2018. január 1. napjától kezdődően az adóvégrehajtás területén is több jogszabály rendelkezései között eligazodva kell megkeresni a jogszabályszerű végrehajtáshoz vezető, nem mindig egyenes utat. A következőkben az önkormányzati adóhatóságoknál lefolytatott felügyeleti ellenőrzés során tapasztaltak alapján néhány problémás témára hívnám fel a figyelmet.
Az adóhatóság a végrehajtási tevékenysége során a következő jogszabályokat alkalmazza:
- az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.),
- az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.),
- az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (új Art.),
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)
Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásban az elsődleges jogszabály az Avt., melynek eltérő rendelkezése hiányában sor kerülhet az Air. és az Art. szabályainak alkalmazására. Amennyiben az Avt., az Air. és az Art. nem rendelkeznek eltérően, a Vht. előírásait kell alkalmazni. Az Avt. háttérjogszabálya tehát a bírósági Vht., amely csak annyiban állapít meg az általánostól eltérő részletszabályokat, amennyiben ez valóban indokolt.
Ellenőrzéseink alkalmával mindig felhívjuk a jegyző kollégák figyelmét arra, hogy az adóhatósági munka megszervezése során az adókivetés mellett fordítsanak nagyobb figyelmet az adózók adófizetési gyakorlatának ellenőrzésére, vagyis a kivetett vagy önadózással bevallott adó befizetésének ellenőrzésére, és az adózók adófizetési hajlandóságát kíséreljék meg következetes végrehajtási gyakorlattal növelni.
Ha szükséges, készítsenek saját maguknak erre vonatkozóan egy belső munkatervet, szabályzatot arról, hogy milyen időközönként (pl. negyedévente) ellenőrzik a tulajdonosváltozásokat, annak érdekében, hogy az új tulajdonosok eleget tegyenek az adófizetési kötelezettségüknek.
A végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha a kötelezett esedékességkor önként nem tesz eleget adófizetési kötelezettségének.
Az Art. pontosan meghatározza azt, hogy az adózó mely időpontig (esedékesség) tehet pótlékmentesen eleget fizetési kötelezettségének. Az egyes adók megfizetésének esedékességét az Art. 2. számú melléklete írja elő, míg a határozatban megállapított adókat annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Az adóhatóság, amennyiben az önkéntes teljesítés elmaradását észleli, az adósnak fizetési felszólítást küldhet, de ez nem kötelező, a végrehajtási eljárás megindításának nem feltétele, azonban alkalmazása célszerű.
A fizetési felszólításban ajánlott részletesen leírni, hogy az adósnak milyen adónemben, milyen összegben és lejárattal van hátraléka; bele kell foglalni, hogy a tartozást hogyan fizetheti meg rövid határidővel anélkül, hogy a hatóság vele szemben végrehajtási eljárást indítana.
Fel kell hívni az adós figyelmét arra is, hogy a végrehajtási eljárást jövedelmére és vagyontárgyaira a fokozatosság elvére tekintet nélkül folytathatja le az adóhatóság, melynek során akár a gépjármű-, ingatlan- és cégnyilvántartás adatai alapján is foglalhat, valamint arra is, hogy a végrehajtási eljárás valamennyi költsége őt fogja terhelni.
A végrehajtási eljárásban az Avt. szabályai szerint végrehajtható okirat többek között
- a fizetési kötelezettséget tartalmazó, véglegessé vált hatósági döntés;
- önadózás esetén (helyi iparűzési adó, talajterhelési díj) a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg kiegészítést tartalmazó bevallás;
- adóhatósági adómegállapítást tartalmazó határozat;
- az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése.
A hatósági döntés végrehajthatóságához szükséges, hogy az végleges legyen.
A véglegesség a döntés közlésével áll be, vagyis azzal, hogy azt szabályszerűen, hivatalos iratként vagy elektronikusan, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) alapján küldték ki az ügyfélnek.
Az Air. szabályai szerint az adóhatósági iratot - ideértve a döntést is - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó esetében a képviselőnek kell kézbesíteni hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Az eljárás során az adózó kérheti, hogy az adott ügyben az adóhatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha meghatalmazott képviselője van.
Az adóhatósági irat - a meghatalmazott képviselő mellett - a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére is kézbesíthető, ilyenkor az iratot az adózó és a meghatalmazottja részére ugyanazon a napon kell postára adni, illetve az irat kézbesítéséhez biztonságos kézbesítési szolgáltatást is igénybe lehet venni.
A fellebbezési eljárás során meghozott döntést az elsőfokú adóhatóság útján kell közölni az adózóval, ami azt jelenti, hogy a jegyző a részére hivatali kapun érke-
- 28/29 -
zett, elektronikusan hitelesített dokumentumot küldi meg, továbbítja az elektronikus kapcsolattartásra köteles ügyfélnek, vagy képviselőjének. Olyan természetes személy esetében, akinek nincs elektronikus kapcsolattartásra köteles meghatalmazottja, a másodfokú adóhatóság döntését postai úton is megküldi a jegyzőnek abból a célból, hogy az adózó részére a döntés ezen kiadmánya kerüljön megküldésre. A jegyző ugyanis az elektronikusan megküldött másodfokú határozatról az Eüsztv. szerint nem állíthat ki hiteles papíralapú kiadmányt, mivel az iratot nem ő állította elő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
