Rékasiné Adamkó Adrienn[1]: Nevelőszülő vagy örökbefogadó szülő? Nevelőszülőből örökbefogadó szülő? Az átgondozás folyamata egy család történetében (JURA, 2016/2., 159-167. o.)

"Én már úgy szeretem nevelő szüleimet, ahogy más gyermek valódi szüleit, hiszen ők neveltek fel engemet, s a két testvéremet is, szeretetben és békességben tölthetjük el éveinket!" (Deme Mónika)

"Az örökbefogadás olyan, mint az a könyv, amiből kitépték az első fejezetet. Így is lehet élvezetes, de az ember óhatatlanul kíváncsi az elejére. Ám a könyvesboltban nem tudnak ép példányt adni... " (Jodi Lynn Picoult)

Tanulmányomban a nevelőszülőből örökbefogadó szülővé válás folyamatáról, az átgondozás pszichológiai és jogi hátteréről értekezem. Mindezek mellett ismertetni kívánom a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az örökbefogadás célját, tartalmát, e két jogintézmény különbségeit, társadalmunkban betöltött szerepét.

1. A gyermeki jogok és a nevelőszülői elhelyezés

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosításának egyik fő célkitűzése az volt, hogy az állami gondoskodásban élő gyermekek közül minél többen családszerű közegben nevelkedjenek, a nevelőotthonok helyett kis létszámú lakásotthonok kerültek előtérbe, emellett minél több gyermek nevelőszülőknél nyert elhelyezést.[1]

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban a 2000. évtől a 2010. évig az egy-két gyermeket nevelők köre csökkent, míg a háromtól öt vagy annál több gyermeket nevelők száma azonban nőtt. A nevelőszülők száma évek óta ötezer főnél stagnál, ehhez képest a nevelőszülőknél élő gyermekek száma igen magas, 2009 és 2014 között országosan 12.739 és 14.145 fő között mozgott, melyben minden évben felülreprezentált a 18 éves és annál idősebb korosztály.

Gyermekvédelmi szakellátás

Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők

Baranyában a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek száma a 2005. évtől a 2014. évig 559 és 681 fő között alakult.[2] A statisztikai adatokat követően tekintsük át, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy nevelőszülőnek jelenleg, a hatályos rendelkezések szerint.

2. A nevelőszülő, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony

Az 1997. november elsején hatályba lépő Gyvt. többek között korszerűsítette az örökbefogadás szabályait és a gyermekekről való állami gondoskodás új formáit, mindezeket hatékony módszerrel valósította meg.[3] A 2002. évben, a Gyvt. módosításának további újításaként jelent meg, hogy a nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl - a működtető hozzájárulásával - elláthatta a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek különleges gondozását, nevelését, illetve a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekek speciális gondozását, nevelését.[4]

A hatályos rendelkezések értelmében nevelőszülő az lehet, aki a 24. életévét betöltötte, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt, büntetlen előéletű, a

- 159/160 -

gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18, de legfeljebb 50 évvel idősebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, rendelkezik a nevelőszülői tevékenység folytatásához szükséges képesítések valamelyikével.[5]

2015. július 1-jétől a nevelőszülő választhatott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés abszolválása vagy a miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program eredményes elvégzése között.[6] A törvény szövege szerint a nevelőszülő az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés

"Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai" követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte. Az utóbbi két esetben a nevelőszülő vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.[7]

A korábbi szabályozáshoz képest nóvumként jelent meg, hogy a 300 órás hivatásos nevelőszülőképzés időtartama 500 órára emelkedett, tekintettel arra, hogy a felkészítés kibővült a különleges és speciális ellátási szükségletű gyermekekre vonat-

- 160/161 -

kozó ismeretekkel, akik ezentúl befogadó szülői családokban kaptak elhelyezést.[8]

A nevelőszülő a gyermeket saját háztartásában gondozza, ahol a gyermek személyes életterének legalább 6 m2 kell lennie. A nevelt gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel.[9]

A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja háztartásában. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.[10]

E jogszabályban meghatározott maximális létszámot meghatározza továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30.) NM rendelet egyes rendelkezései a speciális,[11] a különleges[12] vagy a kettős szükségletű[13] gyermekek ellátása tekintetében, továbbá a testvérek együttes elhelyezése valamint a nevelőszülő által biztosított személyi és tárgyi feltételek is.[14]

A gyermekek ellátásáért a nevelőszülőt nevelési díj mellett külön ellátmány illeti meg. A nevelési díj kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható, az ellátmány pedig az élelmezés és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére szolgál.[15]

2014. január elsején került bevezetésre a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, mely egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, írásbeli keret-megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony.[16]

