegben, és hogy a közjegyző a vételár fennmaradó részét utalja át az eladó számlájára, és
2. az eladó jelzáloghitelezője a jelzálogjog törlésére vonatkozó földhivatali bejegyzési engedélyt megőrzésre átadja a közjegyzőnek azzal a megbízással, hogy a közjegyző adja át azt a vevőnek, ha a vevő teljesíti az 1. pontban foglalt feltételt,
vagy a közjegyző visszaadja az eladónak az ingatlan tulajdonjogának a vevő javára történő bejegyzésére vonatkozó telekkönyvi engedélyt, a jelzálogjog törlésére vonatkozó telekkönyvi engedélyt a jelzáloghitelezőnek (ha a hitelező azt megőrzésre átadta a közjegyzőnek), és az esetlegesen letétbe helyezett vételárat a vevőnek, ha mindkét feltétel nem teljesül 2020. március 31-ig.
A 6.3. és 6.4. esetben az eladó ingatlanát a hitelezője javára jelzálogjog terheli, és több jogviszony jön létre az eladó, a vevő, az eladó hitelezője és a közjegyző között. A 6.3. esetben két közjegyzői letéti szerződés jön létre (a vevő javára történő tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó telekkönyvi engedély letéti őrzése és
- 31/32 -
a jelzálogjog törlésére vonatkozó telekkönyvi engedély letéti őrzése). a 6.4. esetben a két közjegyzői letéti szerződésen kívül egy harmadik szerződés jön létre a vevő és a közjegyző között a vételár közjegyzői letéti őrzésére. Mindkét esetben a felek megbízási jogviszonyban is állnak, ahol az eladó kettős meghatalmazással felhatalmazza a vevőt, hogy a vételár egy részét a jelzáloghitelezőnek fizesse meg, a jelzáloghitelezőt pedig, hogy a vevő által teljesített kifizetést fogadja el.
Az eladó és a közjegyző között közjegyzői letéti szerződés jön létre az ingatlan-nyilvántartási engedély letétbe helyezésével a harmadik személy státuszú vevő javára. A közjegyző közli a vevővel a letétkezelés feltételeit. Miután a vevő elfogadta jogait, az eladó már nem változtathatja meg a földhivatali engedély feltételeit. A jogok elfogadása történhet kifejezetten a vevő külön nyilatkozatával vagy hallgatólagosan, a vételárnak egy letéti számlára történő átutalásával.
Amikor a vevő befizeti a vételárat a letéti számlára, közjegyzői letéti szerződést kötnek az eladó és a harmadik fél, az eladó jelzáloghitelezője javára. A közjegyző a vételár megőrzésének feltételeit a jelzáloghitelezővel is közli. A vevő azonban a vételár letétbe helyezése és a hitelező hozzájárulása közötti időszakban sem kérheti már egyoldalúan a közjegyzőtől a letétbe helyezett vételár visszaadását vagy a vételár letétbe helyezése feltételeinek módosítását, mivel a vételár letétbe helyezésének feltételei már az eladó telekkönyvi engedélyének közjegyzői letétbe helyezéséről szóló közjegyzői okirat szerves részét képezik, amelyet a vevő a vételárnak az eladó közjegyzői letétbe helyezéséről szóló közjegyzői okiratban történő letétbe helyezésével kifejezetten vagy legalábbis hallgatólagosan elfogadott.
Az eladó hitelezője külön nyilatkozatban kifejezetten vagy hallgatólagosan is elfogadhatja jogait azáltal, hogy a közjegyzőnek megőrzésre átadja a jelzálogjog törlésére vonatkozó telekkönyvi engedélyt. Ez egyben a jelzálogjog törlésére vonatkozó telekkönyvi engedély közjegyzői őrzésére vonatkozó szerződésnek is minősül.
