Az ELTE BTK Fordító- és Tolmácstudományi Tanszéke és az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Zrt. (OFFI Zrt.) szervezésében 2018. március 22-23-án megrendezett XX. Fordítástudományi Konferencia a kettős jubileum jegyében telt el: 20. alkalommal gyűltek össze tanácskozni a két szervezet összefogásával a fordítással és tolmácsolással foglalkozó szakemberek az idén 45. születésnapját ünneplő tanszék áldozatos munkájának köszönhetően. Az első konferencianapon új névvel fogadta a rendezvénysorozat a vendégeket: TransElte2018, amellyel egyben a konferencia nemzetköziségére is utalnak a szervezők. Az esemény fő támogatója és egyben társszervezője hagyományosan az OFFI Zrt., míg idén további támogatói az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága (DGT) és a Szent Jeromos Alapítványt voltak.
A hallgatóság, köztük oktatók, mesterképzésben és doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint szabadúszó fordítók és tolmácsok, külföldi résztvevők és érdeklődők száma (514 fővel) rekordot ért el.
Elsőként Horváth Ildikó egyetemi docens, az ELTE FTT tanszékvezetője köszöntötte az jelenlévőket, akinek a nevéhez egy újabb tanulmánykötet köthető. Az OFFI Zrt. támogatásával jelent meg "Latest Trends in Hungarian Translation Studies" címmel a kiadvány, amelyben a fordítástudományi tanszék oktatóinak és a doktori program hallgatóinak írásai találhatók meg, valamint az OFFI Zrt. vezérigazgatója, Németh Gabriella írása. Az ingyenesen letölthető könyv[1] a bírósági tolmácsolás, a konferenciatolmácsolás, az audiovizuális fordítás, a terminológia, a lektorálás és a Magyarországon működő tolmácsok presztízsének témáját járja körül.
Ezt követően az ELTE BTK dékánja, Sonkoly Gábor köszöntötte az egybegyűlteket. Röviden ismertette az egyetem kiemelkedő szerepét, ezen belül is a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék tevékenységét és érdemeit, melynek rangját jól mutatja az EU-s átlagban is kiemelkedő közel 2000 itt végzett szakember, továbbá az országban csak itt folyó európai uniós tolmácsképzés.
A hagyományoknak megfelelően az első konferencianap első szakaszában a Fordítástudományi Doktori Program hallgatói mutatkoztak be kutatásaikkal. Az első két előadást az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Programjának elsőéves hallgatói tartották meg. Varga Dóra Ágnes a "Hallgatók viszonyulása a gépi fordítás utószerkesztéséhez" címmel számolt be attitűdvizsgálatáról, míg Malaczkov Szilvia, az "Audiovizuális feliratok korpuszalapú vizsgálata: átváltási műveletek a nem hivatásos fordítók felirataiban" című előadásában az audiovizuális fordításon belül az önkéntes fordítók munkáját vizsgálta. Őket követte az ugyanennek a doktori programnak másodéves hallgatója, Mány Dániel, az "Idegen szavak autentikus és fordított orvosi szövegekben: fordítási stratégiák angol, francia és magyar betegtájékoztatók tükrében" című előadásával.
Az első külföldi előadó, Marcin Turski, a pozńani Adam Mikiewicz Egyetem tanára angol nyelvű "Directionality in Translation - AB vagy BA: a fordítási irányok kihívásairól" című előadásában azt vizsgálta, hogy számít-e a fordítás iránya, mivel sok intézménynél elvárás és alapfeltétel, hogy a fordítók csak az anyanyelvükre (L1) fordítsanak. Szintén angol nyelvű, a "Mentális lexikon és fordítóképzés: egy hallgatók közt végzett szókincsvizsgálat eredményei" című közös előadásában Eszenyi Réka (ELTE BTK FTT) és Dóczi Brigitta (ELTE BTK Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatója) a fordítóhallgatók mentális lexikonjának kérdéseit járta körül.
Az ebédszünetet követően először Borhy László akadémikus, egyetemi tanár, az ELTE rektora köszöntötte a résztvevőket. Többek között kiemelte, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen zajlik a legrégebb óta fordító- és tolmácsképzés Magyarországon, kiemelte a 2003-ban indult Fordítástudományi Doktori Programot, a tanszék számtalan kiadványát, az újonnan indult szakirányú továbbképzéseket, a távoktatás bevezetését, továbbá az aktív kutatási és oktatási tevékenységét.
