A konjukturális rendeződés Nyugat-Európában az utóbbi években mindinkább lendületbe jött, a hangulati indikátorok összességükben és a régiók többségében felfelé mutatnak. Mind ez ideig a politikai bizonytalansági tényezők a régió egészében nem mutattak nagyobb fékező hatást.
Eközben azonban még mindig nem teljesen világos, hogy milyen következményekkel jár a BREXIT, vagy az új USA kormányzat politikai kurzusa az európai gazdaság egészére. Helyenként még egy államok közötti kereskedelmi háborútól is félnek. Nem bizonyos, hogy elegendőek lesznek a felfelé mutató növekedési számok Európa országaiban ahhoz, hogy a fizetésképtelenségi csődfejleményeket a továbbiakban is pozitívan befolyásolják.
A következőkben áttekintjük, hogyan néz ki, miként változik az európai vállalatok gazdasági stabilitása, a csődök és fizetésképtelenségi veszélyeztetettségek tekintetében. Különösen kritikus ez az exportorientált középvállalatok esetében, akiknek nincs saját termelési részlegük és értékesítési támaszpontjuk a külföldi országokban. Számukra ebből következően igencsak kockázatosak a gazdálkodásuk szempontjából a globális konjuktúrák változási tendenciái, a váratlan és kiszámíthatatlan események hatásai.
- 10/11 -
A vállalatok fizetésképtelenségi helyzete Nyugat-Európában (az Európai Unió 15 országában, továbbá Norvégiában és Svájcban), az elmúlt év során bekövetkezett csődesetek összegzett számait tekintve továbbra is javuló tendenciát mutat, ami a csődszámok további csökkenését jelenti.
A nyugat-európai régió egészében 2016 januárjában 5700 csőddel volt kevesebb az előző évhez képest, ami szám szerint 169 455 csődesetet jelentett. Ez az előző évhez képest 3,3%-os csökkenést, javulást mutat. Az előző évben az összegzett csődök száma még 175 154 volt. Annak ellenére, hogy a megelőző években is tendenciális csökkenés volt érzékelhető, a 2016. évi érték még azonban mindig magasabb volt a 2008-ban, a pénzügyi válság előtti 155 581 értéket jelentő csődeljárások összes számánál. A csökkenés mértéke 2016-ban az előző évekhez képest kimutatott 5,5 illetve 3,8%-os csökkenő értékhez képest némi lassulást mutat.
1. táblázat: Vállalati csődök Nyugat-Európában (2012-2016)
| 2016 | 2015 | 2014 | 2013 | 2012 | Változás 2015/16 %-ban | |
| Belgium | 9 170 | 9 762 | 10 736 | 11 739 | 10 587 | –6,1 |
| Dánia | 6 674 | 4 029 | 4 049 | 4 993 | 5 456 | +65,6 |
| Németország | 21 560 | 23 180 | 24 030 | 26 120 | 28 720 | –7,0 |
| Finnország | 2 408 | 2 574 | 2 954 | 3 131 | 2 956 | –6,4 |
| Franciaország | 56 288 | 61 429 | 60 853 | 60 980 | 59 556 | –8,4 |
| Görögország | 108 | 189 | 330 | 392 | 415 | –42,9 |
| Nagy-Britannia | 17 927 | 15 983 | 17 660 | 18 935 | 21 252 | +12,2 |
| Írország | 1 032 | 1 049 | 1 164 | 1 365 | 1 684 | –1,6 |
| Olaszország | 15 057 | 16 015 | 16 101 | 14 272 | 12 311 | –6,0 |
| Luxemburg | 983 | 873 | 845 | 1 016 | 1 033 | +12,6 |
| Hollandia | 4 399 | 5 271 | 6 645 | 8 375 | 7 373 | –16,5 |
| Norvégia | 4 544 | 4 462 | 4 803 | 4 564 | 3 814 | +1,8 |
| Ausztria | 5 534 | 5 422 | 5 600 | 5 626 | 6 266 | +2,1 |
| Portugália | 7 168 | 7 288 | 7 200 | 8 131 | 7 763 | –1,6 |
| Svédország | 6 019 | 6 432 | 7 158 | 7 701 | 7 737 | –6,4 |
| Svájc | 6 504 | 6 098 | 5 867 | 6 495 | 6 841 | +6,7 |
| Spanyolország | 4 080 | 5 097 | 6 564 | 8 934 | 7 799 | –20,0 |
| Összesen | 169 455 | 175 154 | 182 132 | 192 769 | 191 563 | –3,3 |
Forrás: CREDITREFORM adatbank
A 17 nyugat-európai ország közül csak 6 nemzetgazdaságban következett be 2016 folyamán a csődszámok tekintetében a növekedés. Dániában kiugróan magas emelkedést, a csődszámoknál (+65,6%-os) növekedést regisztráltak. Nagy-Britanniában is a fizetésképtelenségek továbbra is újra emelkedtek az előző évhez képest (+12,2%-kal). Hasonló mértékben következett be növekedés Luxemburgban, ahol ez (+12,6%-ot) tett ki. Kisebb mértékű és jelentőségű volt a növekedés Svájcban (+6,7%-os) mértékben, továbbá Ausztriában (+2,1%-os) és Norvégiában (+1,8%-os) volt a csődesetek emelkedése.
