A Családi Jog 2013. júniusi számában közzétett tanulmány az ombudsman gyermekjogi projektmunkájának 2008-től 2010-ig terjedő három évét, a 2013. szeptemberi számban közzétett folytatás pedig a 2011-ben végzett ombudsmani gyermekjogi tevékenységet tekintette át; jelen tanulmány a projektmunka ismertetésének lezárásaként a 2012. év eredményeit mutatja be.
Illeszkedve az Európai Unió gyermekjogi tematikájához, valamint a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENOC)[1] éves, továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kiemelt ez évi hasonló témakörű programjához[2] - a gyermekbarát igazságszolgáltatás kérdéseit helyezte az ombudsman projektmunkája középpontjába. A témaválasztást különösen indokolta, hogy egy gyermek számos eljárási pozícióban megjelenhet az igazságszolgáltatásban, akár áldozatként, sértettként, tanúként, veszélyeztetett vagy családból kiemelt gyermekként, akár büntetendő cselekmény elkövetőjeként. Napvilágra kerültek olyan adatok, hogy 2012-ben Magyarországon:
- több mint 200 000 gyermek volt veszélyeztetettként nyilvántartva,
- több tízezer gyermek van a büntetés-végrehajtás intézményrendszerében,
- évente körülbelül 6000 gyermek lesz erőszakos bűncselekmény áldozata,
- évente körülbelül 30 gyermek hal meg bántalmazás során.
A gyermek jogainak hatósági eljárásban való védelmét rögzíti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének több cikke (különösen 39. és 40. cikk) és az Európa Tanács 2010 novemberében elfogadott "Gyermekbarát Igazságszolgáltatásról szóló Iránymutatása"[3] is.
Az ombudsman átfogó vizsgálatában[4] megállapította, hogy amellett, hogy minden évben több száz gyermek tűnik el otthonról, szökik meg gyermekvédelmi intézményből, nincs egységesen használt definíció és az eltűnt gyermekekről nincs egységes adatgyűjtés. A jelentés szerint legtöbbször a gyermekvédelmi szakellátásban élő, 14 év feletti gyermekeknek - jellemzően a lányoknak - vész nyoma. Sokan speciális ellátást nyújtó intézményben élnek, és onnan többnyire szüleikhez, más rokonaikhoz, ismerőseikhez, a 14 évnél idősebb lányok jellemzően a barátjukhoz szöknek. Gyakori, hogy egy gyermek (akár egy héten belül) többször távozik engedély nélkül az intézményből, mások folyamatosan szökésben vannak, vagy olyan is akad, aki egyetlen napot sem tölt a gyermekotthonban.[5]
A rendelkezésre álló adatokban a családból eltűnt gyerekek száma nagymértékben alulreprezentált. Nem jelennek meg azok a 18 év alattiak, akiket családjuk "kidob", vagy azért mennek el otthonról, mert elhanyagolják, elüldözik őket: akiket senki nem keres. Pedig sajnálatos módon ők azok, akik a legnagyobb mértékben áldozatul esnek a prostitúciónak és más kereskedelmi célú kihasználásnak. Ezért egyértelmű, hogy itt a gyermekvédelmi alapellátásnak is van feladata és felelőssége.
A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 32/2007. (OT. 26.) ORFK utasítás szerint a kiskorú eltűnése miatt folytatott közigazgatási eljárás során - ha a gyermek családból tűnt el - az eltűnés tényéről és körülményeiről haladéktalanul értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot. A kapott információk szerint a rendőrkapitányságok nem mindegyike ismeri az idézett ORFK utasításban fog-
23/24
laltakat vagy nem tesz eleget annak. A gyermekvédelmi szakellátás intézményei számára jogszabály írja elő a gondozott gyermek eltűnése okainak és körülményeinek feltárását, aminek a szolgáltatók többé, kevésbé eleget tesznek. Az okok feltárását nehezíti, ha maga a szülő ösztönzi a gyermekét a szakellátó intézményből való szökésre, illetve ha gyermekét bújtatja. A szökés valós okainak feltárása pszichológus hiányában sokszor nem lehetséges. A gyermeket megillető gondoskodás és védelem jogával összefüggő visszásság közvetlen veszélyét idézi elő, hogy a családjukból eltűnt gyermekek tekintetében a hatóságok és a gyermekvédelemi szolgáltatók az eltűnés okainak feltárásával kapcsolatos tevékenysége szabályozatlan és esetleges.
| Év | Családból eltűnt gyermek ügyében indult eljárás | Gyermekvédelmi gondoskodásból megszökött, engedély nélkül távollévő gyermek ügyében indult eljárás | Összes bejelentés |
| 2007 | 2527 | 8880 | 11 407 |
| 2008 | 2492 | 9417 | 11 901 |
| 2009 | 2580 | 9296 | 11 876 |
| 2010 | 2252 | 9752 | 12 051 |
ORFK statisztika a bejelentett gyermekeltűnésekről
A gyermekeltűnés visszaszorításával összefüggésben a hatóságok és a gyermekvédelmi szolgáltatók között az együttműködés gyakorlatilag csak a szakellátásból engedély nélkül távollévő gyermekek esetében fordul elő, és ott sem működik rutinszerűen és minden esetben hatékonyan - a szakemberek sokszor egymás mellett, párhuzamosan dolgoznak. A családok, az állami szerepvállalók és a (kevés helyen működő) civil szervezetek között jogszabályban rögzített, számon kérhető kötelezettség, protokoll nincs. Ez és a megelőzés terén érzékelhető hiányosság ugyancsak a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga sérelmének közvetlen veszélyét keletkezteti.
Az eltűnt gyermeket "bújtató", esetleg bűnözési célra felhasználó felnőtt felelősségét megállapító jogszabályok pontatlansága, a gyermekelhelyezés megváltoztatása tényállásának bűncselekményként való értékelése/hiánya és annak bizonyítási nehézségei a gyakorlatban sok problémát okoznak a különböző hatóságoknak, jelesül: gyermekvédelmi vagy rendőrségi intézkedés foganatosítható-e abban az esetben, amikor a gyermek ismert helyre "szökik"?
Az adatszolgáltatók problémaként jelezték, hogy továbbra is súlyos problémát okoz a megfelelő gyermekpszichiátriai ellátás hiánya, valamint egyre kevesebb az iskolai napközi, illetve nyári napközis tábor, holott az ombudsman szerint a csellengő, csavargó fiatalok szabadidős foglakoztatása a megelőzés szempontjából is különösen nagy jelentőségű. A gyermeket nevelő családok munkavállalását, munkavégzését is ellehetetlenítheti, ha - különösen a nyári időszakban - nem érhetők el a korábban jól bevált napközi táborok, a hátrányos helyzetű családok pedig eleve nem képesek megfizetni az üzletszerűen szervezett, az egész nyári szünetet kitöltő programokat. A köznevelési törvény a 2012 szeptembere és 2013 szeptembere közötti időszakban nem tartalmaz rendelkezést a napközi otthonos foglalkozás szervezéséről. A gyermekvédelmi törvény 2012. január 1-jétől hatályos szabályozása a gyermekek napközbeni ellátásának formái között nem említi a nyári napközis tábort, valamint a közoktatási törvény hatálya alá tartozó óvodát, iskolai napközit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