A korábbi szabályozás szerint a nevelőszülők többsége csupán 15.000 Ft-os díjazásban részesült valamennyi nála elhelyezett gyermek után, és ez a díjazás nem teremtett jogviszonyt nyugellátásra, táppénzre, betegszabadságra. A 2014. január 1-jén hatályba lépett jogviszony értelmében a nevelőszülők díjazása három elemből tevődik össze, egyike az alapdíj (amely havonta legalább a kötelező legkisebb minimálbér 30%-a), illetve ezen felül - minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után - kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg. E két díjon felül a nevelőszülő a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek(ek) után többletdíjban is részesül, mely havonta legalább a minimálbér 5%-a.[17] További nóvumként említhető, hogy a nevelőszülőt foglalkoztatási jogviszonya fennállásától egészség- és nyugdíjbiztosítási jogosultság illeti meg.[18]

2015. január elsejétől a nevelőszülőknek lehetőségük van korlátozás nélkül munkát vállalni, továbbá az e jogviszonyban végzett tevékenység nem összeférhetetlen a tudományos, oktatói stb. tevékenység gyakorlásával. A más keresőtevékenységre vonatkozó korlátozó szabály feloldásának célja, hogy a nevelőszülő ne kerüljön választási kényszer elé a nevelőszülői feladatellátása és más keresőtevékenysége tekintetében, ha e két feladat egymás mellett reálisan ellátható. Tehát a nevelőszülő egyéb keresőtevékenységének végzése a működtetővel kötött megállapodás tárgya, mely munkavégzés nem veszélyezteti a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását.[19]

Ugyancsak jelentős változás - 2015. január elsejétől - a fizetett szabadság és annak garantált mértéke. Az egy gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben egy munkanap, a kettő vagy három gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben két munkanap, a négy vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben három munkanap szabadság illeti meg.[20] A különböző nevelőszülői élethelyzetekre reagálva a szabályozás biztosítja, hogy a naptári évben ki nem vett szabadság, vagy annak egy része kötelezően megváltásra kerüljön. Ezzel egyszerűsödnek a nevelőszülő szabadságának kiadására vonatkozó rendelkezések, valamint választási lehetőséget kap a nevelőszülő a szabadság igénybevétele vagy megváltása tekintetében. A szabadság megváltásának lehetőségéből az is következik, hogy ebben az esetben nem szükséges a nevelőszülő helyettesítéséről gondoskodni.[21]

3. Nevelőszülőből örökbefogadó szülővé lett család története

Sára és Péter egy hétköznapjukról mesél: "Minden reggeli készülődés nálunk kapkodással végződik, hogy a lányok elérjék az óvodai és az iskolai buszt. (nevetnek) Délután, mikor hazaérünk, vacsorát főzök, Kíra délután öt óráig kikapcsolódik, majd tanul, az ikrek, Nóri és Virág pedig ez idő alatt játszanak. Hétköznap esténként a vacsora elfogyasztása után öten együtt társasozunk, kártyázunk."

Sára és Péter 2009-ben végezte el a nevelőszülői tanfolyamot, az akkor még 60 órás képzés sikeres vizsgáit követően hagyományos nevelőszülőkké váltak. Kezdetben nem gondolták, hogy nevelőszülőkből örökbefogadó szülők lesznek valaha is. A szeretet, a gyermekek iránti gondoskodás ösztönözte őket, mikor saját, kilenc éves lányuk nevelése mellett elhatározták, hogy szeretnének egy állami gondozott gyermeket is felnevelni.

A házaspár a sors adta ajándéknak tekinti azt a napot, amikor a nevelőszülői szakképesítésük meg-

- 161/162 -

szerzésekor megszületett az az ikerpár, akiket születésüket követő tízedik napon, több kórházi látogatást követően magukhoz vehettek.

Virág és Nóri vér szerinti szülei kéthetente tartották a kapcsolatot gyermekeikkel a területileg illetékes szakszolgálat (továbbiakban: a Szakszolgálat) által meghatározott helyiségben. Pár hónap eltelte után a megbeszélt látogatásra a vér szerinti szülők nem jelentek meg, a családot nem értesítették. Utóbb kérték a nevelőszülőket, engedjék meg, hogy lányaikat a család otthonában látogathassák. A nevelőszülők ennek eleget is tettek, a nevelőapa autóval hozta és vitte a vér szerinti szülőket a kapcsolattartás megbeszélt időpontjaiban. Mindezek ellenére a vér szerinti szülők felhagytak a látogatásokkal, a kapcsolattartás megszűnt. Azóta az ikrek kizárólag egy, vér szerinti testvérükkel tartják a kapcsolatot, mivel féltestvérük, a vér szerinti szülők hatására elzárkózott a látogatástól.

A kapcsolattartás ritkulásával Sárában és Péterben felmerült az örökbefogadás gondolata. A házaspár 2011-ben - Nóri és Virág két éves korában - jelentkezett az örökbefogadási tanfolyamra, amelyeken hétvégente vettek részt. Felkészült és segítőkész szakemberek mellett több olyan örökbefogadó szülővel is megismerkedtek a tanfolyam során, akikkel ma is tartják a kapcsolatot. Az örökbefogadási tanfolyamon szerzett tapasztalataik szerint úgy vélik, hogy a leendő örökbefogadó szülők nagyon válogatósak, ezért sorstársaiknak azt tanácsolják, hogy legyenek nyitottabbak, elfogadóbbak leendő gyermekük elvárásaival szemben. A házaspár a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára megfontolásra érdemes javaslatként fogalmazta meg, ha és amennyiben egy nevelőszülő később örökbefogadó szülővé lesz, mentesülhessen az örökbefogadói tanfolyam elvégzése alól.

