A jogalkotó a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és a 141/2006. (VI. 29.) Korm. számú rendelet kibocsátásával egy új szövetkezettípust hozott létre a szociális szövetkezeteket. A szövetkezet olyan jogi személy, melyet az alapszabályában meghatározott részjegytőkével lehet alapítani. A nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működik. Célja, tagjai gazdasági, valamint más társadalmi szükségletei kielégítésének elősegítése.
A szociális szövetkezet annyiban tér el a fenti elvek szerint működő szövetkezetektől, hogy célja a munkanélküli, illetve szociálisan hátrányos helyzetben élő tagjai részére munkahely teremtése és tagjai, illetve azok hozzátartozói szociális helyzetének javítása. A szociális szövetkezet cégnevében e megnevezést fel kell tüntetni.
Ez a megnevezés megtévesztő lehet, mivel a szociális szövetkezetet nem kizárólag szociális tevékenységek végzésére lehet létrehozni, és tagja sem kizárólag munkanélküliek és hátrányos helyzetben élő személyek lehetnek. A szociális szövetkezet iskolaszövetkezetként is működhet.
A szociális szövetkezet olyan speciális gazdálkodó szervezet, amely ötvözi a gazdasági társaságok és társadalmi szervezetek előnyeit, mert a hátrányos helyzetűeknek biztosít munkalehetőséget, és olyan szükségletek kielégítésére törekszik, melyet a piacgazdaság nem tud felvállalni, emellett a tagok és bizonyos esetekben hozzátartozóik szociális és kulturális igényei kielégítésére is törekszik közösségi alapjából.
Szociális szövetkezetek alakulhatnak például háztartásban ellátandó munkák kiváltására, személyi, szociális, oktatási és kulturális szolgáltatások végzésére, minden olyan közfeladat ellátására, melynek fenntartására ellátási szerződés köthető az állammal, háziipari vagy kisipari szolgáltatások, termelési, feldolgozói tevékenység végzésére.
Magyarországon még nem eléggé elterjedt ez a szövetkezeti forma, pedig Európában, sőt Dél-Amerikában és Japánban már jelentős eredményeket értek el, általánosan elfogadottá váltak.
Így Olaszországban sikeresen működnek a szociális szolgáltatásokat nyújtó, és a hátrányos helyzetű személyek számára munkalehetőségeket biztosító szövetkezetek. Franciaországban elsősorban idősek gondozására, és más egészségügyi ellátásokra alapítottak és működtetnek szociális szövetkezeteket.
Nálunk is nagyobb szerepet játszhatnának ezek a szövetkezetek a munkanélküliség kezelésében és a fekete gazdaság visszautasításában.
Ehhez azonban az is szükséges lenne, hogy a szövetkezet leendő tagjai a megalapításhoz segítséget kapjanak és többletforrásokat is igénybe vehessenek. Problémát okoz például az is, hogy az alapítás költségeinek előteremtése (a részjegytőke befizetése, 100 000 Ft illeték, 5000 Ft közzétételi díj, és az ügyvédi költségek, anyagi nehézséget okoz, mivel megtakarításuk alig van, és a kockázatvállalástól is tartanak.
A szövetkezet megalapításához legalább 7 személyre van szükség. Azért ennyi személyre, hogy a szövetkezet testületi szerveit (igazgatóság, felügyelőbizottság) létre lehessen hozni, és hogy a személyi összeférhetetlenségek is kiküszöbölhetők legyenek.
A szövetkezet tagjai csak természetes személyek lehetnek, és közöttük befektető tag nem lehet. A természetes személy tagok kötelesek a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködni, ez a kötelezettség valamennyi tagra kiterjed.
A szövetkezet által szervezett munkavégzésben, munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, illetve - ha a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény lehetővé teszi - az ebben foglalt önkéntes jogviszonyban, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény szerinti intézményi foglalkoztatás keretében vehet részt a szövetkezet tagja.
A szövetkezet megalapításához valamennyi alapító tag részvételével megtartott alakuló közgyűlés megtartására van szükség, ahol a 2006. évi X. tv. 11. § (2) bekezdésben foglalt napirendekben kell határozni.
Az alakuló közgyűlésnek, annak megnyitása után levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két tag hitelesítőt kell választani, akik a közgyűlésen felvett jegyzőkönyvet is aláírják.
A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza. Kivétel az alapszabály elfogadása, mely valamennyi alapító tag egyetértő szavazatát igényli. A tisztségviselőket titkos szavazással kell választani.
A szövetkezet alakuló közgyűlésére, és a működése idején tartott valamennyi közgyűlésére is meg kell hívni, a korlátozottan cselekvőképes illetve cselekvőképtelen tag törvényes képviselőjét is.
A korlátozottan cselekvőképes tag törvényes képviselőjének távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti, de cselekvőképtelen tag törvényes képviselőjére ez nem vonatkozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
