Tóth László[1] - Verebélyi Viktória[2]: Parlamentek Európában - Nemzetközi konferencia a Parlamentarizmus Napja alkalmából (PSz, 2024/1., 135-140. o.)

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán működő Parlamenti Kutatások Központja 2024. május 9-10. között idén kilencedik alkalommal rendezte meg a magyar és nemzetközi parlamentkutatás seregszemléjét a Parlamentarizmus Napja konferenciasorozat keretében. A "Parlamentek Európában" című kétnapos nemzetközi konferencia első napján magyarországi és határon túli előadók magyar nyelven osztották meg kutatási eredményeiket, míg a második napon angol nyelvű előadásokat hallgathattak az érdeklődők. Kutatók szerte Európából érkezve járták körül a parlamentarizmus témakörét különböző aspektusokból.

A tudományos tanácskozás résztvevőit Szabó Zsolt a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa üdvözölte. Köszöntőjében kiemelte, hogy a Parlamenti Kutatások Központja 2016 óta rendez tudományos tanácskozást, amelyet a Konrad Adenauer Stiftung támogatásával idén először tartottak Győrött. A konferencia hagyományosan május elején kerül megrendezésre, megemlékezve 1990. május 2-áról, az első demokratikusan választott Országgyűlés alakuló üléséről. Az idei évben további témaadóként szolgált hazánk európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója. A fórum különlegessége továbbá, hogy a kétnapos program ezúttal nemcsak oktatók és kutatók számára biztosított lehetőséget kutatási eredményeik prezentálására, hanem a szlovák, az osztrák és a cseh nemzeti parlamenti hivatalok képviselői is részt vettek rajta, akik egy kerekasztal-beszélgetésen engedtek bepillantást törvényhozó testületeik működésébe.

A nyitó előadást Smuk Péter, a rendezvénynek otthont adó győri jogi kar dékánja tartotta meg "A nyilvánosság-elv a parlamentben" címmel. Az előadás a parlamenti nyilvánosság értékét és annak alkotmányos garanciáit bemutatva kiemelte, hogy az állam népszuverenitáshoz kötődése a nyilvánosság révén tud megvalósulni, hiszen az információk ismerete nélkülözhetetlen előfeltétele a nép általi hatalomgyakorlásnak. Az előadás második része a parlamenti nyilvánosság olyan ütközőpontjainak, mint a folyosók vagy a plenáris ülésterem bemutatásával szemléltette, hogy a nyilvánosság különböző szintjeihez a fizikai valóság is hozzátartozik. Végül, az előadó a mesterséges intelligencia törvényhozás során való alkalmasának nyilvánosságra gyakorolt hatásával foglalkozott.

Smuk Péter nyitó előadása gondolatébresztőnek bizonyult, a konferencia több résztvevőjét inspirálta hozzászólásra. Szabó Szilárd, a Debreceni Egyetem Bölcsészet-

- 135/136 -

tudományi Kar Politikatudományi és Szociológiai Intézet Politikatudományi Tanszékének adjunktusa a plenáris ülések képviselők saját okoseszközei általi közvetítéséhez kapcsolódott. A kérdésére reflektálva az előadó kiemelte, hogy a nyilvánosság megkétszereződésének jelensége nem csupán egy új forrás beiktatásával valósulhat meg, hanem azáltal is, ha azonos forrás felhasználásával mindenki a saját verzióját készíti el nyilvánosság tájékoztatására. Szentgáli-Tóth Boldizsár, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársának hozzászólása rámutatott, hogy a nyilvánosság kérdéséhez szorosan kapcsolódik, hogy mekkora a mozgástere a törvényhozó szervnek a plenáris ülések helyének kijelölésében, milyen feltételek mellett lehet az ülésteremtől eltérő helyen megtartani az ülést.