2013 áprilisában a vér szerinti szülők hozzájárultak lányaik örökbefogadásához, így a nevelőszülői tanácsadó értesítette Sárát és Pétert az örökbefogadás lehetőségéről. Az ikrek örökbefogadását a gondozási idő[22] mellőzésével engedélyezte a gyámhatóság, tekintettel arra, hogy nevelőszüleik fogadták őket örökbe, akikről két éve saját háztartásukban gondoskodtak.[23] Nórit és Virágot négyéves életkoruk betöltése után, - titkos örökbefogadást követően - immár örökbe fogadó szülőként nevelte tovább Sára és Péter. Családjuk mindenben támogatta őket, a nagyszülők unokaként szeretik az ikreket.

A lányoknak vér szerinti szüleik irányába semmilyen érzelmi kötődése nem alakult ki, sohasem szólították őket anyának, apának. Emlékeiket segíti felidézni a Sára által készített babanapló[24], mely könyv az ikrek születésétől kezdve életük kisebb nagyobb eseményeit tartalmazza és örökíti meg fotó formájában, a vér szerinti szülők képeivel együtt.

A házaspár még nevelőszülőként mesélt az ikreknek az örökbefogadás lehetőségéről, elmondták nekik, "hogy örökbefogadott gyermekként mindig velük lehetnek, többek között a nevük is megváltozna." Nóri kifogásolta a névváltozást, eleinte nem értette, hogy mit is jelent. Sára ekkor elmagyarázta neki, hogy az azonos családnevük szintén az összetartozásukat szimbolizálja. Virág a közös családnév hallatán nagyon megörült, már az örökbefogadás előtt új vezetéknevén mutatkozott be.

Az örökbefogadás következtében újból anyakönyvezték az ikreket, születési anyakönyvi kivonatukon a vér szerinti szülők adatai alatt az örökbefogadó szülők adatai szerepelnek, a házaspár kérésére a kivonat utólagos bejegyzés rovata nem tartalmazza az örökbefogadás tényét. A szülők az ikrek keresztnevét - ragaszkodásukra tekintettel nem változtatták meg. Az ikrek ma már hét évesek, még óvodába járnak, ahol társaik és az óvodapedagógusok is tudják, hogy örökbefogadott gyermekek. Rajtuk kívül még egy örökbefogadott gyermek jár az óvodai csoportjukba.

A szülők elmondása szerint lányaik édestestvérekként szeretik és segítik egymást. Olykor előfordulnak kisebb veszekedések közöttük, de hamar kibékülnek, jó testvérek. Sára meséli: "egyik nap három lányom vásárolni ment a kenyereshez, aki azt mondta nekik, le sem tagadhatjátok, hogy testvérek vagytok, olyan egyforma az arcotok."

Sára és Péter örökbefogadó szülőként megélt első pillanataikra megnyugvással emlékeznek, a jogerős határozat kézhezvétele után megkönnyebbültek, hiszen nagyon bíztak abban, hogy a lányoknak hosszú távon a családot és a biztonságot tudják megteremteni. A szülők elmondták, hogy sohasem merült fel bennük, hogy visszalépjenek az örökbefogadástól, sőt, ha tehetnék, akkor legalább tíz gyermeket örökbe fogadnának. A jövőben - kizárólag anyagi okokból - nem terveznek több örökbefogadást. Karitatív örökbefogadásuk számukra a szeretetről szól, mely a teljes családot hozta el számukra.

4. Az átgondozás folyamata

A nevelőszülőnek hivatástudatánál fogva kiemelt fontosságú, közvetítői szerepet kell betöltenie a nevelt gyermek életében, munkája meghatározó az átgondozási folyamat minden lépésében. Ebben a folyamatban mindenekelőtt a legfontosabb, hogy szeresse a gyermeket, tanítsa meg a kötődésre, így segítve a sikeres átgondozást.[25] A nevelőszülőnek a gondozás során mindvégig tisztában kell lennie azzal, hogy nevelt gyermekét életének egy bizonyos szakaszán kíséri, hiszen e gyermekek többsége visszakerül vagy a vér szerinti családjába, vagy egy örökbefogadó családba.[26]

- 162/163 -

A következőkben a sikeres átgondozás garanciáit ismertetem három lépésben: az örökbefogadás előtt, a barátkozási/ismerkedési fázis alatt, illetve az örökbefogadás után.

