A nemzeti jogalkotás az önálló állami lét alapja, és Magyarország alkotmányos önazonosságának megtestesítője -mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az Igazságügyi Zsebtörvénytár bemutatóján 2018. március 5-én, a Magyar Tudományos Akadémián. Trócsányi László a magyar jogrendszer megújításának legfontosabb törvényeit tartalmazó kiadványt bemutatva - Orbán Viktor miniszterelnök és a rendezvényre meghívott jogászok előtt - azt hangoztatta, tárcája feladata, hogy őrködjön a kodifikáció minősége felett és szerezze vissza annak régi becsületét. A zsebtörvénytár, mint jogszabálygyűjtemény megjelentetésének 1948-ban megszakadt hagyományát a mostani kiadvány hivatott újjáéleszteni. A Térfy Gyula (1864-1929) jogtudós, kodifikátor által 1922-ben alapított és most újra kiadott zsebtörvénytár az Alaptörvényt, valamint a hazai jogrendszer megújításának legfontosabb anyagi és eljárásjogi törvényeit tartalmazza.
(2018. március 5.)
A kormány felhatalmazása alapján Trócsányi László igazságügyi miniszter a mai napon benyújtotta a kormány alkotmányértelmezést kérő indítványát az Alkotmánybírósághoz. Magyarország az Európai Unió tagja és az európai egység sokszínűségét vallja. A migrációs válság kihívások elé állítja a nemzetállamokat és magát az Európai Uniót is. A migráció kezelését érintően eltérő álláspontok és javaslatok jelennek meg, melyek érinthetik a tagállamok szuverenitását, nemzeti önazonosságát is. A kormány álláspontja egyértelmű. Az Alaptörvény értelmében Magyarország független és demokratikus jogállam, a közhatalom forrása a nép. Minden olyan európai uniós javaslat, amely a magyar hatóságok közreműködése nélkül végső soron Magyarország lakossága összetételének megváltoztatását eredményezheti, Magyarország függetlenségét és önazonosságát veszélyeztetheti. Figyelemmel arra, hogy a migrációt érintő európai uniós tervek és elképzelések összefüggésben állnak az Alaptörvény egyes rendelkezéseivel, elkerülhetetlenül szükséges, hogy az Alkotmánybíróság absztrakt alkotmányértelmező hatáskörében, a kormány indítványa alapján foglaljon állást arról, hogy a független, demokratikus jogállami létnek vannak-e olyan alapelemei, amelyek sérthetetlenek.
(2018. március 1.)
Az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület stratégiai partnerségi megállapodást kötött 2018. február 15-én. A szerződést az igazságügyi tárca képviseletében Kecsmár Krisztián európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár, és dr. Szecskay András, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület elnöke írta alá. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közvetlen egyeztetés keretében stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény alapján, annak érdekében, hogy a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe. Ezen megállapodások révén szoros együttműködés alakítható ki azokkal a szervezetekkel (stratégiai partnerekkel), amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, illetve az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg, vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek.
(2018. február 15.)
Az Igazságügyi Minisztérium második alkalommal szervezte meg a Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjasok Találkozóját a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában, 2018. február 12-én. E jogászösztöndíjjal a tárca a vidéki jogi karok legkiemelkedőbb hallgatóit támogatja, célja - többek között - a karok és hallgatóik támogatásán keresztül a vidék munkaerő-megtartó erejének növelése. Trócsányi László miniszter a rendezvényen kiemelte, hogy a jog ismerete egyszerre tudás, haszon és szabadság is. A jog ismeretén keresztül felépített és megszerzett jogi kultúra pedig a hazai és nemzetközi tárgyalások alkalmával is kulcs a sikerhez. A szakmai feladatokról szólva elmondta: a minisztérium elsődlegesen a jogalkotásért felel, érvényesítve az alkotmányosság követelményrendszerét, ezen felül szerepet vállal a hivatásrendi kapcsolatok építésében, mely tevékenység a jogot a mindennapokban gyakorló szakmai szervezeteket összekovácsolja.
(2018. február 13.)