Az eladó, a vevő és az eladó jelzáloghitelezője között megbízási vagy kettős megbízási viszony jön létre. Az eladó (az engedményező) felhatalmazza a vevőt (az engedményezettet), hogy a vételár egy részét az eladó hitelezőjének fizesse meg. Fontos, hogy az engedményező, aki az eladó hitelezője, az engedményezés elfogadása után már nem mondhat le az engedményezésről, mint ahogy azt megtehette volna, ha nem az eladó hitelezője lenne (a Polgári Törvénykönyv 1043. cikke). Ez lenne a helyzet, ha az engedményező ajándékot kívánna adni az hitelezőnek. Ha az engedményező az eladó hitelezője, az eladó már csak ezért sem mondhatja fel az átutalást (a Polgári Törvénykönyv 1044. cikke). a közjegyző nem részese sem az adásvételi szerződésnek, sem az eladó és hitelezője közötti jogviszonynak (pl. hitelszerződés), ezért a többi résztvevő a két engedményezési jogviszony egyikéből sem érvényesíthet a közjegyző által a közjegyzői letéti szerződés teljesítésével szemben kifogást.
- 32/33 -
A fentiekben ismertetett valamennyi esetben a vevő tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó végzés teljes körű védelme érdekében célszerű a telekkönyvi engedély és a vételár közjegyzői letétbe helyezése mellett a vevő javára a tulajdonjog előjegyzését javasolni (amennyiben a vételár megfizetésének határideje nem haladja meg a két hónapot), vagy a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó végzés jóváhagyását, amennyiben a vételár megfizetésének határideje hosszabb. Tulajdonjog-fenntartás esetén a kérelmezőnek a vevőt kell megjelölnie a fenntartott tulajdonjog feletti rendelkezés kedvezményezettjeként. A közjegyző az eladó nyilatkozatára közjegyzői okiratot készít, és a megjelölt sorrendben a rendelkezési jog a közjegyzői letétbe helyezés tárgyát képezi. E jog őrzésének feltételei megegyeznek a földhivatali engedély őrzésének feltételeivel.
A szlovén közjegyzői letéti rendszer a Közjegyzői Törvényben nem megfelelő. a Közjegyzői Törvény hatályba lépése óta a hasonló külföldi jogszabályok (pl. Ausztria) megváltoztak és alkalmazkodtak a modern jogforgalom igényeihez és kihívásaihoz. A Közjegyzői Törvényben a közjegyzői letéti rendszer azonban 1995 óta változatlan maradt. Szerencsére 2004-ben elfogadták a ZVKSES-t, amely a Közjegyzői Törvény elavult technikai szabályait olyan anyagi jogi szabályokkal egészítette ki, amelyek mintául szolgálhatnak számos más hasonló jogrendszer számára. A közjegyzői őrzésre vonatkozó szabályokat azonban, amelyeket jelenleg különböző törvények szabályoznak, a Közjegyzői Törvényben egy helyen kell szabályozni. Az alábbiakban a Közjegyzői Törvény közjegyzői letéti őrzésre vonatkozó szabályozásának néhány legégetőbb hiányosságát emelem ki.
A Közjegyzői Törvény 87. cikkének a dokumentumok megőrzésére vonatkozó rendelkezését ki kell egészíteni a megőrzés tárgyainak meghatározásával, amelyek a dokumentumokhoz hasonlóan adathordozók is lehetnek. A Közjegyzői Törvény 87. cikke szerint a közjegyző köteles bármilyen jellegű iratot őrizni, ugyanúgy, ahogyan azt az osztrák jogban a NO. 104. § első bekezdése előírja.[15] Az osztrák jog példáját követve a Közjegyzői Törvényt ki kell egészíteni egy olyan rendelkezéssel, hogy az iratok megőrzésére vonatkozó szabályok értelemszerűen vonatkoznak az egyéb adathordozók megőrzésére is, amelyeket a NO példaként
- 33/34 -
felsorol: mikrofilm, hanghordozó, mágnesszalag vagy egyéb adathordozó (lásd a NO 106a. cikkét és a 88. cikk ötödik bekezdését).[16] a német BNotO[17] kifejezetten csak a pénz, értékpapírok és értéktárgyak megőrzését szabályozza (lásd a BNotO 23. pontját és a BeurkG 57. pontját), de a gyakorlatban a közjegyzői megőrzés kiterjed a fontos információkat tartalmazó és értéktárgyként kezelt dokumentumokra és elektronikus adathordozókra (CD, DVD, USB-stick) is.[18]