4.1 A nevelőszülő feladata az örökbefogadás előtt

A nevelőszülőnek fontos megismernie és tiszteletben tartania a gyermek múltját, az élettörténeti könyv[27] vezetésével megőrizheti a gyermek életének legfontosabb eseményeit. A könyv ötlete a nyolcvanas években, a szociális munkások körében fogalmazódott meg, akik elismerték, hogy igen sok probléma adódik a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek életbe indítása körül. A nevelt gyermekek többségének rendkívül zavaros képük volt (van) önmagukról, múltjukról, nem volt folyamatos természete az életüknek. Ahogy minden gyermeknek, úgy az állami gondozásban élő gyermekeknek is szükségük van igaz tudásra arról, hogy hogyan és miképpen alakult a sorsuk, hiszen a gyermekek életút tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges a reális jövőkép kialakítása.[28]

E könyvnek éveken keresztül nem volt egységes dokumentációja és szakmai szabálya. Ma sem létezik egységes formába öntött élettörténet könyv. Definíciója szerint nem más, mint kronológiai sorrendben a gyermek életének dokumentációit összefoglaló gyűjtemény, illusztrált napló,[29] egyfajta mesterséges memória.[30] Alapvetően két típusát különböztetjük meg, az egyik a visszatekintő forma (az olyan gyerekek részére, akiknek nagyon zavaros volt az intézeti életük; a másik pedig a születéstől vezetett könyv.[31] Formáját tekintve lehet könyv, album, cipős doboz tapétázva, fadoboz festve, dekupázsolva, gyűrűskönyv, vászon táska.[32] (A továbbiakban a könyv fogalma alatt az élettörténeti könyv összes lehetséges megvalósulási formáját értem.)

A könyv elkészítését adat- és anyaggyűjtéssel kell kezdeni, mely tartalmazhatja a gyermek személyes adatait (név, születési hely, idő stb.), információkat arra vonatkozóan, hogy a gyermek hány éves korban, milyen okok miatt került ki a családjából; bölcsődei, óvodai, iskolai képeket; oklevél, emléklap, bármi, amiben ő, a családja, vagy a számára fontos személyek megjelentek; kisgyermekkori használati tárgyak , cipők, ruhácskák; levelek (amiket szülőtől, hozzátartozótól kapott, szerelmes levél); orvosi, egészségügyi problémák, oltások, beavatkozások adatai.[33]

Ezeknek az információknak, adatoknak összegyűjtése után a legfontosabb a kronológiai sorrend betartása, lehetőség szerint dátumokkal, nevekkel, helyekkel.[34] Az adatok rendszerezésére számos módszer adódik, ilyen például: családfa, idővonal, időskála, életgrafikon, kapcsolati térkép, élettérkép, fizikálisan megjelenő dokumentumok, saját élmények, rajzok készítése.

A könyv készítésénél olyan szakmai követelményeknek, normáknak kell megfelelni, mint az ítélkezés-mentes attitűd, nyílt, egyenes, világos kommunikáció, rendszeresség, következetesség, adatvédelem, személyiségi jogok betartása, folyamatosság, teljességre való törekvés. Célszerű az egyes életszakaszok minden szegmensét felszínre hozni, ha szükséges pszichológus segítségével. A folyamatban a gyermek önkéntes részvételére van szükség, érzéseit mindig tiszteletben kell tartani.

Mindezen szempontokat követően az elkészült könyv a gyermek nagy ajándéka, ugyanis a múlt és a jelen feldolgozásának kiváló eszköze: segíti az önismeretet, az önbecsülés alakulását, a szorongások, indulatok, elfojtások kezelését, a veszteségek feldolgozását. A gyermeket gondozó szülő számára is fontos, hiszen a gyermek megismerésének alapvető forrása.[35]

Az örökbefogadás előtt a nevelőszülő feladata, hogy jelezze, ha a nevelt gyermeknek fejlesztésre van szükség, ezekre elvigye, továbbá értesítse a gyámhatóságot, amennyiben a vér szerinti szülő felhagy gyermeke látogatásával. Továbbá kiemelt feladata a nevelőszülőnek, hogy készítse fel a gyermeket az elválás folyamatára és az örökbefogadás lehetőségére is.[36]

4.2 A nevelőszülő feladata az örökbefogadás során

Az örökbefogadás - mint hosszú távú sorsrendezés - egy gyermek életében abban az esetben jelent megoldást, amikor a vér szerinti családba történő hazagondozás lehetősége kizárt. Amennyiben az örökbefogadó szeretné magához venni a gyermeket, fontos, hogy a nevelőszülő adjon át minden információt a gyermek egészségi állapotáról, fejlődéséről, szokásairól, családi hátteréről. A nevelőszülő a kötődés tudatos optimalizálásával segíti a gyermeket, hogy a leválás és az új, örökbefogadó családba kerülés veszteségélménye minimalizálható, illetve a gyermek számára könnyen feldolgozható legyen. Ehhez nyújt segítséget az örökbefogadó családdal való fokozatos ismerkedés, a "barátkozás", a gyermek igényeinek, szükségleteinek, érzelmi reakcióinak folyamatos figyelemmel kísérésével, mindaddig, amíg az új családdal való stabil kötődés ki nem alakul.[37]

