Ahogy a cím is jelzi - folytatva a téma feldolgozását - jelen cikk célja az eljárásban a bejelentő pozicionálásának és az állatvédelmi bejelentések leggyakoribb buktatóinak az ismertetése.
A bejelentő pozicionálásához elengedhetetlen az állatvédelmi bejelentés elhelyezése a jogrendszerben. Jelen pillanatban is kétféle gyakorlatot követnek a jegyzők, amikor a bejelentést helyenként Ákr. szerinti kérelemként, helyenként pedig a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztörvény) szerinti közérdekű bejelentésként kezelik.
Álláspontom szerint helytelen volt az a hatósági gyakorlat, melynek megfelelően a bejelentést némely hatóság mérlegelés nélkül Ákr. szerinti kérelemként kezelte.
Az Ákr. 35. § (1) bekezdés szerint "a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében".
A 36. § (1) bekezdés alapján "ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét".
"A kérelemre induló eljárások az ügyfajták döntő többségében az ügyfél számára kedvező döntéssel zárul: jogot szereznek, kötelezettség alól mentesülnek, tilalmat oldanak fel velük szemben stb. A kérelemre induló eljárásoknál az ügyfél az ügy ura." - ezzel szemben: "a bejelentés (...) a hivatalból induló eljárás kiváltó oka".[1]
Az Ákr. 10. § (1) bekezdés alapján "ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak".
Világos, hogy az Ákr. alapján azon bejelentő, aki más állattartó ellenőrzését kéri, rossz állattartási gyakorlatát bejelenti, nem válik ügyféllé. Álláspontom szerint a fenti logika alapján is megállapítható, hogy az állatvédelmi bejelentés nem azonos az Ákr. szerinti kérelemmel.
A Panasztörvény 1. § (3) bekezdés első fordulata szerint "a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja". A közérdekű bejelentő tehát az, aki a vészharangot kongatja, a témával foglalkozó nemzetközi szakmai diskurzusban az angol "whistleblower" (sípfújó) kifejezés a megfelelője, azzal a különbséggel, hogy közérdekű bejelentő a hatályos magyar jogi szabályozás szerint csak az lehet, aki állami szervhez vagy helyi önkormányzathoz fordul, míg a whistleblower fogalma magában foglalja azokat is, akik közvetlenül a nagy nyilvánosság tudomására hozzák az általuk észlelt problémákat.
Az állításom tehát nem más, mint az, hogy az állatvédelmi bejelentés "olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja", következésképpen az állat rosszul tartása, a jó gazda gondosságának elmulasztása olyan körülmény, "amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja".[2]
Az Ávtv. preambuluma szerint "az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége", továbbá "megkülönböztetetten nagy értéket jelentenek az állatvilág egésze és annak egyedei az emberiség számára".
"Az állatok kímélete az általános állatvédelem fogalmába tartozik. A törvény az állatvilág egyedei védelmének elősegítését jelöli meg céljaként, nyilvánvaló, hogy azok védelme - a maga összességében - az egész állatvilág védelmét jelenti, tehát - közvetve vagy közvetlenül - általában az állatvédelmet jelenti." - írja Zoltán Ödön: Az állatvédelem jogi rendje című könyvében.[3]
Az Állatorvostudományi Egyetem Állat-védelmi Kódexe szerint "az állatokkal szembeni kegyetlenség és az emberek elleni erőszak szoros összefüggése immár tudományosan igazolt".[4]
Az állatvédelmi bejelentések közérdekű bejelentésként jelennek meg önkormányzati honlapokon, és átnézve a jegyzői döntésekre vonatkozó bírósági joganyagot, megállapítható, hogy a bírósági joggyakorlat is ennek fogadja el,[5] ugyanakkor a Budapest Környéki Törvényszék 9.K.702.280/2020/8. számú ítéletében kimondja, hogy "az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. rendelkezései alapján az állatvédelmi hatósági eljárás egy hivatalból induló eljárás, amely a bejelentés után lefolytatott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján kerülhet megindításra". Egyebekben kifejtette, hogy "a Panasztv. 2. § (4) bekezdése alapján a felperes beadványa közérdekű bejelentésnek és panasznak sem tekinthető". A Kúria mint az ügyben másodfokon eljárt bíróság sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem indokolta meg kijelentéseit.[6]
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által kiadott Kutyakötelesség című kiadvány szerint, amennyiben a kutyát, kutyákat nem a vonatkozó állatvédelmi jogszabályok szerint tartják, az állatvédelmi hatóságokhoz lehet panasszal, közérdekű bejelentéssel fordulni.[7]
Az Igazságügyi Minisztérium e-mail címét használó Közös ügyünk az állatvédelem közösségi oldal megerősíti, hogy az állatvédelmi bejelentés közérdekű.[8]
Fent leírtak alapján, álláspontom szerint a hatóság az állatvédelmi bejelentésre tekinthet úgy, mint közérdekű bejelentésre, ugyanakkor e döntését célszerű az ügyzáró határozatban vagy végzésben megindokolni.
A Panasztörvény 2. § (1) bekezdése szerint bejelentéssel bárki fordulhat a bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra
- 23/24 -
jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a bejelentő számára másodpéldányban átadja. A 7. § (1) bekezdés szerint a bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni.[9]
Fontos tudni, hogy bejelentést nemcsak magánszemély tehet, hanem civil szervezet is. Az Ávtv. 48. § (1) bekezdés szerint "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt általuk kezdeményezett hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg". A (2) bekezdés szerint "az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt - az ilyen magatartástól való eltiltás iránt - a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat".
Tehát az állatvédelmi törvény beemeli a civil szervezeteket az ügyfelek körébe, és így felmerül, hogy az általuk megtett bejelentés az Ákr. szerinti kérelemnek minősül-e.
Az Ákr. 35. § (1) bekezdés szerint "a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