Az okiratok szerkesztésére vonatkozó általános szabályok szerint minden olyan kommunikációs eszköz vagy forma, amely a szöveget sértetlenül megőrzi, és lehetővé teszi a szöveg eredetének általánosan elfogadott eszközökkel történő ellenőrzését, már most is ugyanolyan hatású, mint egy okirat [lásd a Ptk. 57. cikkének (2) bekezdését]. E módosítást követően a Közjegyzői Törvény arról is rendelkezik majd, hogy a fizikai dokumentum mellett az elektronikus dokumentum is lehet közjegyzői letétbe helyezés tárgya. A közjegyzői okiratok elektronikus formáját szabályozó Közjegyzői Törvény 31. cikkének (3) bekezdése szerint az elektronikus formában készült közjegyzői okiratoknak meg kell felelniük az elektronikus formában történő adatrögzítés és tárolás törvényben meghatározott feltételeinek a megváltoztathatatlanság, a hitelesség és a tárolás megbízhatósága tekintetében. Az elektronikus ügyintézésről és elektronikus aláírásról szóló törvény (ZEPEP) 13. cikke szerint az elektronikus forma az írásbeli formával egyenértékűnek minősül, ha az elektronikus formában tárolt adatok hozzáférhetőek és alkalmasak a későbbi felhasználásra. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a közjegyzői szolgáltatások digitalizálására irányuló projekt[19] a ZEPEP módosítását irányozza elő, amely egyelőre még mindig úgy rendelkezik, hogy az elektronikus forma nem egyenértékű az írásbeli formával azon jogügyletek tekintetében, amelyeket a törvény szerint közjegyzői okirat formájában kell megkötni. A javasolt módosítást követően lehetővé válik, hogy a jogügyleteket elektronikus formában is közjegyzői okirat formájában lehessen megkötni. A kivétel jellegénél fogva csak a végrendeletekre vonatkozik majd.
A megőrzés tárgya meghatározásának kiszélesítésén túlmenően a közjegyzői iratmegőrzésre vonatkozó Közjegyzői Törvény-szabályoknak egyértelműbben kellene tartalmazniuk azokat az előfeltételeket is, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az iratmegőrzés elfogadható legyen:
- 34/35 -
1. a közjegyzői tevékenység engedélyezése általános előfeltételeinek teljesülniük kell;[20]
2. a letéteményesnek az iratok őrzésére vonatkozó megbízásban meg kell határoznia:
2.1. a célt, amely nem lehet pusztán az iratoknak a Polgári Törvénykönyv 729. cikke szerinti megőrzése, hanem a szerződő fél védelme a másik szerződő fél nemteljesítésének kockázatával szemben vagy más megengedett cél,
2.2. a megőrzés tárgyának a kedvezményezett részére történő átadásának feltételeit,
2.3. a kedvezményezettet,
2.4. a megőrzési időszakot, amely után a letéteményesnek vissza kell szolgáltatni a megőrzés tárgyát, ha a kedvezményezettnek való átadás feltételei nem teljesülnek.
Még kevésbé megfelelő a szlovén rendszer a pénz és értékpapírok megőrzésére. A Közjegyzői Törvény 88. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a készpénz és az értékpapírok a közjegyzőhöz közjegyzői okirat helyett levélben is eljuttathatók. A Közjegyzői Törvény 89. cikkének (1) bekezdése azonban előírja, hogy a közjegyző a kapott készpénzt és értékpapírokat egy speciális borítékban köteles tárolni, amelyen fel kell tüntetnie a tárgyat és az ügyfél nevét. Ezek a szabályok egyértelműen elavultak, és a közjegyzői gyakorlatban már nem tartják be őket. A készpénzt azonban kifejezetten ki kell zárni a megengedett őrzési tárgyak köréből. A készpénz közjegyzői megőrzésre történő elfogadása jelentős kockázatot jelent a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése szempontjából. A fent említettek szerint a német és az észt jog kifejezetten tiltja a készpénz közjegyzői letétbe helyezését.
