A modern közbeszerzési jog kidolgozásának különösen nagy a jelentősége az egykori Szovjetunióból kivált fiatal piacgazdaságok többnyire még mindig törékeny államháztartási rendszerei számára, mivel a közbeszerzési szabályozás hozzájárulhat a jobb közpénzfelhasználáshoz, és ezzel egyben a pénzügyi források kihasználásának megfelelővé tételéhez is. Ez a megállapítás különösen igaz Grúziára, ahol a még mindig fennálló mély gazdasági válság oka nem kizárólag a sikeres piacgazdaság kiépülésének hiánya, hanem jelentős részben annak tudható be, hogy a baráti és rokoni kapcsolatok még mindig a társadalmi és gazdasági siker legnagyobb biztosítékai, és sokkal többet számítanak, mint a jogszerűség és a versenyben elért teljesítmény. Az elmúlt évek során a demokrácia és a piacgazdaság értékei felé tett jelentős előrelépések ellenére ezek a hagyományok Grúziában mind a mai napig világosan érzékelhetőek. Ezért a jövedelmező állami megbízások odaítélését szabályozó közbeszerzési jog gyakran az íratlan társadalmi hagyományok, és a modern gazdasági jog lehető legszéleskörűbb fejlesztésére irányuló törekvésének kereszttüzében áll, ami nem könnyíti meg a grúz közbeszerzési szabályozás területén folyamatban lévő jogi reform megvalósítását.
A közbeszerzés különleges helyzetéből következik, hogy a modern grúz közbeszerzési jog kidolgozása az országban lezajló reformfolyamatot támogató több nemzetközi finanszírozó szervezet legsürgetőbb elvárása. E körbe tartozik többek között a hitelnyújtást saját közbeszerzési szabályaival harmonizáló jog létrehozásához kötő Világbank is. Az említetteken túlmenően a közbeszerzési jogi szabályozás sarokkövét képezi Grúziának az Európai Unióval való nemzetközi együttműködésének is. Az EU új szomszédpolitikájának, illetve társulási- és együttműködési egyezményeinek alapelvei 1996 óta fejtik ki hatásukat, amelyek alapján Grúzia kötelezte magát közbeszerzési jogának az EU-s szabályokkal való harmonizációjára. Ezek az alapelvek szolgálnak a társult országok vállalkozásai kölcsönös bevonását támogató kötelezettségvállalás alapjául.
A grúz közbeszerzési jog kidolgozása nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, mivel hozzájárult Grúziának a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozásához. Annak ellenére, hogy a belépéshez nem kötelező csatlakozni a Szervezet többoldalú, Közbeszerzésről Szóló Egyezményéhez (GPA)1 - aminek keretében a részes államok a legnagyobb kedvezményt és nemzeti elbánást biztosítanak egymásnak meghatározott küszöbérték feletti közbeszerzések esetén -, az
Egyezmény WTO-nak is részes tagállamai abban érdekeltek, hogy a Szervezetbe felvételüket kérő országok a GPA-hoz is csatlakozzanak, növelve az ehhez az egyezményhez tartozó államok sokszínűségét. Grúzia nem utolsósorban ezért vállalta magára az Egyezményhez való csatlakozási tárgyalások eredményeként a formális megfigyelői státuszt, ami egyben a GPA-hoz való csatlakozási tárgyalások megkezdésének kötelezettségét is jelenti. Grúzia jelenleg az Egyezmény hatálya alá vonandó állami szervek számáról áll tárgyalásban. A csatlakozás pontos dátumáról egyelőre még nem született megállapodás, ez az oka annak, hogy a jelenlegi grúz jog még nem harmonizál az Egyezmény előírásaival - ennek hiánya különösen a belföldi ajánlattevők előnyben részesítésében érhető tetten -, de már szerkezeti hasonlóságokat mutat a GPA-val.
