Hiánypótlónak is tekinthető könyv jelent meg a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában, Jog és közgazdaságtan címmel. A jog közgazdasági elemzésével foglalkozó, illetve a jog és közgazdaságtan kapcsolatát vizsgáló nemzetközi szakirodalom igen jelentősnek mondható, világszerte számos, a jog közgazdasági elemzését tárgyául választó folyóirat2 és monográfia jelenik meg. Mindeközben Magyarországon e terület széles körben szinte ismeretlen és néhány úttörő munkát leszámítva a jog gazdasági elemzése tárgyában születő publikációk alig-alig jelennek meg a "publikációs térképen". Annak ellenére van ez így, hogy az irányzatot már a '80-as években felfedezte magának a magyar jogirodalom3. A '90-es évek elején Magyarországon lejátszódott társadalmi és gazdasági átalakulás - bár várni lehetett volna - nem hozott áttörést a jog gazdasági elemzése területén. A piacgazdaságra való áttérés meghatározóan hat életünk számos területére, ugyanakkor a jogirodalom mintha még mindig nem ismerte volna fel ennek a jogalkotásra és jogalkalmazásra egyaránt ható valódi jelentőségét. A jogi egyetemeken ugyan - általában külön tantárgyként - megjelenik a közgazdaságtan és a közgazdasági egyetemeken is oktatnak jogot, azonban a jog gazdasági elemzésének szemléletmódját nem sikerült elhinteni a felnövekvő jogász és közgazdász generációk körében. A jogi és közgazdasági oktatásból ugyanis szinte teljességgel hiányzik a két tudományterület összekapcsolására építő szemléletmód.
Elöljáróban talán érdemes általánosságban foglalkoznunk a könyv témáját adó tudományterülettel. A jog közgazdasági elemzése napjainkra olyan interdiszciplináris tudományterületté fejlődött, amely bőségesen merít mind a jogi, mind pedig a közgazdasági gondolkodásmódból és e két tudományterület ötvözésével segít jelentős jogi, sőt társadalmi kérdések mélyebb, átfogóbb értelmezésében. Amint az a könyv bevezető fejezetéből kiderül, a közgazdaságtan hasznos eszközt kínál annak megértéséhez, hogy az emberek miként reagálnak a jogszabályok változására. A közgazdaságtan alkalmas arra, hogy a különböző döntéseket a hatékonyság szempontjából elemezze, valamint a különböző döntések hatásait a jövedelemelosztás szempontjából is képes értékelni. Nagy előnye a közgazdaságtannak, hogy sok, korábban kialakult módszere, elmélete alkalmazható a jog elemzése során is. A közgazdaságtan például tudományos elméletet kínál arra, hogy a jogi szankciók hogyan hatnak az emberek viselkedésére, mégpedig úgy, hogy a szankciók hatásmechanizmusának a leírásához az árak által kiváltott hatások tanulmányozása során elért eredményeket veszik alapul. Megfigyelhető ugyanis, hogy a szankciók változására az emberek hasonlóan reagálnak, mint az árváltozásokra: magasabb árak esetén, a drágább termékből kevesebbet fogyasztanak, súlyosabb szankciók esetén a szankcionált tevékenységből kevesebbet követnek el vagy hamarabb felhagynak az ilyen tevékenységgel. A jog közgazdasági elemzése sem csodaszer, nem várható el, hogy segítségével egy csapásra választ kapjuk valamennyi jogalkalmazási és jogalkotási kérdésünkre, arra azonban kiváló eszköz, hogy új megközelítési lehetőséget kínáljon a jog hatásmechanizmusának vizsgálata során.
