Már az 1881. évi régi Csődtörvényen alapuló jogirodalom is úgy foglalt állást, hogy a besorolásra vonatkozó fizetésképtelenségi szakértői intézkedés más hitelező általi kifogásolása nemcsak az érintett hitelező eljárási pozíciójának sérelmezését jelenti, hanem ezen keresztül magában foglalja az érintett hitelező anyagi jogának (e jog érvényesíthetőségének) támadását is.[1] Ez mai jogunk szerint sincs másként - mint azt Vuleta Csaba is kiemeli - a bejelentett hitelezői igény nyilvántartásba vétele és besorolására vonatkozó vagyonfelügyelői (felszámolói) intézkedés más hitelező általi kifogásolása - formálisan ugyan a vagyonfelügyelő (felszámoló) intézkedése ellen irányul - valójában azonban, tartalmilag, közvetlenül az érintett hitelező anyagi jogviszonyon alapuló eljárásjogi pozícióját támadja.[2]
Ebből következően annak a hitelezőnek, akinek anyagi jogviszonyon alapuló követelését, annak besorolását érintő fizetésképtelenségi szakértő által hozott intézkedésről döntenek, biztosítani kell azt az eljárásjogi lehetőséget, amely által kifejtheti ténybeli és jogi álláspontját az ellenérdekű fél által tett lényeges állításokkal kapcsolatban. A Debreceni Ítélőtábla szerint ez a tisztességes eljárás (fair trial) követelményéből is levezethető, és ez csak a hitelező félként - kényszerű pertársként - való részvételével biztosítható (Debreceni Ítélőtábla Cspkf.III.30.447/2014/2. számú végzés.)
A beavatkozóként való részvétellel kapcsolatos két problémát a kényszerű pertársaság [Pp. 51. § a) pont] megoldja, mert legfontosabb jellemzője, hogy a jogvita csak valamennyi érdekelt fél részvételével dönthető el. Ez a jogintézmény lehetővé teszi, hogy a bíróság a kifogásolt hitelezői igény jogosultjának részvétele nélkül ne dönthessen a fizetésképtelenségi szakértő besorolással kapcsolatos intézkedését érintő jogvitában, így határozata minden esetben - a félazonosságra tekintettel - ítélt dolgot eredményez. Az, hogy a végzés jogereje valamennyi érdekelt félre kiterjed, megakadályozza az "ugyanazon követelés" besorolása tekintetében további kifogás előterjesztését is.
A kényszerű pertársak - ebben az esetben a sérelmezett hitelezői igény jogosultja és a fizetésképtelenségi szakértő - egymás közötti viszonyában a függőség elve érvényesül. Az egyes pertársak végezhetnek egymástól eltérő perbeli cselekményeket, azonban azok elbírálása nem történhet egymástól függetlenül. A polgári perrendtartás két szabályt tartalmaz e vonatkozásban: az egyik a cselekvő pertárs eljárásbeli cselekményeinek - a rendelkező cselekmények kivételével történő - hatása a mulasztó pertársra, a második a pertársak eltérő eljárási cselekményeinek értékelése.
Kényszerű pertársaság esetében a cselekvő pertárs eljárási cselekménye kihat a mulasztó pertársra is, kivéve, ha a mulasztást a másik pertárs pótolta. A mulasztás soha nem hat ki a pertársra, csak az aktív cselekvés, így a pertárs igazolási kérelme, a határozat kijavítása, kiegészítése iránti kérelme, fellebbezése (csatlakozó fellebbezése), felülvizsgálati kérelme kihat a mulasztó pertársra. Ha pedig az egységes pertársak nem mulasztanak, hanem ellentétesen vagy eltérően cselekednek, azokat a bíróság az ügy adatai szerint ítéli meg.[3]
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Cstv. fogalmilag csak a fizetésképtelenségi szakértő intézkedése vagy mulasztása ellen teszi lehetővé a kifogás benyújtását. A kifogás csak közvetve érinti azt a hitelezőt, amelynek a hitelezői igénye elfogadását/besorolását sérelmezi a kifogást előterjesztő.
Mindezen érveket egybevetve, az a kettős cél amely egyik oldalról jelenti - a tisztességes eljárás követelményeinek is megfelelően - a felek részére jogaik gyakorolásának biztosítását, másrészről pedig azt, hogy a bíróság hitelezői igény kérdésében hozott jogerős határozatát utóbb egy másik eljárásban már ne lehessen vitatni, a kényszerű pertársaság alkalmazásával elérhető. Ezen elméleti háttérismeret tudatában azt kellett még tisztázni, hogy egy ilyen megoldás mellett - a csődeljárás és a felszámolási eljárás sajátosságaira tekintettel - milyen feladatai és kötelezettségei lesznek a feleknek, illetve hogy a bíróságnak azok elmulasztása esetén milyen jogkövetkezményt kell majd alkalmaznia. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásán ezeket a kérdéseket is széleskörűen megvitatták és azokban állást foglaltak.
A Civilisztikai Kollégiumvezetők először is abban a kérdésben foglaltak állást, hogy ha a kifogást egy hitelező követelésének nyilvántartásba vételével, besorolásával kapcsolatban terjesztették elő, a kifogást előterjesztő-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