A konferencia első napján két, egymást követő panelben összesen tíz előadás hangzott el. A kora délutáni szekció a parlamentarizmus egyes kérdéseit a Balkán országaiban vizsgáló kutatásokat tömörített. Beretka Katinka, az újvidéki Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kar egyetemi docense előadásában az etnikai pártok helyzetét vizsgálta a szerbiai Népképviselőházban. A szerbiai etnikai pártok összetételének és jogi szabályozásának részletes, nemzetközi összehasonlításban vizsgált bemutatását követően az előadó olyan rendszeranomáliákat elemzett, mint az etnobiznisz, a multietnikus listák vagy a nemzetiségen belüli politikai pluralizmus kérdése. Horváth László, a Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza kapcsolódó előadásában a szerbiai kisebbségi képviselet és a jogérvényesítés lehetőségeit elemezte. A kisebbségek parlamenti képviseletének vezérfonalára csatlakozott Kiss Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanársegéde is. Az előadó a horvát, a magyar és a szlovén alkotmánybíróság gyakorlatában vizsgálta a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését. A vizsgált országok vonatkozó alkotmányos rendelkezéseinek áttekintését követően, az előadás a nemzeti kisebbségi képviselet igazolhatósága és a választójog egyenlőségének kérdésében végzett komparatív elemzés eredményét mutatta be. Ezt követően Tóth László, a győri jogi kar Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének adjunktusa Észak-Macedón kettős választás témájú előadására került sor, amely különös aktualitását adta, hogy a megelőző nap zajlott az Észak-Macedón parlamenti választás és az elnökválasztás második fordulója. Ekképp az előadás a macedóniai politikai rendszer legfőbb jellegzetességeinek, pártstruktúrájának ismertetését követően az elnökválasztás és a parlamenti választás előzményein túl, azok eredményét is elemezte. Konklúzióként rámutatott, hogy az SzDSzM súlyos veresége és VMRO-DPMNE pivotális helyzet ellenére az ország megosztottsága továbbra is jelentős. A "Parlamentalizmus a Balkán országaiban" című panel Szabó Szilárd előadásával zárult. A Debreceni Egyetem Politikatudományi Tanszékének adjunktusa bosznia-hercegovinai Tartományi Gyűlés létrehozását és 1910-1914 közötti működését állította előadása központjába. A jogtörténeti, alkotmánytörténeti témát feldolgozó előadó a Bosznia-Hercegovina Osztrák-Magyar Monarchiához fűződő viszonyának és az 1910-ben bevezetett alkotmányos intézkedések áttekintését követően tért át a Tartományi Gyűlések részletes elemzésére.

- 136/137 -

A kávészünetet követően a "Magyar parlamentarizmus kihívásai" című szekcióval folytatódott a konferencia programja, amelyben - egy előadó sajnálatos távolmaradása miatt - összesen öt előadásra került sor.

Szentgáli-Tóth Boldizsár "Parlamentek a virtuális térben: az online parlamenti ülések perspektívái és korlátai a poszt-Covid időszakban" című előadásában széles körű, Európán túlmutató összehasonlító vizsgálat eredményét prezentálta. Rávilágított arra, hogy a világjárvány okozta új kihívásokra a nemzeti parlamentek jellemzően három módon reagáltak. Korlátozásokkal ugyan, de fenntartották személyes jelenlétet az ülésezés során, működésüket átmenetileg szüneteltették vagy tevékenységüket a virtuális térbe helyezték át. Míg az online ülésezés esetén a legnagyobb kihívásokat a fegyelmi jogkör gyakorlása, az ülések nyilvánosságának biztosítása, valamint a szavazás lebonyolítása jelentette, addig a hibrid megoldások esetében az egyenlő mandátum elvének, valamint a hatékony képviseleti részvétel sérelmének lehetősége merült fel. Az előadásból megtudhattuk, hogy élenjárt a plenáris és bizottsági ülések online megtartásában Dél-Afrika, Chile, Argentína és Paraguay. Az előadó végül arra konkludált, hogy a pandémia kihívásairól és tapasztalatairól való számvetés megkerülhetetlen. A technológia fejlődése ugyanis előrevetíti, hogy a digitalizáció megoldásai a jövőben már nem csupán az online ügykezelő rendszerek alkalmazásával gyűrűzhetnek be a törvényhozás napi működésébe. Erdős Csaba, a győri jogi kar egyetemi docense a különleges jogrendi rendelet jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét állította előadása fókuszába. Az előadó három, a magyar Alkotmánybíróság előtt folyamatban volt különleges jogrendi kormányrendelet alkotmányosságát érintő ügyet bemutatva világított rá a jogforrási hierarchiát is érintő dogmatikai kérdésekre. Ezt követően Tábori Ferenc a Pannon Egyetem adjunktusának a magyar Országgyűlés frakcióinak stabilitását a rendszerváltástól napjainkig vizsgáló előadására került sor. Az elemzés rámutatott, hogy létszámukban ugyan kevésbé, de létezésükben rendkívül stabilak voltak a vizsgált időszakban a magyar parlamenti frakciók. Az elmúlt 24 évben ugyanis 56 frakcióalakításból mindössze három esetben kerül sor megszűnésre, 2013 óta pedig egyáltalán nem szűnt meg ciklus közben parlamenti frakció. Szabó Éva, a Széchenyi István egyetem PhD-hallgatójának előadása hazánk uniós csatlakozásának huszadik évfordulójának apropóján, a magyar társasági jog és cégjog harmonizációjának törvényalkotási folyamatával foglalkozott. A társasági jog uniós kezdeteitől a hatályos szabályozás bemutatásáig ívelő előadás önálló részében foglalkozott a terminus technicusok többnyelvű kontextusban való alkalmazásának gyakorlati problémáival. Az első nap programját Kántor Ákos, a Károli Gáspár Református Egyetem doktoranduszának előadása zárta. Az elődadó a törvényjavaslatok társadalmi egyeztetésének az Európai Unió Bizottságának jogállamiság jelentései nyomán módosított szabályait vizsgálva rámutatott, hogy a társadalmi egyeztetésre vonatkozó a jogalkotási normák elvesztették lex imperfecta jellegüket.

