A címben nevesített, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényen (Nsztv.) alapuló rendelkezések a helyi népszavazási eljárásban alkalmazható, igénybe vehető jogorvoslati fórumokat, jelen esetben a törvényszék eljárását szabályozzák. Ezek a rendelkezések a helyi népszavazások kötelező, tilalmazott és fakultatív típusai, valamint kezdeményezői tekintetében több tisztázást igénylő kérdést is felvetnek.
Az Nsztv. 58. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület helyi népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő helyi népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni felülvizsgálati kérelmet - a törvényszékhez címezve - úgy kell benyújtani, hogy az a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül megérkezzen a helyi választási bizottsághoz.
E törvényi szabály a helyi népszavazásokat tipizálja a képviselő-testületi határozatok tükrében. A helyi népszavazást elrendelő képviselő-testületi határozat a fakultatív és a tilalmazott helyi népszavazásokat öleli fel. Az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani. Fakultatív helyi népszavazás tárgya lehet minden, a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés, ami nem tartozik sem a kötelező, sem a tilalmazott ügytípusok körébe. A fakultatívan elrendelhető helyi népszavazás azonban nem a tulajdonképpeni téma miatt lesz fakultatív, mivel akként nevesített témakör nincs az Nsztv.-ben. Az elrendelés fakultatív volta a kezdeményezés joghatásához kötődik. Gondoljunk például a választópolgári kezdeményezésre, melynek hatására a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, hol-ott egyértelmű, hogy a helyi népszavazásra irányuló kérdés a 32. § (1) bekezdésének a hatálya alá - azaz a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe - tartozik. A választópolgári körön kívüli kezdeményezés nem köti a képviselő-testületet az elrendelésre, a helyi népszavazás kérdése azonban ugyanúgy a 32. § (1) bekezdésének a hatálya alá tartozik. Ez lényegében a tilalmazás tekintetében is igaz: nem a téma, hanem mindig a helyi népszavazás elrendelése a tilalmazott, ugyanígy nem a téma a kötelező, hanem a helyi népszavazás elrendelése.
Az Nsztv. 34. § (1) bekezdésének a)-c) pontja kimondja, ki kezdeményezhet helyi népszavazást:
- a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede;
- a képviselő-testület bizottsága;
- az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
A három kezdeményező közül az Nsztv. a 34. § (2) bekezdésében különös joghatást biztosít a választópolgári kör részére, mivel a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
I. A tilalmazások egy részét az Nsztv. 32. § (2) bekezdésének a)-d) pontja által szabályozott tilalmi lista nevesíti. Ennek értelmében nem lehet helyi népszavazást tartani a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról. A tilalmi lista azonban nem taxatív, mert törvényben a helyi népszavazás további korlátai meghatározhatók. Azt, hogy a helyi népszavazás jogintézménye mely célok elérése érdekében és mely jogforrásban korlátozható, tilalmazható, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi közéletben való részvételéről szóló kiegészítő jegyzőkönyvét kihirdető 2010. évi XXVI. törvény (Kiegészítő Jegyzőkönyv) mondja ki. Ez a jogszabály iránymutatásként is szolgál a joggyakorlat számára abban az esetben, ha kétely merül fel egy adott téma helyi népszavazásra bocsáthatóságával kapcsolatban.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. cikk 5. 1. pontja értelmében a helyi közügyekben való részvétel jogának gyakorlására vonatkozó:
- bármely alaki követelményeket;
- feltételeket és
- korlátozásokat
törvény rendeli el és azok meg kell, hogy feleljenek a Fél nemzetközi jogi kötelezettségeinek.
Az 1. cikk 5. 2. pontja rögzíti azt is, hogy törvény csak olyan alaki követelményeket, feltételeket és korlátozásokat írhat elő, melyek annak biztosításához szükségesek, hogy a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörei etikus gyakorlását és átláthatóságát ne veszélyeztesse a részvételi jog gyakorlása. Minden egyéb "megkötés" a hatékony politikai demokrácia működése, a demokratikus társadalom közbiztonságának fenntartása, illetve a Fél nemzetközi jogi kötelezettségei által támasztott kívánalmaknak való megfelelés szükségessége alapján állhat fenn.
A jogszabályok értelmezése során ebből a tételből célszerű kiindulni, ami egyben azt is jelenti, hogy a helyi népszavazás korlátozását mindig egyedileg kell, illetőleg lehet megítélni. Megjegyzem ugyanakkor,
- 9/10 -
hogy a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2010. évi ratifikálása és kihirdetése tulajdonképpen az addigi hazai joggyakorlat megerősítése volt, hiszen a jelenleg hatályos szabályozás a helyi népszavazás jogintézményének elsősorban az eljárási jogi vetületében vezetett be újszerűséget, az anyagi jogi- éra ugyanez már nem igaz. A Kiegészítő Jegyzőkönyv elősegítheti a helyi közéletben való részvétel jogának kiteljesítését, amire korábban a joggyakorlat is kísérletet tett, mert több precedens is azt tükrözi, hogy a bíróságok a kifogásolt ügyekben - néhány ellenpélda kivételével[1] - a közvetlen helyi demokrácia alkalmazásának adtak helyt.[2]
Így például a bírói esetjog[3] a költségvetéssel kapcsolatos helyi népszavazás tilalmazásával összefüggésben kimondta, hogy:
- önmagában a költségvetés nem zárja ki a helyi népszavazást;
- amennyiben a költségvetést nem csak az áttételesen, de a közvetetten érintő helyi népszavazások is a tilalom hatálya alá tartoznának, úgy az a jogintézmény kiüresítéséhez vezetne;
- a helyi önkormányzatok költségvetés alapján működnek, így minden olyan kérdés, amely a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozik, s így helyi népszavazás tárgya lehet, szükségszerűen érinti az önkormányzat költségvetését is;
- a jogszabály a tilalmat a költségvetésről való döntésre korlátozza, de az nem értelmezhető kiterjesztően oly módon, hogy a költségvetést közvetetten érintő kérdésekben sem lehet helyi népszavazást kezdeményezni;
- bármilyen önkormányzati vagyonnal, kötelezettség- vagy feladatvállalással kapcsolatos tevékenység érinti a helyi önkormányzat költségvetését.
A képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdéseket az alábbiak szerint ítélte meg a bírói gyakorlat:[4]
- a szervezeti, működési és személyi kérdéseknek szűkebb értelmet kell tulajdonítani;
- a jogszabály a képviselő-testület saját szervezetének kialakítására és működésének meghatározására írja elő azt, hogy e döntések a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
