Az N. Megyei Bíróságnál mint Cégbíróságnál nyilvántartott A. Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság ellen az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 74. § (1) bekezdésének b) pontjára és 77. § (1) bekezdésének ba) pontjára hivatkozással. Előadta, hogy székhelyellenőrzést tartott a kérelmezett cég cégjegyzékében szereplő 2600 F., B út 1. szám alatti címen, de ott cégtábla nincs elhelyezve és a cég nem volt fellelhető.
A cégbíróság a Ctv. 77. § (6) bekezdése alapján a törvényességi kérelmet megküldte a kérelmezett cég részére a székhelyére a nyilatkozattétel lehetőségére és a törvénysértő működés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó tájékoztatással. A végzést a cég székhelyén átvették, de a cégbíróság által biztosított 15 napos határidő alatt a cég nyilatkozatot nem tett.
A cégbíróság végzésével a törvényességi felügyeleti kérelemnek helyt adott és felhívta a céget, hogy 15 napon belül állítsa helyre a törvényes működését és erről tájékoztassa a cégbíróságot. Kötelezte a kérelmezettet, hogy fizessen meg az állam javára az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Forgalmi Értékmegállapító, Illeték Kiszabó és Ügyfélszolgálati Osztály felhívására a felhívásban megjelölt módon és időben 50 000 forint le nem rótt törvényességi felügyeleti illetéket. A cégbíróság a végzését a Ctv. 7. § (1) bekezdésére, 74. § (1) bekezdésének b) és d) pontjára és 81. § (1) bekezdésének a) pontjára, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 24/A. § (2) bekezdésére, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 65. § (1) és (3) bekezdésére és 74. § (3) bekezdésére, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. és 15. §-ára alapította, és azzal indokolta, hogy a cég nem tartja be a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a székhelye nincs cégtáblával megjelölve és a székhelyén a hatóságok (pl. a kérelmező adóhatóság) részére nem érhető el. Tájékoztatta a kérelmezett céget, hogy a székhelyen gondoskodni kell a cég részére érkező üzleti és hivatalos levelek átvételéről is, és az üzleti partnerek vagy hatóságok részére rendelkezésre kell állni.
A végzés ellen a kérelmezett cég fellebbezett, melyben a végzés megváltoztatását és az 50 000 forint illeték megfizetése alól történő mentesítését kérte. Bejelentette, hogy a törvényességi felügyeleti kérelemre tévedésből nem nyilatkozott, mert akkoriban több levelet kellett megválaszolnia. Előadta, hogy a társaság üzletvezetésre jogosult beltagja rendkívül rossz anyagi helyzetbe került az élettársi kapcsolata megszűnésének következményeként, és "a cégtábla a felhívást követően azonnal kifüggesztésre került, és jelenleg is a helyén van". A székhelymegjelölésének tényét a mellékelten csatolt fényképfelvételekkel kívánta igazolni. A fényképfelvételen egy családi ház drótkerítése látszik, amelyen csipesszel rögzítetten egy neylon-nal borított papírlapon az A. Bt. cégnév szerepel, a kerítésoszlopon lévő postaládán pedig cégnév nélkül B. András természetes személy neve van feltüntetve.
A kérelmező a fellebbezésre tett észrevételében bejelentette, hogy a helyszíni ellenőrzést 2008. július 28-án tartotta, akkor a kérelmezett cég sem az ingatlanon, sem a kapujában nem volt cégtáblával megjelölve. Tájékoztatta a cégbíróságot arról is, hogy az Art. 24/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a kérelmezett cég adószámát jogerősen felfüggesztette.
A fellebbezés megalapozatlan.
A kérelmezett cég a fellebbezésében bejelentette, hogy "a cégtábla a felhívást követően azonnal kifüggesztésre került, és jelenleg is a helyén van". Ennek alapján és a kérelmezőnek a fellebbezésre tett észrevételében előadottakból az állapítható meg, hogy a kérelmezett részéről a cég a székhelyének cégtáblával történő megjelölésére a törvényességi felügyeleti kérelem cégbíróság által történt megküldését követően került sor. A kérelmezett cég által küldött fényképfelvételek alapján az is megállapítható, hogy a cég a székhelyét rendkívül sérülékeny és bárki által bármikor könnyen eltávolítható, illetve természeti események során könnyen megsemmisülő, drótkerítésre felcsipeszelt papírral jelölte meg, amely nem értékelhető a Ctv. 7. § (1) bekezdésében előírt cégtáblával történő megjelölésnek, és a cég jelenleg sem rendelkezik a cég nevét tartalmazó postaládával (levélszekrénnyel), amelybe a postai szolgáltató a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése alapján kézbesíthetné a cég részére érkező küldeményeket.
Az Itv. 65. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni. A (3) bekezdés alapján a törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.
A cégbíróság a rendelkezésére álló adatok és tények alapján helyesen állapította meg, hogy a cég nem tartja be a működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amely jogszabálysértéseket a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként sem szüntette meg, ezért helyesen alkalmazta a céggel szemben a Ctv. 81. § (1) bekezdésének a) pontjában nevesített (legenyhébb) törvényességi felügyeleti intézkedést, és helyesen kötelezte a kérelmezett céget a felügyeleti illeték megfizetésére.
A felügyeleti illeték megfizetésére a kérelmezett cég köteles, ezért a Fővárosi Ítélőtábla érdemben nem foglalkozhatott a cég tagjának nehéz anyagi helyzetével.
A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Ctv. 72. § (2) bekezdése és Pp. 254. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság jogszabályoknak megfelelő végzését - annak helyes indokai mellett - helybenhagyta. [Fővárosi Ítélőtábla 13.Cgtf. 43.520/2009/2.]
Az alperesi szövetkezet alapszabályának rendelkezései szerint az alperes vezető testületi szervei a közgyűlés (részközgyűlések), a küldöttgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság.
A IV.6.3. pont értelmében részközgyűlés az alperes működési területén az alapszabályban felsorolt tizenegy településen működik. Az 6.4.f. pont szerint a küldöttgyűlés küldötteinek megválasztása is a részközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A 6.5. pont akként rendelkezik, a részközgyűléseket az igazgatóság hívja össze. A 6.6.e. pont szerint a részközgyűlések időpontját legalább 15 nappal megelőzően, az alapszabályban meghatározott helyeken kifüggesztett hirdetménynek tartalmaznia kell a határozatképtelenség esetére a megismételt részközgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképtelenségi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást. A 6.10. pont továbbá azt is kimondja, hogy határozatképtelenség esetén 8 napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttgyűlésről rendelkező IV.7. pont értelmében a küldöttgyűlés a részközgyűlések által öt éves időtartamra választott küldöttekből áll, a küldöttek száma 65 fő. A küldöttgyűlést az igazgatóság hívja össze, kizárólagos hatáskörébe tartozik egyebek mellett az igazgatóság, a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