Ezen túlmenően nem elég egyértelmű a Közjegyzői Törvény 88. cikkének (1) bekezdésébe foglalt szabály, amely szerint a közjegyző csak akkor köteles készpénzt, váltót, csekket és egyéb értékpapírokat elfogadni, ha azokat a közjegyzői okirat elkészítésekor átadják neki azzal a céllal, hogy azokat egy személynek vagy állami hatóságnak átadja. A készpénzegyenlegek és értékpapírok tartása, amelyek az ügyfelek megtakarításait jelenthetik, kockázatokkal jár. Ezért ezt gondosan kell törvényileg szabályozni. Csak jól meghatározott letétkezelési feltételek mellett szabad engedélyezni. Ezenkívül a megőrzés célját előre ki kell fejteni,
- 35/36 -
pontosan meg kell határozni és megengedettnek kell lennie. A fentiek szerint a megőrzés tárgyának a felek hitelezői számára mindaddig hozzáférhetetlennek kell lennie, amíg a megőrzés feltételei nem teljesülnek. A közjegyzői letéti őrzés intézménye ezért ki van téve a hitelezők megkerüléséből eredő joggal való visszaélés kockázatának.
A jelenlegi jogi szabályok szerint a pénz és az értékpapírok közjegyzői őrzésének időtartama szintén korlátlan. E tekintetben megfontolandó a kedvezményezettnek a megőrzés feltételeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló idő jogi korlátozása. A Telekkönyvi Törvény (ZZK-1) 71. cikkének (1) bekezdése szerinti megbízási záradékolás egyéves érvényességi idejével való összehasonlítás kínálkozik. Ugyanez a maximális határidő a Pénzügyi Eszközök Piacáról szóló törvény (ZTFI-1) 296. cikkének (10) bekezdése szerint a bizalmi számlán lévő értékpapírok közjegyzői letéti őrzésére vonatkozik, amely legfeljebb 12 hónapot engedélyez a teljesítéshez:
- olyan vételi vagy eladási ügylet lebonyolítása esetében, amely közös több, könyvelt értékpapír-tulajdonos számára, vagy
- egyéb jogi eljárások esetében.
A 12 hónapnál hosszabb ideig tartó közjegyzői letétkezelés (vagyonkezelés) az Értékpapír-piaci Ügynökség jóváhagyásához kötött, ha a közjegyző bizonyítja annak valószínűségét, hogy a hosszabb letétkezelésre valószínűleg szükség van a vételi vagy eladási ügyletek végrehajtásához vagy a kezeléshez szükséges feltételek teljesítéséhez, vagy a jogi eljárás várhatóan hosszabb időtartama miatt.
Annak eldöntése során, hogy törvényben korlátozzák-e a pénz és értékpapírok közjegyzői letétbe helyezésének időtartamát, amely a szerződő fél kötelezettségének nem vagy nem megfelelő teljesítésének kockázata ellen hivatott védelmet nyújtani, figyelembe kell venni az eladó törvényes garanciális időtartamát a rejtett lényeges hibákra [a dolog átadásától számított hat hónap a Polgári Törvénykönyv 462. cikkének (2) bekezdése szerint; a felek a szerződésben hosszabb garanciális időtartamot is előírhatnak] és a biztosítéknyújtó törvényes garanciális időtartamát [a teljesített ügylet átvételétől számított két év a Polgári Törvénykönyv 634. cikkének (2) bekezdése szerint].
A pénz és értékpapírok letéti őrzésére vonatkozóan a törvénynek az okiratok közjegyzői letéti őrzésre történő elfogadásának előfeltételein túlmenően kifejezetten rendelkeznie kell arról, hogy a közjegyző további kötelező előfeltételként a pénzt és az értékpapírokat letéti őrzésre fogadja el. A közjegyzői elfogadásnak, a letéteményes megbízásának minden más elemén túlmenően, elsősorban a letéteményes által meghatározott közjegyzői letéti őrzés céljára kell vonatkoznia. A közjegyző az elfogadást közjegyzői letétbe helyezési okirat kiállításával jelenti ki. Ez lehet vagy annak az ügyletnek a közjegyzői okirata, amelyből a közjegyzői letétbe helyezéssel biztosítandó kötelezettségek
- 36/37 -
származnak, vagy a letéteményesnek a letétbe helyezés feltételeit meghatározó nyilatkozatának közjegyzői okirata.
