A Magyar Jogász Egylet Alapszabályának megfelelően összehívott Hetedik Magyar Jogászgyűlés
- a jogalkotás és a jogalkalmazás legkülönbözőbb szakterületein tevékenykedő jogászok részvételével;
- 2004. május 20-22-én Balatonfüreden, plenáris- és szekció üléseken megvitatta a magyar jogásztársadalomra háruló feladatokat, s ennek nyomán
- jogterületi csoportosításban - az alábbi ajánlásokat fogadta el.
1. Folytatódjék az igazságszolgáltatás 1997-ben megkezdett reformja. A jogalkotási, a jogalkalmazási és az igazgatási eszközök felhasználásával további erőfeszítéseket kell tenni a bírósági eljárások elhúzódása ellen. Indokolt megteremteni az eljárás elhúzódása elleni kifogás intézményét, ezzel párhuzamosan - az eljárási garanciák sérelme nélkül - az eljárások további egyszerűsítését, gyorsítását szolgáló szabályokat kell beépíteni a polgári perrendtartásba és a büntetőeljárási törvénybe.
Javasoljuk, hogy egységes, új, törvényi szintű szabályozás készüljön az igazságügyi szakértőkről. A törvény biztosítsa az igazságügyi szakértői testület autonómiáját, egyértelműen szabályozza a szakértővé válás feltételeit, teremtsen garanciákat a magas színvonalú és határidőben elkészülő szakvélemények készítése érdekében.
2. Meg kell teremteni a bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak életpálya-rendszerét. Ennek keretében biztosítani kell az igazságszolgáltatásban dolgozók számára mindazokat a juttatásokat, kedvezményeket, amelyek a köztisztviselőket már megilletik. Az életpálya modellnek nélkülözhetetlen eleme, hogy stabil, kiszámítható legyen, és biztosítsa az alsó szintű szervezetekben végzett élethivatásszerű működést, miként a magasabb szintű szervezetekben végzett tevékenység vonzó erejét is. A bírák és ügyészek illetményét évente, törvényben garantált automatizmus szerint kell emelni, hogy az illetmény reálértéke ne csökkenjen, továbbá biztosított legyen az Európai Unió átlagához való folyamatos közelítés. Keresni kell a megoldást a nyugállományba vonuló bírák, ügyészek méltó megélhetési színvonalának elérése érdekében. Az életpálya modellnek lehetővé kell tennie az igazságszolgáltatás két szervezete, a bíróság és az ügyészség közötti átjárhatóságot.
3. Törvényben kell szabályozni az igazságügyi tájékoztatást, ezen belül az igazságszolgáltatási szervek és a sajtó kapcsolatát, az iratbetekintés engedélyezését, a bírósági tárgyaláson a hang- és képfelvétel készítésének jogát. A felsőbíróságok ítéleteit - az érintettek magánéletének oltalma mellett - hozzáférhetővé kell tenni a jogkereső közönség számára. Biztosítani szükséges a tudományos kutatók jogait. Indokolt továbbá a bírói véleménynyilvánítási és szólásszabadság törvényi tilalmának megszüntetése.
A sajtó munkatársaira, a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban résztvevő személyekre egyaránt kötelező etikai szabályokkal is érvényesíteni szükséges a társadalom hiteles információkhoz való hozzájutásának jogát.
1. A jelenleg hatályos alkotmány elfogadása óta lényeges változások mentek végbe Magyarországon: kialakultak a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság jogintézményei, csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Időszerű tehát, hogy előkészületeket tegyünk az 1949-ből származó, sokszor módosított, 1989 óta átmeneti alkotmányunk helyett új, egészében újra átgondolt, a társadalom támogatását minden tekintetben élvező alaptörvény kidolgozására.
Az alkotmányozás politikai feltételei ugyan nem kedvezőek, a szakmai, tudományos előkészítést azonban célszerű megkezdeni, bevonva a tudományos kutatóműhelyeket, a társadalmi szervezeteket, állampolgárokat a munkafolyamatba.
Az új szerkezetű, az alapvető jogokat részletesebben rendező és az alaptörvény középpontjába állító, az uniós összefüggéseket jobban részletező, a közpénzügyeket és a közigazgatást is szabályozó alkotmány őrizze meg a kialakult államberendezkedés bevált elemeit, foglalja magába az Alkotmánybíróság által kibontott legfontosabb értelmezési elveket, biztosítsa az alaptörvény stabilitását.
2. A Magyarország előtt álló társadalmi-gazdasági kihívások, hazánk uniós tagsága egyaránt megkívánja az önkormányzati és a közigazgatási rendszer átfogó reformját. A közjogi reform nemzeti ügy, melyet ehhez méltóan kell kezelni. A parlamenti pártoknak a cikluson túlnyúló együttműködésre szükséges törekedniük. A tudományos szakértők és köztisztviselők feladata a szakmai alternatívák kimunkálása.
Új közigazgatási és területfejlesztési szintként létre kell hozni a régiókat és a kistérségeket; a régiók önkormányzati egységek is legyenek, felváltva a megyei önkormányzati rendszert. A megyék közigazgatási, ellátási funkciókat továbbra is gyakoroljanak. A régiókat alkalmassá kell tenni az eddig a központi közigazgatás által végzett egyes szakágazati feladatok ellátására, a kistérségek pedig a települések lehetőségeit meghaladó közszolgáltatásokat és a magasabb szaktudást igénylő államigazgatási-, hatósági feladatokat végezhetik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
