Az egyenlő elbánás, a jogegyenlőség és az egyenlő bánásmód elve - a követelményének változékonysága ellenére - a közügyek intézésében kiemelten szerepel, és az emberi méltóság biztosítása miatt konzisztenciát és stabilitást mutat, ezért a jövőben is szem előtt marad. A tradicionális gyakorlat és a jövőben való hit egyik kulcseleme az, hogy magában hordozza a változás lehetőségét,[2] legalábbis a hagyományok ismeretét az átadásért felelős személyek akaratlanul úgy értelmezik, hogy azt a jövő nemzedékek hasznosítják.
Az EGSZB korábban rámutatott,[3] hogy a digitális korban a készségfejlesztés gyors és nagy horderejű változások között megy végbe, a középfokú végzettséget igénylő jelenlegi munkahelyek 50%-át fenyegeti annak a veszélye, hogy a következő húsz évben azokat felváltja a digitális technológia, és a munkavállalóknak a jövőben ötévente átfogó átképzési intézkedésekre lesz szükségük.[4] Megváltozik ezért a közszolgálat tartalma, mely a tisztviselő és az ügyfél fizikai megjelenése helyett egyre inkább a személytelen elektronikus ügyintézés felé tolódik. A fiatalok számára a közszolgálatban a munka és magánélet egyensúlya fog a középpontba kerülni a jó munkahelyi légkör mellett.[5] Az elektronikus ügyintézés sem nélkülözheti a személyiségi jogok tiszteletben tartását, melynek fontosságát a GDPR közelmúltban életbe lépett szabályai is fémjeleznek. A Covid-19 vírus általi intézkedések is rámutattak annak fontosságára, hogy a közigazgatás működése külső zavaró tényezők hatására sem állhat le, annak akár az önkormányzati szervek dolgozóinak lakásáról működtetve is helyt kell állnia. Ez a megállapítás vonatkozik a központi közigazgatás szerveire is, akiknek működése a járvány ideje alatt is folyamatos volt, s a társadalom, a gazdaság és a közigazgatás számos területén létfontosságú intézkedéseket produkált.
A közigazgatás minden állam saját hagyományaira is épül, melyek éppolyan nagy jelentőségűek az egyes országok esetében, mint azok a szabályok, melyek minden ország esetében hasonlóak. Várhatóan nem lesz tehát egységes közigazgatás a közeljövőben sem az Unió egyes országaiban. Ezért is fontos azoknak az alapelveknek az azonossága, melyek garantálják a polgárok személyiségi jogvédelmének működését, és szabadságuk kibontakozását az egyes tagállamokban.
A túlburjánzó közigazgatási rendszer ellenében ható közigazgatási szervezeti, pénzügyi és szolgáltatási integráció, a kormányablakok kialakításának rendszere, előmozdította a szervezeti hatékonyságon túl az állampolgárok közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférését. Ezen a területen az elektronikus közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés csak az információs hálózatok, mindenki által történő - ezért alacsony hozzáférési költséget tartalmazó - fejlesztésével érhető el. Az informatikai hálózat önmagában nem garantálja a közigazgatási szolgáltatások mindenki által történő elérését, ahhoz szükség van az oktatási színvonal olyan mértékű fejlesztésére is, mely ahhoz képes kellő alapot nyújtani. Eikenberry (2009) rámutat, hogy többek véleménye szerint rövidtávon "a hálózatok inkább súlyosbíthatják, mint enyhíthetik az egyenlőtlenségeket." például az oktatásban.[6] A jövő közigazgatása tehát az oktatás korszerűsítésére, az elektronikus ügyintézés támogatására, ennek hiányában a "házhoz vitt" pl. kormányablak-busz - nem táv-szolgáltatások nyújtására kényszerül.[7]
A jó állam működése nem korlátozódik a jó kormányzásra, hiszen a jogállamban az akadályokat nemcsak elkerülni kell, hanem a hibaforrások kiszűrésére is folyamatosan szükség van. A "hálózaton belüli irányításban a hatalom szétszórt, a felelősséget nehéz elhelyezni, és az elszámoltathatóságot nehéz biztosítani."[8] Ennek ellenére, az egyenlő és egyenlőtlen bánásmód eljárásának belső és külső ellenőrzését fenn kell tartani a terjedő hálózati szolgáltatásokban is.