A délutáni szakaszban külföldi vendégek angol nyelvű előadásai voltak hallhatók, akik vezetőként az uniós fordító- és tolmácsszolgálatoknál zajló aktuális kérdéseket ismertették. Agnieszka Walter-Drop, az EU Tolmácsolási Főigazgatóságának (DG LINC) vezetője nyitotta meg a sort, aki a nyelvi szakértők változó szerepéről és az előttük álló számos kihívásról szólt. Többek között beszélt még a konferenciák megújuló világáról (ahol a szereplők csak virtuálisan jelennek meg), a már megszokott fordítástámogató eszközök (CAT) mellett megjelenő tolmá-
- 48/49 -
csolástámogató (CAI) eszközökről, de nem vizionálta az "emberi" tolmácsok eltűnését. Őt követte Alexandra Pangakou, az Európai Bizottság "A" Igazgatóságának (DG SCIC) igazgatója, aki előadásában a "Tolmácskészségek és -kompetenciák a változó világban" címmel elsősorban a többnyelvű környezetben zajló konferenciatolmácsoláshoz szükséges egyre számosabb kompetenciákról beszélt. Alison Graves, a Többnyelvűség és Külkapcsolatok Osztály (DG TRAD) vezetője az "Új idők, új készségek: a fordító változó szerepe az Európai Parlamentben" című előadásában szemléletesen rámutatott arra, hogy az általa vezetett részleg a legnagyobb az EU-ban, évi 2,5 millió oldalt állítanak elő 1200 alkalmazottal. Az osztály "audio capacity" néven bevezetett egy új szolgáltatást, melynek keretében a szövegeket adaptálják és hangzó anyagként felmondva rögzítik, így azok Podcaston meghallgathatók, vagyis azok közelebb kerülnek az EU-s polgárokhoz. Marcin Kotwicki, az Európai Bizottság "C" Igazgatóságának (DGT) minőségbiztosítási vezetője "Hogyan járhatunk túl a saját eszünkön? Minőségbiztosítás felsőfokon" (Quality assurance enhanced) címmel tartott előadást. Ebből kiderült, hogy az igazgatóság alá tartozó, minőségbiztosítás érdekében dolgozó 2000 ember fele Brüsszelben, fele Luxembourgban tevékenykedik. Ehhez a CAT-eszközökben foglalt, automatikus minőség-ellenőrző rutinok mellé saját, egyedi szabályokat is írnak, melyekkel az uniós szövegek fordításaira jellemző hibákat küszöbölik ki). Mindez azonban nem helyettesíti az emberek által végzett ellenőrzéseket.
A kávészünet utáni szakaszban a bírósági tolmácsolásról hangzott el három előadás, amelyek az aznapi előadókban és témákban gazdag napot zárták. Daniela Amodeo Perillo, az EULITA (a jogi fordítással foglalkozó intézményeket, tolmácsokat és fordítókat tömörítő európai szervezet) elnöke tartott előadást szintén angol nyelven a bírósági tolmácsolás kérdésköréről "A jogi tolmácsolásról szóló ISO szabvány előnyei és korlátai" címmel. Felhívta a figyelmet arra, hogy számos országban alulfizetettek a bírósági tolmácsok, illetve hogy gyakran nem megfelelőek a körülmények sem. Kitért még a bírósági tolmácsolást szabályozó, de csak ajánlásnak tekinthető ISO 20228 szabványra, valamint a kötelező érvényű 2010/64/EU irányelvre, ami szabályozza a szóbeli és jeltolmácsolást is. A szentpétervári Herzen School of Conference Interpreting and Translation tanáraként is tevékenykedő, magyarul is kiválóan beszélő Okszana Jakimenko angol nyelven tartott előadást "Az oroszországi bírósági tolmácsolás jogi és kulturális aspektusai: kihívások és megoldások" címmel. A 22 éve bírósági tolmácsként is dolgozó oktató ismertette a tolmácsokra vonatkozó, azok tevékenységét elég tágan értelmező oroszországi jogi kereteket (Btk., Ptk., Pp.) és jogszabályi rendelkezéseket. Kiemelte, hogy Oroszországban eltörölték a tolmácsvizsgát, kizárólag a megfelelő nyelvtudás és felsőfokú végzettség a követelmény, ugyanakkor elég szigorúak a felelősségre vonatkozó szabályok és azok alkalmazását példákkal is illusztrálta. Ezenkívül beszélt még a jövőbeli tervekről is: új törvény a bírósági tolmácsolásról, etikai kódex kidolgozása fordítók és tolmácsok számára, szemináriumok és képzések szervezése, névjegyzék készítése stb. A nap utolsó előadójaként Farkasné Puklus Márta "A tolmács szerepe a magyar bírósági tárgyaláson" címmel mutatta be kutatása eredményeit. Rámutatott a jogi jellegű tolmácsolás (legal interpreting), a bírósági és tárgyalótermi tolmácsolás komplexitására, és ambivalenciájára (mást várnak tőle jogi oldalról és az ügyfél oldaláról). Az előadó a bírósági tolmácsolás kommunikációs szituációjának nyelvi és nem nyelvi aspektusait vizsgálja (milyen elvárással vannak a résztvevők egymással szemben). Ennek kutatásához bírák által kitöltendő kérdőíveket, tárgyalásokon készült felvételeket és jegyzőkönyveket használt fel. A hangfelvételek elemzése kiterjedt a különböző pragmatikai szempontokra, a tolmács szerepére és személyiségére, a bíró személyiségére és ennek kifejeződésére (hatalom kifejeződése), a deiktikus eltolódásokra, az intralingvális fordításra, a tolmácsolás módjára és egyéb aspektusokra. A folyamatban lévő kutatást az előadó a Fordítástudományi Doktori Program keretében végzi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
