Az Átv. 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjai alapján a biztosíték követelésének alapja az átalakulás utáni pénzügyi vagyoni helyzet, illetőleg a kockázattal arányos biztosíték hiánya. A kötelezettségekről való rendelkezés nem kellően határozott jellege nem ad alapot az Átv. 10. §-a szerint biztosíték követelésére.
Átv. 10. § (3) bek., 21. § (3)-(4) bek.
A kérelmezett Kft. egyedüli tagja a kérelmezett társaság fennmaradása mellett 2018. november 29-én elhatározta, hogy egyedüli részvételével kiválás útján új korlátolt felelősségű társaságot hoz létre. A szétválást tartalmazó közleményt a Cégközlönyben második alkalommal 2018. december 20-án tették közzé. A kérelmezett Kft. jegyzett tőkéjének összege változatlanul 510 000 000 forint marad, saját tőkéje 5 844 794 000 forintról 2 617 834 000 forintra csökken, a kiválással létrejövő új Kft. jegyzett tőkéje 3 000 000 forint, saját tőkéje pedig 3 226 960 000 forint. A kérelmezett Kft. saját tőkéjét a kérelmezett és az új Kft. vagyonaként használták fel. Az új Kft.-nek átadott vagyon gazdasági társaságokban lévő részesedésekből áll.
A kérelmező 2018. december 20-án biztosíték nyújtása iránti kérelemmel élt a kérelmezett Kft.-nél, amelyben az általuk 2017. július 25-én megkötött alvállalkozási szerződésre hivatkozott. Előadta, hogy a szerződést teljesítette, azonban ennek ellenére, a kérelmezett Kft. végteljesítés-igazolást még nem állított ki. A kérelmezőnek a kérelmezett Kft.-vel szemben jelentős összegű követelése áll fenn. A kérelmezett Kft. tájékoztatta a kérelmezőt, hogy a szétválás nem érinti a vállalko-
- 3/4 -
zási szerződést, mert az ahhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a szétválási szerződés alapján változatlanul a kérelmezett társaságban maradnak. A kérelmet nem teljesítette, mert állítása szerint a szétválás utáni vagyoni és pénzügyi helyzete stabil, jelentős saját tőkével rendelkezik, jegyzett tőkéje változatlan, így az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 10. § (2) bekezdésében írt feltételek nem állnak fenn.
A kérelmező 2018. december 27-én törvényességi felügyeleti eljárást indított a kérelmezett Kft.-vel szemben, amelyben a biztosíték nyújtása iránti igény elutasításáról szóló döntés felülvizsgálatát és a kérelmezett Kft. biztosíték nyújtására kötelezését kérte 104 566 114 forint készpénzóvadék vagy legalább 2022. január 31-ig érvényes feltétel nélküli bankgarancia, vagy a Kft. közokiratba foglalt készfizető kezességvállalása útján.
A szétválással összefüggő változásbejegyzés iránti kérelem és ezzel egyidejűleg a kiválással létrejövő új Kft. cégbejegyzési kérelme 2019. január 29-én érkezett a cégbírósághoz.
A kérelmezett Kft. a törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmező által megjelölt követelés összege nem pontos, e tárgyban még tartanak az egyeztetések. Kihangsúlyozta, hogy a projekthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek a kérelmezett Kft.-nél maradnak. A kérelmezett Kft. továbbra is egy adott cégcsoporton belül működő cashpool rendszer tagja maradt, így a tag vagyoni helyzetétől függetlenül a kérelmezett Kft.-t terhelő kifizetéseket a Pool-leader a saját bankszámlájáról teljesíti. Ez megfelelően biztosítja a kérelmező követelésének kielégítését.
Az elsőfokú bíróság a kérelmező biztosíték nyújtására történő kötelezésre irányuló kérelmét elutasította. A végzés indokolásában idézte az Átv. 10. § (2) bekezdését, a 10. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjait, a 10. § (4) bekezdését és a 21. § (4) bekezdését. Megállapította, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban lefolytatott okirati bizonyítás alapján a kérelmezett Kft. által csatolt, 2018. augusztus 31-ei fordulónappal készült könyvvizsgálói jelentéssel ellátott vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet alátámasztja a kérelmezett Kft.-nek azt a nyilatkozatát, hogy a társaság a kiválást követően is megfelelő mértékű vagyonnal rendelkezik, amely fedezetet nyújt a kérelmező hitelezői követelésének kiegyenlítésére.
A végzés elleni fellebbezésében a kérelmező kérte, hogy a másodfokú bíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 72. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 389. §-a alapján irányadó 383. § (2) bekezdése értelmében a végzés megváltoztatásával kötelezze a kérelmezettet a kérelem szerinti biztosíték nyújtására.
Idézte a szétválási okiratban és a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben írtakat, melyben a kérelmezett Kft. úgy nyilatkozott, hogy a jótállási idő kezdete a kivitelezés befejezési időpontja, mely korábbi volt a szétválási okiratban írt időpontról, tehát a szétválási szerződés aláírásának napján a kivitelezés már befejeződött. Ennek azonban ellentmond, hogy a kérelmezett Kft. kifejezetten a követelésének sorsa felőli bizonytalanságról tájékoztatta a kérelmezőt. Okszerűtlen a bizonyítás eredménye, és a tényállás nem megfelelő, mert nem egyértelmű a kérelmezőt megillető követelés sorsa. Az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta a biztosítékadásnak az Átv. 10. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetét, holott a kérelmező arra is hivatkozott, hogy a kérelmezett az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor és azóta sem rendelkezik az átalakuláshoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal. A vagyonmérleg-tervezetekből megállapítható továbbá, hogy a saját tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék jelentős része az új Kft.-hez kerül, így a kérelmezett Kft.-vel szembeni követelés kielégítési alapja jelentősen csökken. Mindezek miatt az Átv. 10. § (3) bekezdés c) pontjában írt indok is fennáll.