Európa déli államaiban így Görögországban (-42,9%-ban), Spanyolországban pedig (-20%-kal) csökkentek a csődszámok. Láthatóan lényegesen kevesebbek lettek a fizetésképtelenség helyzetébe került vállalatok száma, annak ellenére, hogy a pénzügyi válságok kihatásai ezen országokban továbbra is meghatározóak. Számos esetben mennek ki a cégek csődbe menettel a piacról ezen országokban úgy, hogy a tulajdonosok egyszerűen az üzletüket otthagyják, bezárják. Hollandiában (-16,5%-os) volt a csődszámok csökkenése, az előző években kimutatható javuló tendenciát folytatva Franciaországban öt év óta először csökkentek jelentős mértékben a csődbejelentések (-8,4%-kal). Németországban a csődök csökkenése kétszer akkora mértéket jelentett, mint Nyugat-Európa egészében összesített érték, ami (-7%-os) csődszámokbani csökkenést jelentett.
Nyugat-Európa egészében az általános tendenciákat tekintve a gazdasági és pénzügyi válságot követő erős csődnövekedésekhez képest a feszültségek fokozatos enyhülését lehet érzékelni.
Egyes országokban, így Németországban és Nagy-Britanniában a 2016. évi csődszámok kimutathatóan még kisebb értéket is képviselnek, mint a válság előtti években mért csődesetek számai. Franciaországban azonban ez az érték még mindig a 2008. évi nívó felett van. Hasonlóképpen Spanyolországban is az évenkénti csődök száma még magasabb, mint a válság előtti évek során, noha egy észrevehető megnyugvás megy végbe az ország egészében. Olaszországban a csődszámok a vál-
- 11/12 -
ság következtében évenként fokozatosan növekedtek, az utóbbi évben érzékelhető bizonyos trendváltás (-6,0%-os csődszám csökkenéssel), amely tendenciát a következő években még igazolni kell(ene).
A konjukturális fejlődés Nagy-Britanniában 2016 folyamán észrevehetően gyengébb volt, bár a jelenlegi 17 927 csődszám értéke igencsak alatta van a 2009. évi 25 288-as értéknek. A bruttó hazai terméknövekedés mindössze 2%-kal növekedett, melyből a meghatározó részt a privát fogyasztás növekedése képviselte. A vállalati befektetések a BREXIT bizonytalansága miatt a 2016. év egészében nagyon elmaradtak, gyengék voltak.
Németországban a vállalatok fizetésképtelenségi helyzetképei 2016 folyamán érték el a legalacsonyabb szintet a csődszámok tekintetében, azóta, hogy 1999-ben bevezették az országban az új Csődtörvényt. Az összes csődjelentések száma 2016-ban 21 560 volt (2015-ben 23 180). A csökkenés az előző években még nagyobb mértékű is volt, az egyre javuló gazdasági helyzet is változatlan maradt. A bruttó hazai termék 2016-ban (+1,9%-kal) növekedett, mely némiképp magasabb is volt, mint egy évvel korábban. Az állami beruházások és a személyi fogyasztások növekedései jelentették együttesen a konjuktúra hajtóerejét, a növekedés impulzusai a német gazdaság egészében kimondottan belföldről származtak.
A Benelux országokban 2016 folyamán összességében jelentősen csökkentek a csődök számai. A három országban összességében 14 552 csődbejelentés volt az előző évi 15 906 értékhez képest, amely (-8,5%-os) javulást jelent. A csődesetek alakulása a három egymást követő évekbeni egyértelmű csökkenést jelent. Különösen jelentősen csökkentek a csődök Hollandiában (-16,5%-kal), amely 4399 esetet jelen, Belgiumban (-6,1%-os csökkenéssel) 9170 csődesetet regisztráltak, míg Luxemburgban (+12,6%-os növekedéssel) 983 vállalat ment csődbe. Itt a 2013. évi 1016-ot kitevő csődszámokhoz képest a legnagyobb számú csődesetet jelentettek. Hollandiában a csődszámok 2016-ban beálltak a válság előtti szintre, és láthatóan Belgiumban is tovább tart a gazdaság egészében a pozitív fejlődés.