Az ismerkedés során adjon át a nevelőszülő minden olyan tárgyat, amihez a gyerek ragaszkodik, vagy ami segítheti a beilleszkedését az új családjába: ruhák, kedvenc ágynemű, alvóállat, kedvenc játékok, korábbi ajándékok, gyerekrajzok. Segítse a gyermek átszokását, folyamatosan adja át a gondozási műveleteket az örökbefogadóknak, és ezzel párhuzamosan vonuljon háttérbe. Támogassa a gyermeket ebben a folyamatban.[38]

- 163/164 -

A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalatai szerint a nevelőszülők többsége - a felkészítő képzésnek és a Gyvt. életbe lépése óta eltelt idő szemléletformálásának köszönhetően - természetes feladatként, sőt sikerélményként élik meg a családjukba elhelyezett gyermekek örökbefogadó szülőkhöz történő átgondozását. A gyermekvédelemben történő, a gyermekek életét meghatározó valamennyi lépés - úgy az örökbefogadó családba történő átgondozás is - professzionális team munkát igényel, melyben minden szakembernek megvan a maga szerepe, kompetenciája a folyamat során.

Az átgondozásra kerülő gyermek érdekének képviseletében (a legtöbb esetben) a Nevelőszülői Szolgálat pszichológusa kíséri végig a folyamatot, s folyamatosan konzultálva az örökbefogadási és a nevelőszülői tanácsadókkal ütemezi a barátkozás, átgondozás egyes lépéseit. Szakmai tanácsaival segíti az örökbefogadó szülőket a gyermek sikeres beilleszkedése érdekében.

E folyamat egyes lépéseinek ütemezése egy előzetes tervezés keretében történik, amely tervet a gyermek igényéhez, tempójához igazítva lépésről lépésre értékelni, s ha szükséges, módosítani kell.

A barátkozási folyamat során a legfontosabb lépések az alábbiak:

1. Részletes esetismertetés, az örökbefogadó szülőkben felvetődött kérdések megbeszélése, tisztázása - az örökbefogadási ügyintéző koordinálásával történik. Az első alkalom, a gyermekre való rápillantás semleges terepen történjen, amely a gyermek számára már ismerős (pl. játszótér), természetesen tud mozogni, viselkedni az adott környezetben, de mégsem tűnik fel számára idegen felnőttek megjelenése.

2. Az örökbe fogadni szándékozó szülők visszajelzése az örökbe fogadni kívánt gyermekről.

3. Az első tényleges találkozás a gyermek gondozási helyén (nevelőszülő, pszichológus, nevelőszülői tanácsadó szükség szerinti segítségével). Az örökbefogadó szülők fokozatosan, gyermek igényeihez igazodva kapcsolódnak be a mindennapi tevékenységekbe, gondozási folyamatokba. Szerencsés, ha az örökbefogadók hoznak magukkal egy albumot, amelyben a szűkebb-tágabb családjukról, a lakókörnyezetükről készült képek segítségével bevezetik a gyermeket új családjába. Ez különösen nagyobb gyermekek esetében fontos, hiszen lehetőséget ad a gyermeknek kérdezésre, beszélgetésre, kapaszkodót a még ismeretlen jövő elképzeléséhez.

4. Gondozási helyen kívüli terepen barátkozás a fokozatosság elve szerint történik, itt léphetnek be a folyamatba a család többi tagjai. Először séta a nevelőszülő kíséretében, később "látótávolságon belüli séta" nevelőszülő nélkül, majd rövidebb, néhány órás közös program szervezése, ahová már a nevelőszülő nem kíséri el a gyermeket, az örökbefogadó szülők pedig először élhetik meg szülői kompetenciájukat. Ugyanakkor a gyermek a programot követően még visszamegy a nevelőszülői család adta biztonságba.

5. Látogatás az örökbefogadó család otthonában, napközben, fokozatos időtartam növeléssel, ismerkedés az új környezettel. A nevelőszülőtől az örökbefogadó szülőkhöz való átgondozás szimbolikus megjelenítése - az ott alvás jelentősége. Ebben a szakaszban komoly nehézséget okozhat az "itt még nem, ott pedig már nem vagyok otthon" a "hontalansági bizonytalanság" érzése - ezt közvetíteni és tudatosítani kell, mind az örökbefogadó, mind az elengedő család felé.

6. Gyermek átadása (az örökbefogadó szülő viszi el nevelőszülőtől, személyes tárgyak, iratok, fényképek átadása), majd a nevelőcsaládtól történő elbúcsúzás szertartása, ahol jelen van valamennyi családtag. Nagyobb gyermekek esetében az óvodai, iskolai társaktól, barátoktól is búcsút kell venni. A búcsú egy szimbolikus rituálé, a lezárás és az újrakezdés szimbóluma. Szerencsés, ha a nevelőszülő által készített élettörténet könyv segítségével a gyermek elviheti magával addigi emlékeit, élményeit.