A következő napon Smuk Péter dékán köszöntőjét követően Jörn von Lucke, a friedrichshafeni Zeppelin Egyetemről napjaink egy divatos témáját, a mesterséges intelligenciát állította előadása középpontjába. Annak is azt az aspektusát,

- 137/138 -

miként lehet azt a parlamenti munkában hasznosítani. Szerzőtársaival három országban folytattak empirikus kutatásokat arról, milyen területen lehetne hasznosítani ezt a kétségtelenül újszerű eszközt a törvényhozásokban. Az adatokkal gazdagon alátámasztott előadás a görög, a kanadai és az argentin parlamentben folytatott kutatások hasonló és eltérő eredményeit mutatta be.

A panel második előadásában Cabrera Alvaro, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója mutatta be kutatását, részben kapcsolódva a megelőző előadáshoz. Cabrera az infokommunikációs eszközök parlamenti intézményeken belüli hasznosítását mutatta be.

A panel harmadik és negyedik előadásában az egyaránt a brüsszeli egyetemről (Université libre de Bruxelles) érkező Venelin Bocsev és Kazai Viktor tartott előadást hasonló témákban. Bocsev a parlamentek szerepét vette górcső alá az autokratizáció elleni küzdelemben, Kazai Viktor pedig a demokratikus jogalkotás európai standardjairól és azok kikényszeríthetőségéről beszélt. A PhD-hallgató Bocsev előadása főként a szakirodalmi források gazdag bemutatásán keresztül vizsgálta különféle rendszerekben (parlamentáris és elnöki) az autokratizációs tendenciákat, illetve, hogy az ellen milyen eszközökkel tudja felvenni a küzdelmet a parlamenti ellenzék. Kazai Viktor bemutatta, milyen standardokat állítottak fel a jogalkotás folyamata kapcsán és rávilágított, ezeket miként sértik meg. Előadásában a Velencei Bizottság, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága szerepét is megvilágította, továbbá konkrét példát is hozott a demokratikus jogalkotás elvének sérelmére, ahol maga mint a kárt elszenvedő fél jogi képviselője vehetett részt a folyamatban.

Audiovizuális kapcsolat révén kapcsolódott be a közös munkába Stephen Dolan Skóciából, a az Edinburgh-i Egyetemről, aki Joseph Ratzinger (a későbbi XVI. Benedek pápa) politikaelméleti munkásságáról, azon belül is a szubszidiaritásról beszélt. A délelőtti programot Thijs Vos, a Leideni Egyetem doktoranduszának előadása zárta. Vos a hollandiai önkormányzati koalíciókat vizsgálta abból a szempontból, hogy az egyes koalíciós konstellációk szerint mekkora a konszenzusos döntések aránya a testületekben.

A plenáris ülést követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol három régiós ország parlamentjeinek hivatalvezetői a parlamenti munka kevésbé látványos, de mindenképp fontos aspektusait vitatták meg. Christoph Konrath az Osztrák Nemzeti Tanács, Martin Mališka a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint Jindriska Syllová, a cseh Képviselőház hivatala részéről olyan témákat jártak körül, mint a hivatali dolgozók és a választott politikusok közötti viszony, a parlamenti munka fejlesztésének irányai, illetve az integrációhoz való viszony. Érdekesség, hogy a három földrajzilag egymáshoz nagyon közeli ország egészen eltérő megoldásokat alkalmaz a parlamenti adminisztratív háttérintézmények kapcsán. A szlovák parlament egykamarás, a kétkamarás osztrák törvényhozás közös hivatalt alkalmaz a Nemzeti Tanács és a Szövetségi Tanács esetében, míg a cseh parlamentben a Képviselőház és a Szenátus munkáját külön-külön hivatalok segítik. Külön kiemelésre került a beszélgetés során a parlamenti munka mögötti tudományos háttér fontossága, az egyes meghatározó kutatók szerepe és befolyása.