2016 folyamán Svájc azon kevés országok közé tartozott, ahol a csődfejlemények a gazdaságban növekedő krízis állapotokat jelentettek. A csődbejelentések az előző évi 6098-ról 6504-re mintegy (+6,7%-kal) növekedtek. Az euróhoz képest viszonylag erős svájci frank paritásbeli változásai jelentettek gondokat mind az exportgazdaságban, mind pedig a turizmus mérlegeiben. A gazdasági növekedés a nemzetgazdaság egészében az előző évhez képest nem volt számottevő.
Az előző évhez képest Ausztriában is növekedtek a vállalati csődök 5422-ről 5534-re, ami (+2,1%-os) emelkedést jelent. Hosszabb távon tekintve ez viszonylag alacsony szám, az elmúlt tíz év átlagát tekintve évente Ausztriában mintegy 6100 cég ment csődbe. Az ország konjuktúra dinamikája az utóbbi években érzékelhetően felgyorsult, a bruttó hazai termékek növekedése 1,0%-ról 1,5%-ra növekedett, különösen a belső fogyasztás növekedése következtében, a vállalatok csőd- helyzetében valószínűsíthető a megnyugvás.
A skandináv országokban (melynél az elemzésben) Dánia, Svédország és Norvégia mellett Finnország (mint EU-ba tartozó ország) is beszámít, kettéoszlik az egyes országok csődfejleménye. Miközben Finnországban és Svédországban egyaránt a vállalati csődszámok (-6,4%-kal) csökkentek, addig Norvégiában (+1,8%-kal) és Dániában pedig kiugróan magas (+65,6%-os) méretékű volt a csődszámok 2016. évi növekedése. Az utóbbi igencsak rekordszámú csődeljárások növekedése Dániában attól következett be, hogy radikális módszerekkel az előző évek során feltorlódott csődeljárásokat a bíróságok hathatósan feldolgozták, és ezek közé besorolták még a kisebb alaptőkékkel rendelkező (mini) cégek fizetésképtelenségi eljárásait is, beépítve azokat a vonatkozó jogszabályokba, (a német csődtörvényhez hasonlóan).
Franciaországban a vállalatok csődjeinek adatai az átmeneti megnyugvás, a stabilizálódás képét mutatják. Az előző évi rekordszámú csődökhöz (61 429 eljárás) képest 2016-ban a bíróságok (-8,4%-kal) kisebb számú (56 288) csődeljárást indítottak. Franciaország ezzel a görög, spanyol és a holland nemzetgazdaságok mellett besorolható azon országok közé, ahol az előző évhez képest a csődesetek száma Franciaországban a legalacsonyabb mértékű lett a 2011. éveket követően. Stabilnak mutatkozott a gazdasági növekedés is, mely 2016-ban (+1,3%-os) növekedést mutatott. A vállalati beruházások megélénkültek, különösen a belföldi gazdaság kereteiben. Mindezekkel együttesen az átmeneti javulás mellett a konjukturális fellendülés összességében még gyenge maradt.
A válság előtt mért adatokhoz képest Olaszország azon nemzetgazdaságokhoz sorolható be, ahol a csődök száma még mindig tartósan magas. A 2016. évi 15 057 csődszám ellenére, ami az előző évihez képest (-6%-os) csökkenés a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma továbbra is nagyon magas. A 2008. évben ezzel szemben Olaszország egészében még csak 6498 csődöt jelentetek. Az egykor még erősebb gazdaságú ország, mintegy tíz esztendeje nem tud kikeveredni a gazdasági krízishelyzetéből. Mind a gazdasági növekedés, mind a termelékenység meghatározóan stagnál és alig-alig magasabb, mint 15 évvel ezelőtt. A banki szféra tartós válsága is veszélyezteti a vállalatok fejlődését. Az olaszországi cégeknek a többsége a kisebb termelési volumenű és alaptőkével rendelkező egységekbe tagozódik, melyeknek ugyancsak hiányzik a döntéseknél piacbefolyásoló, meghatározó ereje a globális versenyszférában.
