A rendkívüli társadalmi és természeti helyzetek bizonyos esetekben megnehezíthetik, sőt lehetetlenné tehetik egyes szerződéses kötelezettségek teljesítését. Az elmúlt pár évben több olyan társadalmi körülmény is bekövetkezett, amely adott esetben vis maior helyzet alapjául is szolgálhat. Jelen rövid tanulmányban, a szerződésszegés oldaláról közelítve vizsgáljuk ezen kérdéskört. Ehhez, gondolatébresztő jelleggel néhány hazai ítéletet is bemutatunk.
In some cases, exceptional social and natural situations may make it difficult or even impossible to fulfil certain contractua obligations. In the last few years, a number of social circumstances have arisen which may, in some cases, give rise to force majeure. In this short paper, we will examine this issue from the perspective of breach of contract. To this end, some domestic judgments are presented to provide food for thought.
Az elmúlt pár év által teremtett kihívások jelentőségének hangsúlyozása 2023-ban talán már feleslegesnek, sőt közhelyszerűnek is tűnhet. A koronavírus-járvány okozta pandémia, majd az Ukrajnában immár több mint egy éve dúló háború gazdasági és társadalmi hatásai mindannyiunk számára ismeretesek. A gazdasági és társadalmi hatások szükségképpen magukban hordozták a jogi válaszreakciók szükségességét is, így számos rendeleti, illetve törvényi változást is indukáltak az események. A magyar Országgyűlés első ízben 2020. március 11-én, a pandémiára tekintettel hirdetett veszélyhelyzetet, amely az Alaptörvény alapján a különleges jogrend egyik típusának tekinthető.[1] Az elmúlt években a jogalkotás a veszélyhelyzetet megelőző évekhez képest egyértelműen termékenyebb volt, 2022-ben például 1446 új jogszabály került kihirdetésre. A jogalkotói lendület - tekintettel az immár háború okozta veszélyhelyzetre - valószínűleg az idei évben sem fog alábbhagyni, tekintettel azon körülményre is, hogy 2023. június 27-ig biztosan veszélyhelyzet áll fenn hazánkban.[2]
A jogszabályi változások mellett, megjegyzést érdemel, hogy a gazdasági életet átszövő szerződéses viszonyok különleges jogrend idején is dinamikusan működnek, mégis minden létszakban felmerülhetnek olyan nem várt események, amelyek veszélyeztethetik az ügylet teljesedébe fordulását. Ezen külső körülmények testet ölthetnek például egy olyan jogszabály képében is, amely jelentős hatással van az adott gazdasági ágazat működésére, de önmagában akár a járvány, illetve a háború társadalmi és gazdasági hatásai is említhetőek.
A "pacta sunt servanda" alapelve szerint, az érvényesen és hatályosan létrejött szerződéseket a tartalmuknak megfelelően teljesíteni kell.[3] Ez alól mentesülést jelenthet a vis maior helyzet bizonyítása, amelynek akár alapjául szolgálhatnak olyan események, amelyek pár évvel ezelőtt a már említett világméretű pandémiához, napjainkban pedig a háborús helyzethez kötődnek, azokkal függenek szorosan össze. A feltételes mód azonban nem véletlen, hiszen általános jelleggel a különleges jogrend nem indukálja a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülést.
Ezen kérdésekre tekintettel, jelen írásban azt tesszük vizsgálat tárgyává, hogy a világjárvány, illetve a háború okozta különleges jogrendben, hogyan értelmezendő a vis maior kérdésköre és ez milyen hatással járhat a szerződések teljesítésének kötelezettségére.
A vis maior az egyik legtöbbet idézett jogi kifejezésként tartható számon, pontos jelentéstartalmának és minden elemének a jog eszközeivel történő meghatározása azonban nem lehetséges, és nézetünk szerint, nem is szükséges. A Polgári Törvénykönyvünk ezen megfontolásra tekintettel, nem határozza meg expressis verbis azokat az eseteket, amelyek vis maiornak tekinthetőek. Ilyen helyzetek szerződésen kívüli, illetve szerződéses kapcsolatokban is felmerülhetnek. Témánk szempontjából ez utóbbinak van jelentősége, amely tekintetben a szerződésszegés és a lehetetlenülés kérdései kerülnek előtérbe.[4]
A szerződésszegés vonatkozásában kiemelést érdemel a Ptk. 6:142. §, amely meghatározza a szerződésszegés következményei alóli mentesülési eseteket. E körben nevesítésre került, hogy a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól annak a bizonyítása esetén is lehet mentesülni, ha a szerződésszegő fél bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.[5] Annak érdekében, hogy valamelyik fél sikerrel mentesüljön a szerződésszegése hátrányos jogkövetkezménye alól, mindegyik feltételnek fenn kell állnia.