Mi adja a Jog és közgazdaságtan című mű jelentőségét és megjelenésének fontosságát? Mindenekelőtt az, hogy kiváló kiindulást biztosít azok számára, aki e terület iránt érdeklődnek, de nem tudják, merre induljanak. A könyv legnagyobb erénye talán éppen az, hogy bevezetést kínál a jog gazdasági elemzésébe és felvillantja azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a tudomány tartogat a művelői számára. További erénye a könyvnek, hogy mind jogászok, mind pedig közgazdászok (továbbá minden más érdeklődő is) haszonnal forgathatja, mivel a szerzők tudatosan kerülték azt a csapdahelyzetet, hogy csupán egyetlen területről érkezőket szólítsanak meg. Ezt bizonyítja talán az is, hogy az első néhány fejezet a mikroökonómia alapfogalmai mellett (2. fejezet) bemutatja az alapvető jogintézményeket is (3. fejezet). Az általános bevezető után kezdik meg a szerzők az egyes jogintézmények gazdasági elemzésének tárgyalását. A könyv segítségével mindenki felmérheti tehát, hogy érdemes-e ezzel a területtel foglalkoznia, és ha igen, akkor milyen irányban kereshet további eligazítást. A tudatos "önkontrollt" segíti a könyv azáltal, hogy minden fejezet végén, illetve esetenként a fejezeteken belül is gyakorló kérdések szerepelnek, amelyek a fejezetben tárgyalt témában mérik fel azt, hogy az olvasó valóban érti-e a tárgyalt kérdéseket és képes-e használni az elsajátított ismereteket a kérdések megválaszolásához. Mindenképpen a könyv erényei között kell megemlíteni, hogy a további tájékozódás elősegítése érdekében minden fejezet végén bőségesen ajánl további szakirodalmat, sőt a könyvhöz internetes oldal4 is kapcsolódik, amely azok számára nyújt segítséget, akik mélyebben megismerkednének egy-egy, a könyvben tárgyalt részterülettel.
Természetesen nem hallgatható el az sem, hogy a kontinentális jogon edződöttek számára a könyv néhány része távolinak, nehezebben érthetőnek tűnhet, hiszen a szerzők az Egyesült Államok jogrendszeréből kiindulva és az amerikai jogi gondolkodással átitatva írták meg monográfiájukat. Ugyanakkor a könyv kitekintést tartalmaz más jogrendszerekre is és azokban az esetekben, amikor lényegi eltérések figyelhetők meg az angolszász és a kontinentális jogrendszerek között, erre a könyv igyekszik felhívni a figyelmet. A könyv elolvasása azonban a kontinentális jogrendszerekben otthonosabban mozgók számára, így a magyar olvasóknak is segítséget nyújt ahhoz, hogy más szemmel közelítsenek a joghoz. A könyv megerősíti azt a szemléletet, hogy a jogszabályokat ne csupán egy önmagában álló szabályrendszernek tekintsük, hanem az emberi viselkedést megváltoztató ösztönzőket és a társadalmi célok (hatékonyság és kiegyensúlyozott jövedelemelosztás) elérésének eszközét lássuk meg benne.
A könyv tizenkét fejezetre tagolódik, amelyből az első három fejezet általános bevezetőnek tekinthető, a mikroökonómiai és jogi áttekintés mellett, a közgazdaságtani elemzés diszciplínájának rövid bemutatása (1. fejezet) sorolható ide. Ezt követően a könyv öt nagyobb egységre osztható, a tárgyalt jogterületek szerint. Első lépésként az adott jogterület általánosabb jellegű bemutatására és az elemzés módszereinek ismertetésére, a fogalmak tisztázására kerül sor, majd ezt követi az adott jogterületről vett egyes témák elemzése. Ennek megfelelően a könyv az alábbi jogterületeket tárgyalja: tulajdonjog (4-5. fejezet), szerződések (6-7. fejezet), kártérítési jog (8-9. fejezet), peres eljárások (10. fejezet), bűnözés és büntetés (11-12. fejezet). Amint az a fenti felsorolásból is kitűnik, a mű érdekes olvasmányul szolgálhat mind a polgári jog, mind pedig a büntetőjog, illetve ezen területek gazdasági elemzése iránt érdeklődőknek, sőt azok is érdekes elemzésekkel találkozhatnak, akik a peres eljárások mögött meghúzódó gazdasági elemzésekre kíváncsiak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