A család távolabbi rokonságával szintén a 30 napos kihelyezés, a kötelező gondozás ideje alatt történik a fokozatos ismerkedés, figyelemmel arra, hogy a gyermeket ne terheljék meg egyszerre sok, számára ismeretlen felnőtt jelenlétével. Távolabbi családtagokat csak akkor vonnak be korábban a barátkozási folyamatba, ha az örökbefogadó szülőkkel egy háztartásban élnek. Természetesen a fenti ütemterv módosul a gyermek életkorától függően, hiszen például egy csecsemő átgondozása elsősorban a gondozási feladatok átadására koncentrálódik.[39]

4.3 Elválás, a gyász feldolgozása az örökbefogadás után

Amennyiben az örökbefogadás megtörtént, további elvárás a nevelőszülővel szemben, hogy ne keresse az új családot, azonban érdeklődésük, kérdésük esetén álljon rendelkezésükre. Természetes dolog, hogy az elválás következtében a nevelőszülők többsége gyászol, ilyenkor ajánlatos szakembertől segítséget kérni, azonban semmi esetre sem az örökbefogadókat terhelni.[40] A nevelőszülői tanácsadó mind emberileg, mind szakmailag támogatja a nevelőszülőt a leválás-elválás folyamatában, ő a nevelőszülői családban élő saját és nevelt gyermekek felkészítéséért, lelki egyensúlyának megőrzéséért felelős.[41]

- 164/165 -

5. Az örökbefogadás és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony jellemzői, tartalmi különbségei

Magyarországon a 2000. évben 949, a 2005. évben 773, míg a 2010. évben 735 gyermeket fogadtak örökbe.[42] Az örökbe fogadható gyermekek száma a 2005. évtől a 2013. évig 1.963 és 2.291 fő között mozgott, az adott tárgyévben örökbe fogadható gyermekek több mint fele elmúlt tízéves, minden negyedik pedig fogyatékos.[43],[44]

Az örökbefogadás és a nevelőszülői jogviszony célja hosszútávon különbözik egymástól. Amint már említettem, a nevelőszülő nevelt gyermekét életének egy bizonyos részén neveli, segíti és gondozza, mindaddig, amíg vissza nem kerül a vér szerinti családjába vagy egy örökbefogadó családba.[45] Azonban az örökbefogadás intézménye egy gyermek életében hosszú távú sorsrendezést jelent, melynek célja a rokoni kapcsolat létrehozása, családban történő nevelkedés biztosítása.[46]

További különbségként emelném ki, hogy a nevelőszülő ellenszolgáltatásban részesül nevelőszülői jogviszonyának fennállása alatt a nevelt gyermek életében betöltött munkájáért (alapdíj, kiegészítő díj, többletdíj),[47] míg az örökbefogadó szülő díjazás nélkül neveli saját háztartásában örökbefogadott gyermekét.

Az alkalmassági feltételek vonatkozásában is mutatkoznak különbségek: a nevelőszülők 24. életévük betöltésétől vállalhatnak nevelt gyermeket, amennyiben a gyermeknél legalább 18, legfeljebb 50 évvel idősebbek.[48] Örökbefogadó szülő pedig az lehet, aki a 25. életévét betöltötte, az örökbefogadott gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb.[49] A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonynak feltétele a büntetlen előélet[50], azonban az örökbefogadásnak (még) nem. Ugyanakkor lényeges szempont, hogy nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermekét nevelésbe vették.[51]

Az egy háztartásban nevelkedő gyermekek létszámát illetően is különbözik e két jogintézmény. Nevelőszülők esetében az egy háztartásban élő nevelt gyermekek létszámát meghatározza egyrészt a saját gyermekek azonos háztartásban történő nevelése: amennyiben a saját gyermekek és a nevelt gyermekek egy háztartásban nevelkednek, akkor legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt helyezhető

- 165/166 -

el, ellenkező esetben pedig legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt. E létszámot befolyásolja továbbá a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek nevelése, a testvérek összetartása iránti igény, valamint a nevelőszülő által biztosított személyi és tárgyi feltételek is.[52]

Örökbefogadás esetében az örökbefogadott gyermekek létszámát illetően a törvény ugyan nem határoz meg felső határt, azonban a gyakorlatban ez korántsem jelenti azt, hogy a gyámhivatal ezt a létszámot adott személy alkalmasságának kérdésében és az örökbefogadás engedélyezése tekintetében nem korlátozhatná (az örökbefogadásra való alkalmasságot minden egyes örökbefogadás esetén vizsgálja a gyámhivatal). Egy család sikeres örökbefogadását követő újabb örökbefogadását rengeteg tényező befolyásolja, többek között a családbővítés elhatározása, anyagi szempontok, a leendő örökbefogadott gyermekkel szemben támasztott elvárások, az örökbefogadó örökbefogadásra való alkalmassága stb.