Egyetérthetünk Box alternatív javaslataival a jövő közigazgatási feladatait[9] illetően:
1. Gyűjtse és elemezze a szervezeti küldetéssel összefüggő jelenlegi feltételekkel kapcsolatos információkat, a bevált gyakorlatok, az alternatív jövők, valamint a társadalmi és környezeti változások trendjeinek szélesebb körű ismerete mellett.
2. A szervezeten belül változtassa meg az üzemeltetési eljárásokat, amelyek a társadalmi méltányosság célját szolgálják.
3. Adjon meg egy esetleges változtatásra vonatkozó ajánlást a hierarchia közbenső lépéseivel a végső döntéshozó felé.
4. Nyújtson információkat a nyilvánosság számára.
5. Jelentős hozzáférést kell biztosítania a szakpolitikai folyamatokhoz.
6. Törekedjen a magánélet védelmére, vagyis a képzelet és a társadalmi lelkiismeret felhasználását szem előtt kell tartani, a cselekvések és a politikai javaslatok magánéletre gyakorolt hatása, az igazságosság és a személyes szabadságjogok védelme érdekében.
A legfontosabb hivatásetikai elvek közé tartozik az elkötelezettség és a lojalitás, hogy a tisztviselő mindenkit elkötelezetten és lojálisan szolgáljon. Igaznak tűnik az AB megállapítása, mely szerint "a lojalitás nem jogi kötelezettség, hanem a jog által nem szabályozható erkölcsi viszony," illetve "A közhivatal ellátásával járó kötelezettségek, feladatok teljesítéséhez az állampolgár személyes, belső többlet-elkötelezettségére is szükség van."[10] A "többlet elköteleződés" kifejeződése az eskütétel is, mely szóban és írásban is történhet, azonban az eskütétel tényét írásban rögzíteni kell.[11]
Igaznak tűnik az is, hogy a mindenki szolgálata nem jelenti automatikusan a mindenki egyenlő szolgálatát, sőt mindenki válogatás nélküli szolgálatát sem, hi-
- 16/17 -
szen hogyan lehetne a sürgősebb eseteket gyorsabban kiszolgálni, válogatás nélkül? Véleményünk szerint az egyenlő bánásmód ennek ellenére erkölcsös bánásmódot jelent, még akkor is, ha az erkölcs jogilag nehezen értelmezhető.
Vezetők véleménye alapján az ideális munkavállaló:
- "megbízható, elkötelezett a cég és munkája iránt,
- önálló és kezdeményező munkájában,
- hajlandó és képes is felelősséget vállalni,
- együttműködik munkatársaival,
- innovatív és rugalmas, olyan, aki képes alkalmazkodni az új helyzetekhez,
- magasan képzett, ugyanakkor tud és akar folyamatosan továbbfejlődni, tanulni."[12]
Bár a kormánytisztviselők nem magáncégen belül dolgoznak, Bakacsi megállapításai a közszolgálat munkavállalóira is igazak, a lojalitást tehát általános alapelvként értelmezhetjük.
A hűség és elkötelezettség a közszolgálatban azonban fokozottabban érvényesül, a hűség-kapcsolat tartóssága miatt. A tisztviselőnek hűnek kell lennie "a mindenkori alkotmányhoz, az államhoz, a demokratikus jogelvekhez. A "hűség nem egy adott személyhez, nem egy adott politikai ideológiához és nem egy párthoz kötődik."[13] A tartós hűségviszony a kormánytisztviselőkre többlet kötelezettségeket és jogosultságokat tartalmaz, hiszen az tőle "teljes odaadást kíván, szükség esetén egészsége, sőt élete feláldozását," és magánéletében is megköveteli tőle a megfelelő magatartás tanúsítását."[14] A hatalomnak (államnak) mindig is érdeke volt, a hozzá hűséges alattvalók szolgálatának, munkavállalói rétegének kialakítása.[15] Amennyiben a hűség hiányzik, az kapcsolatba kerül a tisztviselő munkájának hatékonyságával.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