A Közjegyzői Törvény módosításainak egyértelműen, egy helyen kell rögzíteniük a pénz és értékpapírok megőrzésére vonatkozó, jelenleg a Közjegyzői Törvényben, a ZVKSES-ben és a ZTFI-1-ben meghatározott feltételeit:
1. a közjegyzői tevékenység engedélyezése általános előfeltételeinek teljesülniük kell;[21]
2. a betétesnek a pénz és az értékpapírok megőrzésére vonatkozó megbízásban meg kell határoznia:
2.1. a célt, amely nem lehet a Polgári Törvénykönyv 729. cikke szerinti pénz vagy értékpapír puszta megőrzése, hanem a szerződő fél védelme a másik szerződő fél nemteljesítésének kockázatával szemben, vagy más megengedett cél;
2.2. a megőrzés tárgyának a kedvezményezett részére történő átadásának feltételeit;
2.3. a kedvezményezettet, aki csak adott jogi vagy természetes személy vagy hatóság lehet;
2.4. a megőrzési időszakot, amely után vissza kell szolgáltatni a letéteményesnek a letéti tárgyat, ha a kedvezményezettnek történő átadás feltételei nem teljesülnek; a megőrzési időszak nem lehet hosszabb, mint az alapul szolgáló ügylet rejtett lényeges hibáira vonatkozó garancia időtartama;[22]
3. a közjegyzőnek el kell fogadnia (akceptálnia) a letéteményes megbízásának a 2.1-2.4. pontban említett valamennyi elemét;
4. az ZTFI-1 296. cikkének (10) bekezdésébe foglalt feltételeknek az értékpapírok megőrzése esetén is teljesülniük kell;
5. készpénz nem tartható közjegyzőnél.
- 37/38 -
Maja Lajevec in Elizabeta Žgajnar, 2021. Izvršba: 1. knjiga, Zakon o izvršbi in zavarovanju, Komentar zakona. Ljubljana, Tax-Fin-Lex.
Damijan Orož, 2021. Izvršba na terjatev do dolžnikovega dolžnika. V: Plavšak, N. (ur). Zbornik sodobno stvarno pravo. Ljubljana, Tax-Fin-Lex.
Nina Plavšak, 2009. V: Plavšak, N. (ur). Obligacijsko pravo, splošni del. Ljubljana, GV Založba.
Nina Plavšak, 2020. V: Plavšak, N. (ur). Obligacije, splošni del. Komentar splošnega dela obligacijskega zakonika. Ljubljana, Tax-Fin-Lex, Abc Nepremicnine.
Nina Plavšak, 2008. Zakon o finančnem poslovanju, postopkih zaradi insolventnosti in prisilnem prenehanju. Ljubljana, GV Založba.
Ada Polajnar Pavčnik 2003, v: Juhart, M., Plavšak, N (red.), Obligacijski zakonik s komentarjem, splošni del, 1. knjiga, Ljubljana, GV Založba.
Vesna Rijavec, 2003. Civilno izvršilno pravo. Ljubljana, GV Založba.
Julian Sander, 2021. Treuhandtätigkeiten. V: Görk, S., Schippel, H. ur. BNotO Bundesnotarordnung Kommentar 10. Auflage. München, C.H.Beck.
Renato Vrenčur, 2004, v: Juhart, M., Plavšak, N., (red.), Obligacijski zakonik s komentarjem, posebni del, 4. knjiga, Ljubljana, GV Založba.
Christian Zib, Michael Umfahrer, 2023, Notariatsordnung Kommentar, Wien, Manz'sche Verlags- und Universitätsbuchhandlung GmbH. ■
JEGYZETEK
[1] A Szlovén Közjegyzői Kamara elnöke, ljubljanai közjegyző, bojan.podgorsek@notar-podgorsek.si info.nzs@siol.net
[2] Fordította: Harmat Császár Jolanda.
[3] Plavšak, N., 2020. V: Plavšak, N. (ur). Obligacije, posebni del. 1. knjiga. Ljubljana: Tax-Fin-Lex, Abc Nepremičnine. 137. oldal.
[4] Orož, D., 2021. Izvršba na terjatev do dolžnikovega dolžnika. V: Plavšak, N. (ur). Zbornik sodobno stvarno pravo. Ljubljana: Tax-Fin-Lex, 55. oldal.