További különbségként emelném ki a gyermek törvényes képviseletét. A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek törvényes képviseletét a gyermekvédelmi gyám látja el, feladata a gyermek érdekének képviselete, jogai gyakorlásának elősegítése, a gyermek véleményének megismerése és közvetítése az ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény, illetve a gyermek ügyeivel foglalkozó hatóságok felé.[53]

Egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő is kirendelhető gyámként, amennyiben a gyermekvédelmi gyám ezt kezdeményezi és a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket, nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, illetve a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének ellátását.[54]

Örökbefogadás esetén az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, az örökbefogadó szülő a gyermek törvényes képviselője.[55]

Az örökbefogadás előtti gondozástól örökbefogadás esetében - néhány kivételtől eltekintve - nem lehet eltérni.[56] Egyik, ilyen kivételként határozza meg a törvény azt az esetet, amikor a gyermeket a nevelőszülő fogadja örökbe, feltéve, ha saját háztartásában egy éve gondozta.[57]

Eltérés lehet a gyermek vér szerinti szüleivel való kapcsolattartása is. A gyámhivatal döntésében a nevelőszülő feladataként írhatja elő a nevelt gyermek és a kapcsolattartásra feljogosított szülő (közeli hozzátartozó) közötti kapcsolattartás elősegítését.[58]

Örökbefogadás esetében már a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 52. § (1) bekezdése is megfogalmazta, hogy az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésével a leszármazáson alapuló rokonságból származó szülői felügyeleti és rokontartási jogok és kötelezettségek megszűnnek, kivéve, ha az egyik házastárs fogadja örökbe a másik házastárs gyermekét.[59],[60]

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) negyedik könyve (a továbbiakban: CSJK) a Csjt.-hez képest új rendelkezést tartalmaz a vér szerinti szülők halála esetén a rokonok kapcsolattartását illetően. A CSJK egyértelművé teszi, hogy a vér szerinti szülők halála esetén, ha az egyik szülő rokonai fogadják a gyermeket örökbe, akkor abban az esetben a másik szülő rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.[61],[62] Szintén változás a Csjt-hez képest, hogy nyílt örökbefogadás esetén a CSJK kivételesen lehetővé teszi, hogy a gyámhatóság azt a szülőt is feljogosíthassa a kapcsolattartásra, aki hozzájárult a másik szülő házastársa által történő örökbefogadáshoz.[63] Nem indokolt ugyanis, általánosan - kivételt nem tűrően - minden esetben megszüntetni a vér szerinti szülő és a gyermek közötti kapcsolatot.[64]

Azonban itt szükséges említést tenni az örökbefogadott gyermek vérségi származása megismeréséhez fűződő jogról. Az örökbefogadott felvilágosítást kérhet a gyámhatóságtól arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, van-e testvére, és - ha a tizennegyedik életévét betöltötte - vér szerinti szülőjének, testvérének természetes személyazonosító adatairól is. A felvilágosítás megadásához a vér szerinti szülő és a testvér meghallgatására szükség van. Abban az esetben nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.[65]

Az örökbefogadott gyermeknek - életkorától függetlenül - tájékoztatást ad a gyámhatóság az ő egészsége szempontjából jelentős, vér szerinti szüleire vonatkozó egészségügyi adatokról.[66]

Utolsó összehasonlítási szempontként ismertetem a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és az örökbefogadott gyermek után igényelhető főbb támogatásokat. A nevelőszülő nevelt gyermeke után többek között családi pótlékra,[67] családi kedvezményre,[68] gyermekgondozást segítő ellátásra,[69] valamint - egy háztartásban három vagy több kiskorú nevelése esetén - gyermeknevelési támogatásra (GYET)[70] jogosult. Az örökbefogadó szülő örökbefogadott gyermeke után családi pótlékra,[71] családi kedvezményre,[72] gyermekgondozást segítő ellátásra,[73] gyermekgondozási díjra (GYED),[74] csecsemőgondozási díjra,[75] anyasági támogatásra,[76] valamint - egy háztartásban három vagy több kiskorú nevelése esetén - gyermeknevelési támogatásra (GYET)[77] jogosult. 2011. január elsejétől az örökbefogadó szülők számára is rendelkezésre áll a gyermekgondozást segítő ellátás, mely a három és tíz éves kor közötti, örökbefogadott gyermekek után igényelhető hat hónapos időtartamra. ■

- 166/167 -

JEGYZETEK

[1] forrás: Nevelőszülők csak főállásban? http://nol.hu/belfold/20130517-neveloszulok_csak_foallasban_-1387115

[2] http://statinfo.ksh.hu

[3] Csiky Ottó - Filó Erika: Magyar családjog (2. átdolgozott kiadás) HVG-Orac Kiadó, Budapest 2003. 32. o.

[4] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 40. § (4) bek. a) pontja

[5] Gyvt. 54. § (1) bek.

[6] http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu

[7] Gyvt. 54. § (1) bek.