A Ptk. e szabályába foglalt "ellenőrzési körön kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható
- 50/51 -
körülmény" lehet tipikusan vis maior esemény, amelyek lényegében olyan emberi erővel el nem hárítható történések, amelyek emberi erővel el nem háríthatóak, a szerződő feleknek lényegében nincsen azokra ráhatása. Egy 2014-es ítélet[6] megfogalmazása szerint, a "vis maior" kifejezés természeti vagy emberi eredetű "ellenállhatatlan erőt" jelent, amely abszolút jellegű: az emberek számára elérhető eszközökkel nem hárítható el. Ilyen körülmények fennállása esetén az érvényesen létrejött szerződések teljesítése lehetetlenné válik, amelyek megítélésénél bírói mérlegelés kérdése annak eldöntése, hogy egy adott esemény vis maiornak minősül-e. Ezek a helyzetek visszavezethetőek természeti katasztrófákra, de akár társadalmi-politikai válsághelyzetekre is, így például az általunk tárgyalt háború, illetve járvány okozta kihívások is előidézhetnek emberi erővel el nem hárítható helyzeteket.[7]
Fontos körülményt jelent ugyanakkor, hogy önmagában egy gazdasági válsághelyzet például nem jelenthet alapot a vis maiorra történő hivatkozáshoz[8], és az sem elegendő indok, hogy egy válsághelyzet megnehezíti, elnehezíti a szerződéses szolgáltatások teljesítését. Azoknak lehetetlenné kell válniuk.[9] Mindezek alapján megfogalmazható a kérdés, hogy jelen szükséghelyzet fennállása során, milyen körülmények alapozhatják meg a szerződésszegési kötelezettség alóli mentesülést vis maiorra hivatkozással[10]?
A felvetett kérdés megválaszolása érdekében, alapvetésként rögzíthető, hogy a vis maior fennállásnak a megállapításához szükség van arra is, hogy a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradása és a vis maior között szoros ok-okozati összefüggés álljon fent. Ezeket a feltételeket minden szerződés esetében egyedileg vizsgálni kell, vagyis, hogy a járványhelyzet, a háború vagy a velük összefüggő egyes szankciók, jogi szabályozási nóvumok milyen hatással vannak a szerződés tárgyára és a teljesítésére.
A szerződéses gyakorlatban rendkívül gyakoriak azok a helyzetek is, amikor a szerződő felek szerződéses klauzulába foglalják a vis maior helyzet fennállása idején rájuk alkalmazandó szabályokat. Ilyen eset olvasható egy 2022-es bírósági határozatban[11], amelynek történeti tényállása szerint, a szállodákat működtető alperes cég a felperes céggel, mint ügyfelével a 2020. február 7-én megkötött szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy 2020. május 7. és 9. között 86 szobát bocsát a felperes rendelkezésére az egyik szállodájában csoportos foglalásként, a Giro d'Italia magyarországi szakaszának idejére. A szerződésben rögzítésre került, hogy abban az esetben, hogy ha az ügyfél teljes egészében lemondja a csoportos szállásfoglalást, a szolgáltatások lemondásából származó bevételkiesés összegével megegyező összeget köteles megfizetni, amely kötelezettség nem kötbér jellegű, és a lemondás díja a lehetséges bevételkieséshez igazodva, százalékosan került meghatározásra a szerződésben. A szerződésben foglalt vis maior klauzula kimondta, hogy "a szerződés kötelezettségek nélkül felmondható a feleken kívül álló okok bekövetkezése esetén, mindaddig, amíg ezen körülmények miatt a Szálloda általi szolgáltatásnyújtás, illetve a szállodai szolgáltatásoknak a csoport vagy bárki által történő igénybevétele jogellenes, vagy lehetetlen. A Szerződést jelen bekezdés szerint felmondani a másik félhez intézett írásbeli felmondással lehet a lehetséges legrövidebb időn belül, de legkésőbb a felmondás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzést követő tíz (10) napon belül."[12] A felperes a foglalás ellenértékét 2020. február 26-án megfizette, majd március 13-án az alperes szálloda részére egy email üzenetet küldött, amelyben kifejtette, hogy kerékpárverseny szervezésében aktívan részt vevő Kormánybiztos Facebook bejegyzése alapján, a verseny magyarországi szakasza a járványhelyzetre hivatkozással nem kerül megrendezésre, így a vis maior klauzula alapján felmondja a szerződést, egyúttal a szerződés vis maior klauzulájára hivatkozással kérte a foglalás ellenértékének visszatérítését. Az alperes 2020 októberében a bevételkiesés 80%-át meghaladó összeget utalt vissza a felperes részére, aki az általa fizetett teljes ellenszolgáltatás megtérítése, illetve kamat és késedelmi kamat megtérítése iránt nyújtott be keresetet a bíróság felé.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