A kérelmezett Kft. a fellebbezésre benyújtott észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását indítványozta.
Előadta, hogy a szétválási okirat ellentmondásaira történő hivatkozás megalapozatlan. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a szétválási okirat alapján okszerűen állapította meg, hogy a követelés a kérelmezett Kft.-nél marad. A szétválási okirat aláírásának napján a projekt kivitelezése még folyamatban volt. Idézte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:238. §-át azzal, hogy a felek még nem számoltak el teljeskörűen, a jótállási idő nem telt le, így jogviszonyuk még nem tekinthető lezártnak. A kiválás célja, hogy a kérelmezett Kft. a tulajdonában álló egyes gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedéseket átadja, ezért nem kívánt az egyes tulajdoni részesedések átadásán kívül egyéb vagyonmegosztást. A Ptk. 3:46. § (1) bekezdéséből következik, hogy a kérelmező mind a jogutóddal, mind a jogelőddel szemben érvényesítheti a követelését. Idézte az Átv. 21. § (4) bekezdését, amely a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontja alapján eltérést nem engedő szabály. A kiválás kapcsán tőkekivonás nem történt, és mindkét társaságnak ugyanaz a cég az egyedüli tagja. Megállapítható, hogy az átalakuló társaság vagyonát tulajdonképpen átcsoportosították, de a teljes vagyontömeg változatlan, és mindkét társaság vagyona fedezetül szolgál a kérelmező követelésének.
A fellebbezés nem alapos, az elsőfokú bíróság végzése nem jogszabálysértő. A végzés indokaival a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett. Az elsőfokú bíróság az Átv. 10. § (2)-(3) bekezdéseinek alkalmazásával a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy a kérelmezett Kft. átalakulása folytán a biztosítékadás jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn.
A szétválási szerződés alapján a szétválási okirat aláírásának napján folyamatban lévő kivitelezési munkákkal kapcsolatos tevékenységet - ideértve különösen ezen tevékenységgel kapcsolatosan létrejött magánjogi és közjogi jogviszonyt, esetlegesen ezen tevékenységekkel kapcsolatosan folyamatban lévő bírósági és hatósági eljárásokat és az ezen tevékenységek ellátásához szükséges hatósági engedélyeket - a kiválás nap-
- 4/5 -
ját követően továbbra is változatlan formában a jogelőd végzi, illetve annak alanya, jogosultja és kötelezettje továbbra is a változatlan formában tovább működő jogelőd társaság.
Ebből a rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a kérelmező és a kérelmezett Kft. közötti kötelmi jogviszony jogosultja és kötelezettje változatlanul a kérelmezett Kft. maradt, ezért a kérelmező a fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kötelezett személyét a szerződés nem pontosan szabályozza.
Mindezek mellett a kérelmező fellebbezési érvelése azért is alaptalan, mert a szétválási szerződéstervezet szabályozásának határozatlansága sem vezetne eltérő döntésre. A kötelezettségekről való rendelkezés nem kellően határozott jellege nem ad alapot az Átv. 10. §-a szerint biztosíték követelésére. A jogelődöt terhelő kötelezettségek viselését érintő bármely bizonytalanság esetén a jogelődöt és a jogutódot legvégső esetben egyetemleges kötelezettség terheli, illetőleg, ha a jogelőd a kötelezettséget az esedékességkor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges [Átv. 21. § (3) és (4) bekezdés].
A biztosíték követelésének alapja az átalakulás utáni pénzügyi vagyoni helyzet, illetőleg a kockázattal arányos biztosíték hiánya. A vagyonmérleg-tervezetet a kérelmezettnek olyan könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, amely tekintetében az Átv. 4. § (5) bekezdése függetlenségi követelményt állapít meg, míg a (6) bekezdés alapján a könyvvizsgáló jogosultságaira a Ptk. 3:38. § (1) bekezdése az irányadó. A mérlegvalódiság megvalósulásának pedig az a biztosítéka, hogy az Átv. 4. § (7) bekezdése szerint a vagyon értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem is lehet meghatározni.
Az elsőfokú bíróság helyesen emelte ki, hogy a 2018. augusztus 31-ei fordulónappal készült könyvvizsgálói jelentéssel ellátott vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet alapján a kérelmezett Kft., a kiválást követően megfelelő mértékű vagyonnal rendelkezik, és vagyonának összetétele fedezetet nyújt a hitelező követelésének kiegyenlítésére. A kérelmezett Kft. saját tőkéjének a hitelező követeléséhez viszonyított arányából és az új Kft.-hez mint az Átv 21. § (4) bekezdése szerint mögöttesen felelős személyhez rendelt további, igen jelentős mértékű saját tőke összegéből önmagában következik, hogy az átalakulás a kérelmező követelésének kielégítésére nem jelent pénzügyi kockázatot, így az Átv. 10. § (3) bekezdés b) pontban írt feltétel sem áll fenn.
A kifejtett indokokra tekintettel az Átv. 10. § (3) bekezdés b)-c) pontban írtak nem valósultak meg, így a kérelmezőt nem illeti meg a jogosultság a kérelmezett Kft.-vel szemben biztosíték követelésére. Az elsőfokú bíróság a kérelmet a jogszabályok megfelelő alkalmazásával utasította el, döntését ezért a másodfokú bíróság helybenhagyta.
(Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf.43.462/2019/2.) ■
Visszaugrás