Az 1990-es évek kezdetén tett első visszafogott próbálkozásokat követően - melyek egy új kezdeményezés keretében a közbeszerzési jog versenyt támogató alapelveinek megjelenését célozták - a grúz törvényhozó részéről az első döntő lépés 1998-ban született meg a kormányzati beszerzésekről szóló törvény elfogadásával, ami 1999 júliusában lépett hatályba, és 2001 októberében egy végrehajtási rendelettel egészült ki. A törvény deklarált célja az, hogy a gazdaságilag ésszerű közpénzfelhasználás a verseny elvén alapuló, megkülönböztetés mentes és átlátható eljárás keretében valósuljon meg, ami alkalmas a nyilvánosság bizalmának kivívására. (A Kbt. 2. §-a). A grúz törvényhozónak a modern közbeszerzerzési jogi szabályozás kidolgozására való törekvése egyértelműen a grúz jognak a nemzetközi, és különösen az európai jogi normákkal való harmonizációra irányuló szándékát tükrözi, mivel a grúz közbeszerzési jog különösen az Egyesült Nemzetek Bizottságának a nemzetközi kereskedelmi jogra vonatkozó mintatörvényének (UNCITRAL) előírásaira, valamint az európai közbeszerzési szabályok alapeszméire hivatkozik.
A grúz közbeszerzési jog decentralizált rendszert vezetett be, mivel minden közbeszerzés célját szolgáló, közpénzzel rendelkező hivatal közbeszerzési versenyeztetési eljárást köteles lefolytatni. Ehhez kapcsolódóan létrejött a Grúz Állami Közbeszerzési Ügynökség (SPA), amely az USA-ban "Independent Agency" néven működő közigazgatási hatóság mintáját követi. Ez az ügynökség informális támogatást nyújt a közbeszerzési szerveknek, valamint az ajánlattevők számára jogorvoslati hatóságként is rendelkezésre áll. Az SPA 2001-ben lépett a gazdasági minisztérium egy részlegének a helyébe, és jelenleg a miniszteri szintű igazgatáson kívül, a grúz köztársasági elnök felügyelete alatt működik.
A grúz közbeszerzési törvény személyi hatálya azokra az ajánlatkérőkre terjed ki, amelyek állami igények kielégítése céljából működnek, és e körben a grúz államháztartásból, Adzsária vagy Abházia autonóm köztársaságok2 költségvetéséből, illetve grúz önkormányzatoktól származó pénzeszközöket használnak fel. E körbe tartoznak továbbá a közvetlen közigazgatási szerveken, mint a közbeszerzés klasszikus alkalmazási területén kívül eső közjogi és magánjogi jogi személyek beszerzései, amennyiben ezeket közpénzből hozták létre, és az állam érdekében álló beszerzést bonyolítanak le. (A Kbt. 3. §-a). A törvény hatálya kiterjed továbbá azokra a közbeszerzésekre is, amelyeket nemzetközi finanszírozó szervezetek pénzügyi támogatásával bonyolítanak le. (A Kbt. 3. §-a).
Figyelemreméltó, hogy a törvény hatálya az állam által alapított magánjogi jogi személyekre is kiterjed, függetlenül az állami részesedés nagyságától, vagy az üzletvezetésre gyakorolt esetleges állami befolyástól. Ezzel szemben a nemzetközi gyakorlatban a közbeszerzési jog hatálya általában minden olyan jogi személyre kiterjed, amely a közjog alá tartozik, vagy amelynek az állam különleges jogokat biztosított. Magánjogi jogi személyekre a törvény hatálya azonban csak akkor terjed ki, ha ezek túlnyomórészt államilag finanszírozottak, vagy ha az állam a vállalat üzletpolitikájának kialakításában meghatározott befolyással rendelkezik. A magángazdaság további vállalataira a piaci forgalomra vonatkozó rugalmasabb, általános szabályokat kell alkalmazni. A grúz törvény így egyrészt túlságosan szigorúnak tűnik, mivel hatálya azokra a vállalatokra is kiterjed, amelyekben az állam csak kisebbségi tulajdonnal rendelkezik, másrészt viszont túlságosan megengedő, mivel a vállalatvezetésben megvalósuló állami befolyásból nem következik a közbeszerzési jog alkalmazásának kötelezettsége. Ez többek között oda vezethet, hogy egyes magánvállalatok, amelyekben az állam csak kisebbségi tulajdonnal rendelkezik, versenyhátrányba kerülhetnek a konkurens vállalatokkal szemben, például abban az esetben, ha az állam egy privatizált vállalatban kisebbségi részvénytulajdonos lesz, és így a vállalat kénytelen a befektetési döntéseit a közbeszerzési jog szabályainak megfelelően meghozni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
