Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Art.) a 22. szakaszában sorolja fel az adóhatóságokat, amely az állami adó- és vámhatóságból (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), majd az önkormányzat jegyzőjéből mint önkormányzati adóhatóságból, illetve az adóigazgatási rendtartás, valamint az Art. vonatkozásában az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult és megyék területén működő, települések határán túli elsőfokú adóhatóságként is tevékenykedő szervezetekből áll.
A gondolat folytatásaként és a korábbi hasonló tartalmú témához igazodva ismételten érdemes megemlíteni, hogy önkormányzati adóhatóságként az önkormányzat jegyzője jár el első fokon. Adóhatóságként működik a fővárosi és megyei kormányhivatal, csak abban az esetben, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként, tehát másodfokon jár el. Számos alkalommal felmerült témaként az is, hogy a kormányhivatal kettős hatáskörrel (első- és másodfokú) bíró szervezetként funkcionálva végzi-e feladatát, továbbá milyen felelősséggel bír a települési önkormányzatok adóztatási, ebből következően annak finanszírozási rendszerére, a helyi költségvetés nagyságára és működésének rendjére. A válasz megfogalmazása nem jelen cikk feladata, de egyre erőteljesebben felveti a koordinációs működtetés, a folyamatos konzultáció szükségességének igénye iránti gyakorlat erősítését, a települések és a kormányhivatalok, egyéb funkcionális szervek, például az állami adóhivatallal való együttműködés rendjét is.
Az aktuális gazdasági környezethez részben igazodó helyi adó szabályozása és a kitűzött helyi célok alapján elfogadott költségvetés teljesítése kötelező az érintettek számára. Jelen időszakban, tehát február vége felé közeledve a helyi költségvetések egy kisebb része már kialakult, elfogadott, mindez a települések többségénél később realizálódik. Folyamatos témaként merülhet fel, hogy év közben milyen adózási taktika szükséges a bevételek eléréséhez; a fizetési könnyítések számának változása, feltehetően növekedése és az egy főre jutó (előző cikk szerint) reáljövedelmek alakulása preventív intézkedést, nagyobb számú méltányos eljárást, a mérlegelési jogkör érdemi és maradéktalan alkalmazását vonja-e maga után, vagy más megoldást kell keresni. Az egyéb lehetőségekből kiemelkedő szerepet kell betöltenie az adóellenőrzésnek, mert az önkormányzat korábban reálisan, az összes körülményre tekintettel meghozott döntésével visszaélők esetében csak a kontroll marad egyetlen hatósági eszközként. A megyei jogú és járási, közepes nagyságú városok esetében az adóellenőrzési kapacitás valamilyen szinten adott, így az adóellenőrzések számának növelése lehet e bevételek növekedésének forrása. Szakmai irodalomban megjelent a NAV 2023. évi tervezett ellenőrzési programja, amelyben megfogalmazódott az a szakmai kör, amely vizsgálat alá kerül. Ezt iránymutatóként azért érdemes elfogadni, mert az állami hivatal kiválasztási programja a rendelkezésére álló hatalmas adathalmaz, valamint a szakma és az érintett adóalanyok korábbi adómoráljának színvonala által összerendezett tematika. Ebben a jelentős költségvetési kockázatot hordozó építőipar, élelmiszeripar és kapcsolódó kereskedelem, gépjárműipar és kapcsolódó kereskedelem, alkatrészgyártás, reklám- és médiaszolgáltatás, textilipar és cipőipar kapott megkülönböztetett figyelmet. Az adó iránti jogszerű magatartás, a foglalkoztatottak bejelentése, a könyvvezetés és az adókötelezettség maradéktalan betartása az előző és a jelen adóidőszak tapasztalatai alapján a megbízható vagy a kockázatos minősítést vonja maga után, az ellenőrzött adóalany jövőbeni minőségét, helyét biztosítja. Megfontolásra érdemes tehát az előbbi adóalanyi kör településszintű megítélése, preventív, például sajtó-eszközökön keresztüli tájékoztatása, majd az eljárás korrekt, szakszerű lefolytatása.
A fentieket és az önkormányzati adóigazgatás, adóellenőrzési gyakorlat működését igazolja, erősíti, ha a települési hi-
- 24/25 -
vatal részlege kezdeményez vizsgálatot az állami adóhivatalnál, adatokat kér, cserél, együttes eljárás lehetőségét veti fel. Ezzel az adóhatóságok közötti mellérendeltségi viszonyt igazolja, tehát a helytelen, külső szemlélő negatív megítélését cáfolja, továbbá saját szakmai képességét is elismerteti, megerősíti. Néhány vidéki településen az ellenőrzési feladatokat külső vállalkozásokkal, így egyéni vállalkozó szakértővel, kisvállalkozásokkal, kft.-k közreműködésével végeztetik szerződés alapján. Az adótitok intézményének sérülése esetén mindkét szerződő fél felelőssége fennáll, ezért ezt a gyakorlatot különös szempontként kezeli az önkormányzatok felettes szerve, így az kormányhivatali, számvevőszéki kontroll alá is kerülhet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
