A bírói gyakorlat szerint az üzletszabályzatnak a választottbírósági kikötést tartalmazó rendelkezése a szokásostól eltérő rendelkezés (BH 2001.131). Ezért ez a kikötés csak akkor válik az üzletszabályzat elfogadásával a szerződés részévé, ha erről a szerződés megkötése előtt az üzletszabályzatot alkalmazó fél a másik szerződő felet tájékoztatja és a választottbírósági kikötést kifejezetten az üzletszabályzatra, mint ilyen kikötést tartalmazó okiratra utalással a másik fél elfogadja. (EBH 2003.875)
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felek által kötött választottbírósági szerződés akkor is jogszabályba ütközik, ha abban a felek olyan választottbíróság eljárását kötötték ki, amelynek felállítása és működése törvénysértő. Ilyennek minősül az az eseti választottbíróság, amely ténylegesen állandó választottbíróságként működik anélkül, hogy arra külön törvényi felhatalmazással rendelkezne. A konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság rámutatott, hogy az Internetszolgáltatók Tanácsa által támogatott Eseti Választottbíróság néven működő választottbíróság csak nevében eseti, ténylegesen az ügyek meghatározott körében állandó választottbíróságként, folyamatosan működő választottbíróság. Az Internetszolgáltatók Tanácsa mellett szervezett Eseti Választottbíróság ugyanis székhellyel, postacímmel rendelkezett, meghatározott állandó szervezet keretében folyamatosan működött, ezen kívül eljárási szabályzattal is rendelkezett, továbbá az általa ajánlott választottbírák névsorából listát készített (EBH 2003.959.).
A választottbírósági törvény 55. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint az ítélet érvénytelenítését lehet kérni, ha a fél a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni. A választottbírák kijelölésének a szabályait a törvény II. fejezete tartalmazza. A kijelölés szabályai túlnyomórészt diszpozitívak. Kógens szabály, hogy a kijelölést a felekhez intézett írásbeli nyilatkozattal kell elfogadni. Ilyennek minősül a választottbíró kijelölését tartalmazó okirat részéről történő aláírása is [törvény 17. § (2) bekezdés].
A kijelölésről szóló értesítés az elfogadó nyilatkozatnak a fél részére történő átadását jelenti. Az értesítés módjában a felek is megállapodhatnak [törvény 10. § (1) bekezdés], ennek hiányában az értesítésre is irányadóak a törvény 10. §-ában foglaltak. Eszerint, ha a felek eltérően nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor
a) azt a címzettnek személyesen átadták, vagy
b) azt a székhelyére, telephelyére vagy lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére kézbesítették.
A 10. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy ha az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül egyik sem állapítható meg, az ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon a címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított 8. napon, külföldi címzett esetében a 15. napon átvettnek kell tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróság egy ügyben szabályszerű értesítésnek tekintette, hogy a fél részére az elfogadó nyilatkozatot a választottbíróság az első választottbírósági tárgyaláson adta át. "A választottbírók kijelöléséről a felperes legkésőbb az első választottbírósági tárgyaláson írásban is értesült, amely megállapítható az általa a keresetlevélhez becsatolt ... jegyzőkönyvből. Így nem állapítható meg, hogy a felperes a választottbíró kijelöléséről ne lett volna szabályszerűen értesítve." (LB Gfv.XI.30.369/2005/5.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