Az előző évhez képest hasonló a csőd-helyzetkép Portugáliában is. Az előző évhez képest kis mértékben csökkent a vállalati csődök száma 7168-ra, amely (-1,6%-os) csökkenést jelent. Ennek ellenére az indított eljárások száma még mindig magasnak mondható. A 2016 folyamán az országban a gazdaság növekedése mindösszesen egy százalék körül mozgott, ami kizárólag a privát, személyes fogyasztás növekedésének az eredménye. A magángazdaságok eladósodottsági foka továbbra is nagyon magas, ebből következően kevésbé vannak meg a feltételei, esélyei vállalatok stabilitásának javulására.
- 12/13 -
Kedvezőbb képet mutat az Ibériai-félszigeten a másik ország. Spanyolországban a csődök száma (-20%-kal) csökkent 4080-ra. 2012-ben 7799, 2013-ban 8934 volt még a csődök száma. A spanyol nemzetgazdaságban a bruttó nemzeti össztermék is növekedik, 2015-ben és 2016-ban is évi (+3%-kal). A válságot úgy tűnik maguk mögött hagyták.
A helyenkénti javuló konjukturális helyzet ellenére Írországban a vállalati csődök száma továbbra is az egymást követő évek során viszonylag magas (2016-ban 1032, 2015-ben 1049). Annak ellenére, hogy az ország kimondottan a konjukturális fellendülés állapotában van (2016-ban (+4%-os) volt a bruttó nemzeti össztermék növekedésének a mértéke) a vállalati csődök száma azonban csak kis mértékben csökkent. Az ír gazdaság javuló versenyképessége is a gazdasági reformokon és a racionális költségcsökkentő eljárásokon, intézkedéseken alapul, de hát ennek áldozatai is vannak (a csődbement cégek). Írország számára további kockázatot jelent, hogy nagyon közel van az angol piachoz, tehát jelentős rizikót jelenthetnek nekik a következőkben a BREXIT kihatásai is.
A csődesetek a különböző ágazatok között is váltakozó mértékben mutattak Nyugat-Európa nemzetgazdaságaiban csökkenő tendenciát. Csak a szolgáltató szektor cégeiben nem volt 2016. év folyamán a csődök számában csökkenés. Az előző évben ezen ágazatban még (-4,6%-os) csökkenés volt a megelőző évhez képest az ágazat egészében. A szolgáltatók kiszolgáltatottsága azonban nagyon erős hatása alatt volt a dániai csőd-helyzetkép alakulásában, amint az az előbbiekben felvázolásra, bemutatásra került. A feltorlódott eljárások radikálisan gyors felpörgetésével növekedtek meg jelentősen a felszámolások, különösen ebben az ágazatban.
A feszültség, a csődveszélyeztetettség csökkenése egyértelműen felerősödött az utóbbi időszakban építőiparban és a kereskedelemben. Az építőiparban már a 2015. évben is a csődöknek egy igen jelentős (4,9%-os) csökkenése volt tapasztalható, ez pedig 2016-ban még tovább csökkent (-7,2%-kal).
A kereskedelem ágazatában a csődök száma hasonlóképpen jelentős mértékben (5,1%-kal) csökkent, míg az előző évben ez lényegesen kevesebb (-1,7%-ot) jelentett.
A feldolgozó ipari vállalatoknál tovább folytatódott a csődök számának csökkenése 2016 folyamán (-6,4%-kal).
Változatosan alakultak az egyes ágazatokban bekövetkezett csődök dinamikája a különböző országokban. Különösen például Spanyolországban az építőiparban a csődök az előző évhez képest (-28,3%-kal) csökkentek, a feldolgozó iparban pedig (-25,2%-os) volt a cégek körében a csökkenés mértéke. A Benelux államokban is a fő iparágakban a csődök csökkenése volt érzékelhető, itt is az építőipar vezet (-17,7%-os) csökkenéssel. Ugyanez a trend Franciaországban is megfigyelhető, ahol az építőipari ágazatban a cégek csődbemenetelei (-13,4%-os) mértékben csökkentek.
Németországban a gazdaság egészében kimutatható a pozitív fejlődés, a kereskedelemben a csődök (-5,2%-kal) csökkentek 2015-höz képest, a feldolgozóiparban (-5,8%-kal) és a szolgáltató ágazatban pedig (-9,6%-kal) csökkentek a cégek összegzett csődszámai.
Nagy-Britannia minden gazdasági ágazatában növekedtek a vállalati csődök összességükben, legjelentősebben a szolgáltatási ágazatban (+15,8%-kal). Erőteljes növekedés következett be ezen ágazat egészében a skandináv országokban is. (+22,9%-os mértékben), miközben ezekben az országokban a feldolgozó ipari cégek körében csökkenő csődszámokat lehet megállapítani (-1,5%-kal).