[8] http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu

[9] A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 105. § (2) bek.

[10] Gyvt. 54/A. § (1) bek.

[11] Speciális szükségletű gyerekek: súlyos pszichés tüneteket mutató, a súlyos disszociális tüneteket mutató, a pszichoaktív szert használó gyerekek. lásd még: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény 8. § (2) bek. b) pontja

[12] Különleges szükségletű gyerekek: kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyerekek. Lásd még a Gyvt-nek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény 8. § (2) bek. a) pontját.

[13] Különleges és speciális ellátást együttesen kell biztosítani a különleges és speciális szükségletet egyidejűleg mutató gyermek (a továbbiakban: kettős szükségletű gyermek) számára, lásd még a Gyvt-nek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelőszülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCV. törvény 8. § (2) bek. c) pontját.

[14] Gyvt. 54/A. § (2)-(4) bek.

[15] Gyvt. törvény 56. §

[16] Gyvt. 66/A. §

[17] Gyvt. 66/H. § (1)-(5) bek.

[18] http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu

[19] Uo.

[20] Gyvt. 66/A. § (2) bek.

[21] http://emmiugyfelszolgalat.gov.hu

[22] A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:128. § (1) bek.-e szerint az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztését és az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személynek a gyermeket legalább egy hónapig a saját háztartásában kell gondoznia. Az örökbefogadás a gondozási idő eredményes eltelte után engedélyezhető.

[23] Ptk. 4:128. § (2) bek.

[24] Más néven élettörténet-könyv, lifebook. lásd: e tanulmány 3.1. A nevelőszülő feladata az örökbefogadás előtt c. fejezetben.

[25] http://gyereksorsok.hu/2015/11/12/orokbefogadas-vilagnapja-neveloszulo-orokbeadas/Gyereksorsok c. blog, történetek a gyermekvédelemből, működteti az SOS gyermekfalvak

[26] A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 105. § (6) bek.

[27] Lifebook

[28] Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Országos Hatáskörű Módszertani Nevelőszülői Hálózata SZAKMAI PROGRAMJA, 2010

[29] Gaszler István előadásának anyaga, 2009. december 12.

[30] Forrás: http://www.social.hu/Fostering/neveltort.htm

[31] Uo.

[32] Uo.

[33] Gaszler: i.m.

[34] Forrás: http://www.social.hu/Fostering/neveltort.htm

[35] Gaszler: i.m.

[36] http://gyereksorsok.hu

[37] Vida Zsuzsanna: Kikerülés a nevelőszülői családból - átgondozás örökbefogadó családba (Válogatás a Fővárosi Módszertani TEGYESZ tanulmányaiból, cikkeiből 2009-2012.

[38] http://gyereksorsok.hu

[39] Vida: i.m.

[40] http://gyereksorsok.hu

[41] Vida: i.m.

[42] Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu

[43] http://gyereksorsok.hu

[44] Forrás: www.ksh.hu

[45] Gyvt. 55. § (1) bek. b) pont

[46] Ptk. 4:119. §

[47] Gyvt. 66/H. § (2) bek.

[48] Gyvt. 54. § (1) bek.

[49] Ptk. 4:121. § (1) bek.

[50] Gyvt. 54. § (1) bek. c) pont

[51] Ptk. 4:121. § (3) bek.

[52] Gyvt. 54/A. §

[53] Gyvt. 11. § (2) bek.

[54] Gyvt. 85. § (2) bek.

[55] Ptk. 4: 132. § (1) bek.

[56] Ptk. 4: 128. § (1) bek.

[57] Ptk. 4: 128. § (2) bek. c) pont

[58] Gyvt. törvény 55. § (3) bek.

[59] Kőrös András (szerk.): A Családjog kézikönyve I. kötet, HVG-Orac Kiadó, Budapest 2007. 530-531. o.

[60] Ptk. 4: 133. § (1) bek.

[61] Ptk. 4: 133. § (3) bek.

[62] Boros Zsuzsa - Katonáné Pehr Erika - Kőrös András - Makai Katalin - Szeibert Orsolya: Polgári Jog. Családjog. HVG-Orac Kiadó, Budapest 2013. 221-222. o.

[63] Ptk. 4: 133. § (4) bek.

[64] Boros - Katonáné Pehr - Kőrös - Makai - Szeibert Orsolya: i.m. 222.o.

[65] Ptk. 4: 135. §

[66] Ptk. 4: 136. §

[67] A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § a) pontja, 8. § a) pont

[68] Cst. 7. § a) pontja, 8. § a) pont

[69] Cst. 20/A. §

[70] Cst. 23. § (1)-(2) bek.

[71] Cst. 7. § (1) a) pontja, 8. § (1) a) pontja

[72] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bek. a) pont

[73] Cst. 20/A. §

[74] A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A. § (1) bek. b) pont

[75] Ebtv. 40. § (4) bek. a) pont

[76] Cst. 29. § (1) bek. b) pont

[77] Cst. 23. § (1)-(2) bek.