A megyei jogú városok és jogelődeik közel 150 éve meghatározó szerepet töltenek be Magyarországon. Regionális, gazdasági, kulturális és oktatási központok. Egy-egy megyének szíve, lelke és motorja a megyei jogú város. A közigazgatás reformja során ki kellene használni a bennük rejlő erőt és lehetőségeket.
A megyei jogú városok történelme 1870-ig, a törvényhatósági jogú városok létrejöttéig nyúlik vissza. Az Országgyűlés ekkor hozta létre e jogi kategóriát. Jogkörük és szervezetük lényegében megegyezett a vármegyékével, pld. a városi törvényhatóság élén is főispán állt, illetve gyakorolták a vármegye jogait. Az Országgyűlés 24 törvényhatósági várost hozott létre. A trianoni békeszerződésig csupán Miskolc városa szerzett törvényhatósági jogot 1907-ben. Trianon után Magyarország határain belül mindössze 10 törvényhatósági város maradt. Számuk 1950-ben 13-ra nőtt.
A törvényhatósági jogállás az első tanácstörvény hatályba lépésével 1950-ben - a megyei tanácsok megalakulásával - szűnt meg. A megyei tanácsok hatásköre ugyanis a korábbi törvényhatósági jogú városokra is kiterjedt. Ugyanakkor a második tanácstörvényben megjelent a megyei jogú város kategória, amelybe a 4 legnagyobb vidéki város - Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged - került. 1954 és 1971 között ugyanazokkal a jogokkal rendelkeztek, mint a megyei tanácsok. A harmadik tanácstörvény azonban 1971-ben ezt a jogállást is megszüntette. Létrehozta viszont a megyei város kategóriát a regionális szerepkörű nagyvárosok számára. E városok azonban a megyék részei voltak. A tanácsrendszer megszűnésekor 1990-ben 8 megyei város létezett Magyarországon, amelyek az önkormányzati általános választás napján megyei jogú városokká váltak.
Az önkormányzati törvény alapján megyei jogú városok, a megyeszékhely városok, továbbá az 50 ezer főt meghaladó várost az Országgyűlés megyei jogú várossá nyilváníthatta. E szabályozás alapján 23 megyei jogú városunk van, ahol 2,3 millió ember él, az ország lakosságának közel egynegyede.
E városok regionális, gazdasági, kulturális és oktatási központok is egyben. A megyei jogú város egy-egy megyének a szíve, a lelke és a motorja. Súlyuk, tevékenységük gyakran túlmutat a megye határain - regionális, vagy esetenként országos - jelentőségük van. Ehhez képest a hatályos jogi szabályozás csak annyit mond, hogy - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzat feladat és hatáskörét is. Mivel a megyei önkormányzat feladat- és hatásköre elég gyenge, szubszidiárius jellegű, így nem ez a jogosítvány volt eddig sem, amely súlyt adott a megyei jogú városoknak. Sokkal inkább az a humán erőforrás, amely a kultúrától az oktatáson keresztül a közigazgatásig egy minőségi közszolgáltatást tudott biztosítani azoknak, akik e városokban és vonzáskörzetükben élnek. A megyei jogú városok 2 évtizedes tevékenységükkel bizonyították, hogy Magyarország életének meghatározó szereplői.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
