A civil szervezetek, mint az állampolgárok illetve jogi személyek önkéntes szerveződései a társadalmi-kulturális élet fontos alkotóelemei, szerepvállalásuk kapcsán nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi, politikai problémák hatékony kezeléséhez, sokrétű tevékenységük révén elősegítik a társadalom megfelelő működését. Az elmúlt húsz év történetében jelentős szerepet játszottak a civil kezdeményezések, azok számának, szerepének és erejének jelentős mértékű növekedése, amely azt eredményezte, hogy ezen szervezetek gyakorlatilag az élet minden területén jelen vannak, kezdeményezéseik alkalmasak arra, hogy a civil szervezetben résztvevő csoportok érdekeit összekapcsolva, ezen érdekeket társadalmi szinten képviseljék. Sok ember számára ezen öntevékeny szervezetekben, csoportokban való részvétel az egyedüli lehetőség az általános választásokat, illetve népszavazásokat leszámítva, hogy részt vegyenek az állam demokratikus folyamataiban. A 2013. év bírósági statisztikai adatai szerint Magyarországon 81 088 darab civil szervezet létezett, ezek közül 22 271 alapítvány, 41 524 egyesület és 17 293 egyéb szervezet, például szakszervezet. Ezek közül 34 311 szervezet volt közhasznú jogállású. A 2014-2015-ben született jogszabálymódosítások három nagy területen érintették a civil szervezetek működését. Az első a közhasznú státusz általános felülvizsgálata, új feltételei, illetve az ezeknek való folyamatos megfelelés követelménye. A második alapvető változás, hogy hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, mely az anyagi jog jelentős változását eredményezte a civil szervezetek vonatkozásában is. A harmadik fontos változás - mely tanulmányom témájául szolgál - az elektronikus eljárás bevezetése a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban. Mindezen jogszabályi változások komoly feladatok elé állították a civil szervezeteket és jelentős ügyterhet róttak a nyilvántartást végző bíróságokra is. Ezen megnövekedett ügyteher mellett kellett mind a kérelmezőknek, mind a jogalkalmazóknak megtanulniuk az új elektronikus eljárást. Jelen tanulmányomban ezzel kapcsolatban szeretnék néhány fontos tapasztalatot megosztani.
Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének kiemelt célkitűzései közé tartozik a hatékonyabb igazságszolgáltatás kialakítása és a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése. Ennek egyik eszköze olyan informatikai alkalmazások létrehozása, amelyek használata gyorsítja az eljárásokat, csökkentve a bíróságokra háruló adminisztratív terheket. A részben uniós forrásokból finanszírozott "Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja" elnevezésű projekt célja a korszerű és ügyfélbarát, hatékony elektronikus ügyintézés lehetőségének fejlesztése volt. Ennek megvalósítása során jött létre a Civil Integrált Információs Rendszer, amely egy lajstrom- és nyilvántartóprogram egyben. A fejlesztés legfontosabb újítása, hogy alkalmazásával a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben is megvalósul az ún. egyablakos rendszer, vagyis az adó- és statisztikai számjel beszerzése iránti kérelem benyújtására is ezen a rendszeren keresztül kerülhet sor.
Az informatikai rendszer hét fő alkalmazásból áll: a civil szervezetek törvényszékek szerinti nyilvántartása, az ezekből összeálló országos névjegyzék, a kérelmek fogadását biztosító alkalmazás, az ügyviteli alkalmazás, az iratkezelési alkalmazás, a kapcsolattartó alkalmazás és a beszámoló kezelő alkalmazás. A rendszer szerep alapú jogosultságok szerint kezelhető, az alkalmazásokhoz történő hozzáférést az Országos Bírósági Hivatal jogosultságkezelési szabályzata írja elő. A Civil Integrált Információs Rendszer adattartalma a korábbi nyilvántartási rendszer adatainak migrálásával került kialakításra, ezen jelentős nagyságú adattartalom kialakítását az Országos Bírósági Hivatal Informatikai Főosztálya 2014 decemberében végezte el. A rendszer a főváros és a 19 megye vonatkozásában tartalmazza az összes a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) hatálya alá tartozó szervezet Cnytv. 91. §-ában meghatározott nyilvántartási adatait. A közhiteles nyilvántartásban az adatváltozások átvezetésére bírósági vagy más hatósági határozat alapján van lehetőség, ezt nagyobb részben a bírósági kezelőiroda munkatársai végzik el.
A rendszer lehetőséget ad arra, hogy a nyilvántartó bíróság a civil szervezetek törvényességi ellenőrzését ellátó ügyészségekkel, valamint az állami adóhatósággal és a Központi Statisztikai Hivatallal elektronikus úton tartson kapcsolatot. A Cnytv. 2015. január 01. napján hatályba lépett módosítása szerint az ebben a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a nyilvántartó bíróság az Országos Bírósági Hivatal által működtetett, interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. A kérelmek elektronikus úton történő benyújtása egyes szervezetek, így a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség és a szövetség vonatkozásában kötelező. Ezenkívül 2015. január 1. napját követően beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el, vagy ha a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri. Továbbá kizárólag elektronikus úton nyújtható be a közhasznú jogállás megállapítása és bejegyzése iránti kérelem, illetve a már közhasznú jogállású szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton nyújthatja be. Amennyiben a kérelmező nem elektronikus útra kötelezett, kérelmét választása szerint elektronikus úton vagy papír alapon terjesztheti elő a bíróságon.
A rendszer technikai kialakítása teljesen eltér a cégrendszertől, mivel a jogalkotó - valószínűleg jogpolitikai indokok miatt - a nonprofit szektorban nem akarta ügyvédkényszerhez kötni ezen eljárásokat. Így a cégeljárástól eltérően a civil szervezetek esetében az elektronikus út tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kérelmező beadványát ügyfélkapu rendszeren keresztül tudja eljuttatni a bírósághoz. Az elektronikus kitöltés az egyéb közigazgatási ügyekben alkalmazott űrlapokhoz hasonlóan ÁNYK-Abevjava program telepítését követően kezdhető meg, a programban a megfelelő kitöltés ellenőrizhető is. Az űrlaphoz pdf formátumban csatolhatóak a mellékletek. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kérelmező - illetve amennyiben jogi képviselővel jár
- 133/134 -
el, a jogi képviselő - a becsatolt okiratok eredeti példányát köteles megőrizni, hiszen a Cnytv. 9. §-a szerint azokat a bíróság felhívására be kell mutatnia az elektronikus okirattal való egyezőség megállapítása végett. E körben az ügyvédek az ügyvédi törvényben foglaltak szerint kötelesek eljárni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
