Jákli Tibor - Troják László: Közfoglalkoztatás biztonságban (Jegyző, 2011/3., 51. o.)

A közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatásokkal a kormány célja a munkanélküliség csökkentésére alkalmas egységes rendszer létrehozása, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának ösztönzése. Az ehhez nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint többek közt helyi és kisebbségi önkormányzatok számára nyújtható támogatás rövid, illetve hosszabb időtartamú foglalkoztatásra.

Ez a foglalkoztatási forma gyakran nehéz feladat elé állítja az önkormányzatokat, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat, kisebb mértékben a foglalkoztatás jogszerűségével, nagyobb mértékben a munkavédelmi előírások betartásával kapcsolatban.

A közcélú foglalkoztatás legalizálása az általános munkajogviszony létesítésétől nem tér el, azaz munkaszerződéssel jön létre érvényesen, amit kötelező írásba foglalni. Megbízási szerződés erre a foglalkoztatási formára nem köthető. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a felek megnevezését, a munkabért, a munkakört és a munkavégzés helyét, illetőleg a felek aláírását. A munkaviszony létrejöttének együttes feltétele az adóhatóság felé történő bejelentés is [2003. évi XCII. tv. (Art.) 16. § (4) bek.], amely a munkáltató kötelezettsége még a munkavégzés megkezdése előtt. Látszólag semmi rendkívüli feladatot ezzel kapcsolatban nem kell végrehajtani, de érdemes abba belegondolni, hogy esetenként - például gesztorként közreműködő foglalkoztatók esetén - több száz jogviszonyt kell legalizálni, azaz munkavállalók adatai alapján a munkaszerződéseket megírni, bejelentéseket megtenni. Bármelyik feltétel megszegése esetén a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. § (1) bekezdése alapján nincs lehetősége a munkaügyi bírságtól eltekinteni.

Munkavédelmi szempontból összetettebb feladat a jogszabályi előírások betartása. A közfoglalkoztatás keretében végeztetett munka gyakran - főleg az önkormányzatok esetén - nagyrészt kívül esik az addig megszokott tevékenységi körön. A foglalkoztatónak meg kell vizsgálnia, hogy a megnövekedett létszám és az új tevékenység indokolja-e munkavédelmi végzettségű szakember bizonyos óraszámban történő foglalkoztatását a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete alapján. A munka megkezdése előtt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie a munkavállalóknak, felül kell vizsgálni a munkahelyi kockázatértékelést, és szükség esetén az Mvt. 54. § (2), (3) bekezdésének megfelelően ki kell egészíteni. A tevékenységekhez az egyéni védőeszközöket meg kell határozni, be kell szerezni, használatukat a foglalkoztatottak számára meg kell tanítani. Ajánlatos megvizsgálni, hogy vannak-e olyan tényezők, melyek növelik a munkabaleset, foglalkozási megbetegedés bekövetkezésének lehetőségét. Ilyenek például:

a foglalkoztatottak jó része régebb óta nem dolgozott, most tér vissza a munka világába;