[5] Lajevec, M. in Žgajnar, E., 2021. Izvršba: 1. knjiga, Zakon o izvršbi in zavarovanju, Komentar zakona. Ljubljana: Tax-Fin-Lex. 267. oldal.
[6] Orož, D., 2021. Izvršba na terjatev do dolžnikovega dolžnika. V: Plavšak, N. (szerk). Zbornik sodobno stvarno pravo. Ljubljana: Tax-Fin-Lex, 60. oldal.
[7] Orož, D., 2021. Izvršba na terjatev do dolžnikovega dolžnika. V: Plavšak, N. (ur). Zbornik sodobno stvarno pravo. Ljubljana: Tax-Fin-Lex, 60. oldal.
[8] Lajevec, M. és Žgajnar, E., 2021. Izvršba: 1. knjiga, Zakon o izvršbi in zavarovanju, Komentar zakona. Ljubljana: Tax-Fin-Lex. 278. oldal.
[9] Rijavec, V., 2003. Civilno izvršilno pravo. Ljubljana: GV Založba. 114. oldal.
[10] Lajevec, M. in Žgajnar, E., 2021. Izvršba: 1. knjiga, Zakon o izvršbi in zavarovanju, Komentar zakona. Ljubljana: Tax-Fin-Lex. 274. oldal.
[11] Orož, D., 2021. Izvršba na terjatev do dolžnikovega dolžnika. V: Plavšak, N. (ur). Zbornik sodobno stvarno pravo. Ljubljana: Tax-Fin-Lex, 67. oldal.
[12] Lajevec, M. in Žgajnar, E., 2021. Izvršba: 1. knjiga, Zakon o izvršbi in zavarovanju, Komentar zakona. Ljubljana: Tax-Fin-Lex. 275. oldal.
[13] A szlovén ingatlan- és telekkönyvi jog szerint az ingatlanon fennálló dologi jog jogügylet alapján történő megszerzéséhez (bejegyzéséhez) annak a személynek a kifejezett és feltétel nélküli nyilatkozata szükséges, akinek a jogát átruházzák, módosítják, megterhelik vagy megszüntetik, hogy hozzájárul a telekkönyvbe való bejegyzéshez (telekkönyvi engedély - intabulációs záradék). a telekkönyvi engedélyen szereplő aláírást közjegyzőnek kell hitelesítenie.
[14] Vrenčur, R., 2004, in Juhart, M., Plavšak, N., (szerk.), Obligacijski zakonik s komentarjem, posebni del, 4. knjiga, GV Založba, Ljubljana, 1079. oldal.
[15] Notariatsordnung RGBl 1871/75 - 2020/157
[16] Eichorn, K. 2022. In: Zib, C., Umfahrer, M., Notariatsordnung Kommentar, Wien 2023, Manz'sche Verlags-und Universitätsbuchhandlung GmbH. 9. oldal.
[17] Bundesnotarordnung, 24.2.1961, BGBl. I 97 - 30. 11. 2019, BGBl. I 1942.
[18] Sander J., 2021. Treuhandtätigkeiten. In: Görk, S., Schippel, H. eds. BNotO Bundesnotarordnung Kommentar 10. Auflage. München: C.H.Beck. H.-Bottenbuch, Németország.
[19] Lásd a "Közjegyzői szolgáltatások digitalizálási projektje" című anyagot, amely a Digitalizációs Stratégiai Tanács által a gazdaság számára készített első, e-notarske storitve szolgáltatások elnevezésű intézkedéscsomagban szerepel.
[20] Lásd a 3.1.1. pontot.
[21] Lásd a 3.1.1. pontot.
[22] A pénz és értékpapírok közjegyzői letéti őrzése maximálisan megengedett időtartamának meghatározásakor két törvényben meghatározott garanciális időszaknak van különös jelentősége. Az eladó rejtett dologi hibákra vonatkozó jótállási idő [a dolog átadásától számított hat hónap a Polgári Törvénykönyv. 462. cikkének (2) bekezdése szerint] és a garanciavállaló jótállási idő [az ügylet elfogadásától számított két év a Polgári Törvénykönyv 634. cikkének (2) bekezdése szerint].
Lábjegyzetek:
[1] A szerző a Szlovén Közjegyzői Kamara elnöke, ljubljanai közjegyző.
Visszaugrás