Az osztrák építőiparban sok nyugat-európai országban tapasztalható trenddel ellentétben a csődök száma növekedést mutat, (+10,2%-os) mértékben, míg a feldolgozó iparban ezzel ellentétesen jelentős csődszámbeli csökkenés következett be (-9,1%-kal).
A nyugat-európai országok gazdaságaiban továbbra is a szolgáltató ágazat cégei képviselik a legnagyobb részt a csődbe ment vállalatok között, az összes csődből 2016 folyamán ezen ágazat vállalkozásai (+38,4%-os) tettek ki. Az abszolút számok tekintetében is ez 2015-höz képest (+1,5%-os) növekedést jelent.
Majdnem változatlan (10%-os) mértéket kitevő e tekintetben a feldolgozóipari ágazat részesedése az összes csődökből. A hosszabb távú perspektíváiban az építőiparban tapasztalható leginkább a csődök csökkenése tartósan. Ezen ágazatba sorolt cégek részesedése a csődökből 2010 és 2012 között még (21%-os) volt. A feldolgozó ipari cégek az EU 15 országa, továbbá Svájc és Norvégia nemzetgazdaságaiban csak egy viszonylag kis részét teszi ki az összes csődöknek. Ezzel szemben Olaszországban a bejelentett csődöknek mintegy egyötöde (20,7%) a feldolgozó iparból jön, amely a kimondottan kicsi tőkeerejű így sérülékenyebb kis cégek miatt van. Míg összehasonlítás tekintetében ezen vonatkozásban teljesen más a helyzet Németországban.
A kereskedelem ágazatában lévő cégeknél a Benelux országokban, de különösen Franciaországban az átlagosnál nagyobb mértékű csődérintettséget lehet érzékelni, annak következtében, hogy ezen országokban ezek nagyobb arányban részesülnek a nemzetgazdaságok összes teljesítményében is.
Nyugat-Európa országainak többségében elsődlegesen a csődfejleményeket a szolgáltatóipari cégek határozzák meg. Különösen jellemző ez Svájcra és Nagy-Britanniára, ahol a csődök jelentős , nagy része ezen ágazatba tartozik.
A 2. számú táblázat adatsorai tartalmazzák a főbb gazdasági ágazatok körében a csődesetek megoszlási arányait, a közölt országokban, illetve régiókban.
- 13/14 -
2. táblázat: A vállalati csődök 2015/2016. évi megoszlása ágazatok szerint
| Feldolgozóipar | Építőipar | Kereskedelem | Szolgáltatók | |||||
| 2016 | 2015 | 2016 | 2015 | 2016 | 2015 | 2016 | 2015 | |
| Benelux | 6,2 | 6,7 | 14,0 | 15,6 | 39,4 | 37,4 | 40,3 | 40,3 |
| Skandinávia | 7,9 | 9,1 | 19,6 | 20,1 | 28,5 | 30,7 | 43,9 | 40,2 |
| Németország | 8,0 | 7,9 | 15,8 | 15,1 | 31,9 | 31,3 | 44,4 | 45,7 |
| Franciaország | 9,4 | 9,4 | 23,8 | 25,2 | 35,2 | 35,4 | 31,6 | 30,0 |
| Nagy-Britannia | 11,0 | 11,4 | 17,0 | 16,9 | 24,4 | 25,3 | 47,7 | 46,3 |
| Spanyolország | 13,1 | 14,0 | 18,1 | 20,2 | 27,4 | 27,5 | 41,4 | 38,3 |
| Olaszország | 20,7 | 20,2 | 20,8 | 20,8 | 30,1 | 30,6 | 28,4 | 28,4 |
| Ausztria | 4,9 | 5,5 | 18,9 | 17,5 | 33,2 | 33,7 | 43,0 | 43,3 |
| Svájc | 6,4 | 6,5 | 19,4 | 19,3 | 20,9 | 20,6 | 53,3 | 53,6 |
| Összesen | 10,0 | 10,3 | 19,6 | 20,3 | 32,0 | 32,4 | 38,4 | 36,9 |
Forrás: CREDITREFORM adatbank
Az összesített adatok szerint 2016-ban a nyugat-európai cégek körében a 2015. évhez képest a feldolgozó iparban (10,3%-ról, 10%-ra). Az építőipar egészében (20,3%-ról 19,6%-ra), a kereskedelemben (32,4%-ról 32%-ra) csökken, míg a szolgáltató szektorban (36,9%-ról 38,4%-ra) növekedett a csődbe jutott vállalatok összegzett részvételi aránya az adott évi csődök összességében. ■
Visszaugrás