- 84/85 -
Az európai uniós igazságügyi együttműködés jelentőségéről és ennek keretében az áldozatvédelem terén folytatott erőfeszítésekről egyeztetett Trócsányi László igazságügyi miniszter francia kollégájával, Nicole Belloubet-val Párizsban. Trócsányi László az MTI-nek elmondta: francia kollégájával egyetértettek abban, hogy a szigorú büntetőpolitika mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az áldozatok védelmére is. Kétnapos párizsi látogatása során a magyar igazságügyi miniszter találkozott Jean-Marc Sauvéval, az államtanács vezetőjével, akivel áttekintették a közigazgatási bírák kiválasztásának francia szabályozását, valamint megbeszélést folytatott a nemzetgyűlés és a szenátus európai bizottságának elnökeivel. Trócsányi László találkozott Emmanuel Macron köztársasági elnök diplomáciai főtanácsadójával is, akivel áttekintették az Európai Unió napirendjén szereplő kiemelt kérdéseket. A Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézetében pedig Magyarország geopolitikai helyzete címmel előadást tartott a miniszter és vitafórumon vett részt.
(2018. február 9.)
Magyarország nem akar változtatni a menekültügyi szabályokon, nem akarja lebontani a migránsok előtt sem a fizikai, sem a jogi határzárat - nyilatkozta az MTI-nek Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus hangsúlyozta: a törvényeket az uniós joggal összeegyeztethető módon alakították ki, a jogszabályok Brüsszel által kifogásolt minden pontja teljes mértékben összhangban van az uniós joggal, Magyarország áll az újabb brüsszeli vita elébe. Hozzátette: az unió a bevándorlás kezdete óta próbálja rávenni a kormányt a megszigorított magyar menekültügyi szabályok, valamint a tavaly márciusban életbe lépett megerősített jogi határzár módosítására. A magyar kormány, sem a határzárt nem hajlandó lebontani, sem a szigorú menekültügyi szabályokból nem hajlandó engedni - szögezte le Völner Pál.
(2018. február 9.)
- hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Varsóban, a lengyel alkotmánybíróság által rendezett, az alkotmányos identitásról szóló nemzetközi konferencián tartott előadásában. A miniszter előadásában kimutatta, hogy jelenleg az alkotmányos identitás kérdése Európa egyik legfontosabb kérdésének számít, figyelemmel arra, hogy az "egyre szorosabb Európai Unió" koncepciója "hatásköröket vesz el a tagállamoktól". Ezzel összefüggésben aláhúzta: meg kell határozni azokat a területeket, ahol a tagállamoknak olyan szuverén hatáskörük van, amely nem adható át az EU számára. Hozzátette: az uniós alapszerződés négyes cikkének második bekezdése is rögzíti, hogy az EU tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. Mindazonáltal a nemzeti alkotmánybíróság feladata, hogy meghatározza azokat az értékeket, azokat a területeket, amelyek az övéi, és amelyek átruházhatatlanok. Trócsányi László előadásában kiemelte, hogy ilyen, vagyis átruházhatatlan egy ország lakosságának összetételéről való döntés. "Ez a szuverenitás része és identitáskérdés is egyben" - jelentette ki. Szerinte ez a kérdés olyan fontos elem, amelyről a visegrádi országoknak is közösen kell gondolkodniuk.
(2018. február 2.)
Európai uniós tagállamok áldozatvédelemmel foglalkozó szakembereinek találkozójára került sor 2018. január 29-én Brüsszelben. A téma nemzetközi szinten egyre növekvő jelentőségét mutatja, hogy létrejött egy valamennyi európai uniós tagállam áldozatvédő szerveit tömörítő nemzetközi együttműködés, az Áldozati Jogok Európai Hálózata, mely állandó szervezeti formában 2018. január 1. óta működik, budapesti székhellyel. A szervezet működtetéséhez 2017 decemberében Magyarország nyerte el 4 évre az Európai Bizottság Igazságügyi Programjából nyújtott támogatást. A működés szakmai koordinációját és a menedzsment feladatait közösen látják el holland, francia és magyar szakemberek.
(2018. január 31.)
- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter 2018. január 26-án az MTI-nek, beszámolva az Európai Unió jövőjéről a franciaországi Nancyban tartott nemzetközi konferencián elhangzott felszólalásáról. A miniszter - német, francia, olasz és brit előadók társaságában folytatott kerekasztal-beszélgetés keretében - kifejtette, hogy Európa csak erős nemzetekkel lehet sikeres. Magyarország olyan európai integráció sikerében érdekelt, amely tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti, alkotmányos identitását. Az Európai Uniónak biztosítania kell a tagállamok egyenjogúságát, elfogadhatatlan a kettős mérce alkalmazása. Törekedni kell az EU-s intézmények közötti egyensúly megvalósítására. Magyarország nem támogatja a többsebességes Európa kialakítását - folytatta Trócsányi László. Fontosnak nevezte, hogy az európai intézmények tiszteletben tartsák a szubszidiaritás elvét, és hogy ne egy technokrata elit döntsön az állampolgárokat közvetlenül
- 85/86 -
érintő kérdésekben. A miniszter kiemelte a visegrádi országok közötti együttműködés jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európának meghatározó szerephez kell jutnia az Európai Unió jövőjével kapcsolatos vitában.
(2018. január 26.)
- szögezte le Trócsányi László igazságügyi miniszter a Die Presse című osztrák napilap 2018. január 9-i számában megjelent interjújában, a lengyelekkel szembeni uniós eljárásra utalva. A lisszaboni szerződés alapértékként definiálja a jogállamiságot, "de tartalmilag nem határozza meg azt" - mutatott rá a magyar tárcavezető. A lengyel esetben a vitatott kérdés, azaz "az alkotmánybíróság és a hagyományos bíróságok szervezete nem uniós, hanem tagállami hatáskör" - hívta fel a figyelmet. "Ha a bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa ilyen irányú jogalkotásba kezdene, és mintegy bírói fórumként a nemzetállami hatáskörbe tartozó szabályozásokról döntene, az az érintett államok szuverenitása szemszögéből nézve rendkívül nyugtalanító volna" - fűzte hozzá. "Nem különösebben segíti az európai összetartást az sem, hogy tagállamokat ültetnek a vádlottak padjára" - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás ugyancsak sérti a jogállamiság elvét. Az Európai Bizottság tavaly nyáron indította meg az eljárást a szóban forgó országokkal szemben, mert megtagadták a kötelező uniós menekültkvótákról szóló döntés végrehajtását. "Köztudomású, hogy alig akad ország, amely életbe léptette volna a határozatot" - magyarázta a politikus. Trócsányi László érthetetlennek nevezte, hogy ennek fényében a bizottság miért csak ezt a három államot kéri számon, egy a testület által "önkényesen megszabott pontrendszer" alapján.
(2018. január 9.)
A Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe és a közhatalom, illetve az egyéni szabadságjogok forrása - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a koronázási ereklyék hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten, 2018. január 8-án. A Szent Korona az önkény legfőbb korlátja volt évszázadokon át; ma az Alaptörvény biztosítja az államhatalom működését, az egyéni és közösségi jogok és felelősségek egyensúlyát - fejtette ki Trócsányi László. A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része, amelyről nem mondhatunk le - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a magyar Szent Korona európai ereklye is. A latin és a görög korona összeillesztése szimbóluma az Európa keleti és nyugati fele közötti egység lehetőségének is.
(2018. január 8.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter átadta a tárca dolgozóinak több mint egymillió forint értékű adományát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjének, Kozma Imre atyának Budapesten, a szolgálat Batthyány téri székhelyén 2017. december 19-én. Trócsányi László elmondta: a minisztérium munkatársai vetették fel a gyűjtést. A mintegy 500 dolgozó jelentős része részt vett a felajánlásban, így 2-3 hét alatt több mint egy millió forint értékű olaj, liszt, csokoládé és más tartós élelmiszer gyűlt össze. "Alaptörvény szellemében valljuk az elesettek és szegények segítésének kötelességét", ami nem csupán az állami intézményekre, hanem azok dolgozóira is vonatkozik, hiszen ez egy személyes kötelezettség - mondta az igazságügyi tárca vezetője. Karácsony táján magunkba nézve próbáljuk elgondolni, hogy segíthetünk a rászorultakon. Jobb adni, mint kapni - tette hozzá Trócsányi László.
(2017. december 19.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2018. március 8. * * * ■
Visszaugrás