- 138/139 -

Az ebédszünetet követően két párhuzamos panel megrendezésére került sor. A "Kelet-európai parlamenteket érő kihívások" című szekcióban egy előadó sajnálatos távolmaradása következtében három előadásra került sor. Marina Lazareva Moszkvából internetes kapcsolat segítségével kapcsolódott be a munkába, előadásában a Független Államok Közössége parlamenti közgyűlésének munkájára fókuszált. Az egykori Szovjetunió tagköztársaságainak egy részéből létrejött államszövetség parlamenti közgyűlése alapvetően konzultatív, tanácskozó jellegű szerv, amely a tagországok parlamenti munkáját hivatott segíteni. Nem meglepő módon a közgyűlésben - ahogy az államszövetségben - az orosz parlament dominanciája érzékelhető, kérdés, a jelenlegi politikai folyamatok miként befolyásolják az együttműködést, így azon belül a közgyűlés szerepét is. Ősze Áron, a Széchenyi István Egyetem tanársegédje, PhD-hallgató különleges jogrend idején érvényesülő parlamenti kontrollról beszélt. Ősze kapcsolódva az előző nap Erdős Csaba által tartott előadáshoz, a Magyarországon immáron tartóssá vált különleges jogrend sajátosságaira világított rá. A magyar rendszerben - az alkotmánymódosítást követően - a kormány került döntő helyzetbe rendkívüli jogrend idején, ez maga után vonja a parlamenti ellenőrzés kérdését. Az előadásból kiderült, hogy a hirtelen jött döntési szituáció és a gyakori változtatások miatt számos önellentmondás is került a rendszerbe. Minden bizonnyal az értékelő munkát követően további finomhangolások várhatók a területen. A záró előadást Zuzanna Żurawska, a Miskolci Egyetem PhD-hallgatója tartotta meg a lengyel Szenátus szervezetéről. A Szenátus szerepének viszonylag részletes bemutatása után az előadó a lengyel parlament felső kamarájának belső szervezetét szabályozó jogforrásokra, majd a testület elnöksége, különösen a házelnök jogköreit ismertette.

A "Parlamentek az Európai Unióban" című panelben az Európai Parlament működésével és nemzeti parlamentekre gyakorolt hatásával foglalkozó előadásokat hallgathattak az érdeklődők. Az első előadást Nagy Gellért, a Miskolci Egyetem doktorandusza online formában tartotta meg. "Az Európai Parlament reformjának lehetséges útjai" című elődás az Európai Parlament fejlődésének, jelenlegi szerepének vázlatos áttekintését követően alapvetően két, az Európai Parlament összetételének, valamint szerepének megváltoztatására irányuló reformelképzelést ismertetett. Az előbbi esetében az előadó Bertand Mathieu francia alkotmányjogász javaslata mellett foglalt állást, amely az európai pártlistáról közvetlenül választott képviselők mellett az Európai Parlament tagjainak megválasztását a nemzeti parlamentekre bízná. A Parlament szerepét érintő javaslat a más uniós intézményekkel való kapcsolatának újrafogalmazását, különösen a rendes jogalkotási folyamat reformjára irányult, valamint a nemzeti parlamentek a jogalkotási folyamatban jelenleg megillető korlátozott befolyás növelését célozta. Ezt követően Tomasz Litwin ismertette Krzysztof Łabędź-gyel közös kutatásának eredményeit. A krakkói egyetemről (Uniwersytet Ignatianum w Krakowie) érkező szerzőpáros részletes áttekintést nyújtott a lengyel jogállamisági vitáról, különös tekintettel arra, hogy a milyen módon került a kérdés az Európai Parlament napirendjére 2015 és 2023 között. G. Szabó Dániel (Centre international de formation euro-

- 139/140 -

péenne) előadása fókuszában az európai parlamenti választások tisztességének megőrzését állítva, arra kívánt rámutatni, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése alkalmas eszköze lehet a célkitűzés elérésére. Tamás Csaba Gergely (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) előadása a nemzeti parlamentek uniós döntéshozatali mechanizmusban elfoglalt lehetséges szerepével foglalkozott. Az előadó alapkérdését az képezte, hogyan korlátozta az EU-csatlakozás a nemzeti parlamentek kizárólagos törvényhozási jogait, és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően milyen eljárások révén tudnak hatást gyakorolni a döntéshozatali mechanizmusokra. A szekció záróelőadását Nikolina Marasović, a Miskolci Egyetem PhD-hallgatója tartotta meg. A prezentáció részletesen áttekintette a Horvát Köztárság európai parlamenti választásait csatlakozásától egészen nap- jainkig.

A kétnapos, nemzetközi konferencián a térségből és tágabban véve Európából kutatók széles spektruma tudta bemutatni kutatási eredményeit. A PhD-hallgatóktól a professzorokig terjedő előadói kör a parlamentkutatás számtalan aspektusát tudta felvillantani, ami azt bizonyítja, hogy a téma máig a jogtudomány és a politikatudomány legfontosabb kutatási területei közé tartozik. A bemutatott kutatási eredmények többsége a Parlamenti Kutatások Központja által szerkesztett két tudományos folyóiratban, a Parlamenti Szemlében és az International Journal of Parliamentary Studiesban jelenik majd meg. ■