A Német Szövetségi Alkotmánybíróság[1] Második Szenátusa 2023. november 15-én meghozta a 2 BvF 1/22. számú határozatát, amellyel egészen új helyzetet teremtett a német költségvetési jogban. Ez röviden úgy foglalható össze, hogy a német szövetségi költségvetésben - a német Alkotmánybíróság döntése nyomán - egy 60 milliárd eurós "lyuk" keletkezett. Az ezt okozó költségvetési források elosztásának módjáról mondta ki azt a német Alkotmánybíróság, hogy arra alkotmányellenesen került sor.
Ügyszám: Német Szövetségi Alkotmánybíróság Második Szenátusának 2023. november 15-ei 2 BvF 1/22. számú döntése[2]
Címszavak: Bundesverfassungsgericht; államadósságfék; veszélyhelyzet; hitelengedélyek; klímaalap; rendkívüli szükséghelyzet; különösen súlyos szerencsétlenség; 2021. évi második pótköltségvetési törvény
Az államadóssággal és kezelésével kapcsolatos alapvető alkotmányjogi kérdés, hogy melyek lehetnek azok a helyzetek, amelyek indokolhatják az alkotmányosan lefektetett korlátok, fékek átlépését. A 2020-as pénzügyi év a világ legtöbb országában a jogalkotók számára a költségvetési törvények elfogadásakor még előre nem látható kihívásokat tartogatott. Ennek megfelelően a 2020-as költségvetési törvényt a német jogalkotó is még a német szövetségi állam általi hitelfelvétel lehetősége nélkül fogadta el.
A COVID-19-koronavírus-járvány 2020-ra gyűrűzött be Európába, így Németországba is. A német Bundestag 2020. március 25-én fogadta el a Grundgesetz[3] 115. cikk (2) bekezdés 6. és 7. mondatával[4] összefüggésben a rendkívüli szükséghelyzet fennállásáról szóló határozatot (lásd 19/18108. számú Bundestag-dokumentumot[5] a 19/18131. számú Bundestag-dokumentummal összefüggésben). Ez a rendkívüli szükséghelyzet tette lehetővé akkor, hogy a szövetségi jogalkotás egy különleges hitelfelvételi lehetőség pótköltségvetési törvénybe iktatásával felhatalmazza a német szövetségi kormányt a költségvetés kiegészítésére, illetve az eredeti költségvetési törvénytől való eltérésre. Később ezt a rendkívüli szükséghelyzetet a szövetségi jogalkotó megerősítette, illetve kiigazította.[6]
A COVID-19 járvány okozta gazdasági helyzetben a 2021. évi német szövetségi költségvetés mintegy 180 milliárd euró hitelengedélyt irányzott elő.[7]
Ilyen előzmények után került elfogadásra a 2021. évi első pótköltségvetési törvény, amely a 2021. pénzügyi évre további 60 milliárd euróval növelte volna a német szövetségi kormány hitelfelvételi keretét.
Felmerült azonban, hogy 2021-es pótköltségvetési törvényben előírt plusz 60 milliárd euróra az adott pénzügyi évben mégsem lesz szükség. Ezért a német kormány a 2021. évi pótköltségvetési törvényben biztosított hitelengedélyeket át kívánta csoportosítani, mindenekelőtt úgy, hogy azokat az ún. "Energie- und Klimafonds" (a továbbiakban: EKF)[8] alapokba helyezi.[9]
A német jogalkotó azonban ezt követően a 2021-es évre elfogadott egy második pótköltségvetési törvény is.[10] A német Alkotmánybíróság utóbb ennek a rendelkezéseit vizsgálta.
Ez a második pótköltségvetési törvény a szövetségi költségvetésben 25 milliárd eurós többletbevételt és 35 milliárd eurós kiadáscsökkentést iktatott be, vagyis lényegében 60 milliárd euró értékben módosította a szövetségi költségvetést.[11] Ez látható a számszerű módosítá-
- 238/239 -
sokból: a 2020. december 21-i 2021. évi költségvetési törvény, amelyet a 2021. június 3-i törvény 1. cikke módosított, a következőképpen módosult:
"1. Az 1. szakasz a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdésben az »547 725 714 000« szám helyébe az »572 725 714 000« szám lép.
b) A (3) bekezdésben a »42 694 600 000« helyébe a »102 694 600 000« lép."
Ez a látszólag technikai jellegű kiigazítás vezetett oda, hogy a német alkotmányos berendezkedés és a költségvetési politika egy eddig nem látott helyzettel került szembe.
A 2021. évi második pótköltségvetési törvényjavaslat indokolásában a szövetségi kormány előadta álláspontját, amelyet később az alkotmánybírósági eljárásban is fenntartott. Eszerint a 2020-ban bekövetkezett masszív gazdasági visszaesésre tekintettel, továbbra is széles körű keresleti és kínálati intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a német gazdaságot ismét hosszú távon fenntartható növekedési pályára lehessen állítani. Ehhez jelentős előremutató intézkedésekre lenne szükség, így például a klímavédelem terén.
A német szövetségi kormány álláspontja szerint a COVID-19 járvány okozta nehéz gazdasági helyzetben a kormányzati finanszírozás és a magánszektor kiadásainak ösztönzése volt a célja a 2021. évi második pótköltségvetési törvénynek is, amely által pluszforrásokat kívántak fordítani az átalakítási feladatokra, például a klímavédelem és a digitalizáció területén.
A szövetségi kormány kiemelte továbbá azt is, hogy a járvány okozta válság következményeinek gyors leküzdése olyan speciális feltételeket kíván, melyek kiemelt figyelmet szentelnek a gazdaság versenyképességének biztosítására, így ezáltal a gazdasági növekedés ösztönzésére és a fenntartható fejlődés erősítésére.
A 2021. évi második pótköltségvetési törvényben tehát a német kormány az EKF részére való többletforrás-juttatást egy másik, újonnan létrehozott alapba kívánta áthelyezni, amelyet klíma- és átalakulási alapnak (KTF) nevezett. Ez az alap - a jogalkotói indokolás szerint - nem növeli a nettó hitelfelvétel összegét, s csak akkor lesz nettó pénzforgalmi hatású, ha a leendő KTF fel is használja a kapott forrásokat.
A második pótköltségvetési törvényben megjelölésre került, hogy bár az alapra vonatkozó költségvetési jogszabály[12] végrehajtása során észlelték, hogy a gazdasági-pénzügyi helyzet kedvezőbb, mint akkor volt, amikor a költségvetési törvény kiegészítéséről döntöttek, azonban a szövetségi kormány továbbra is fenn kívánta tartani a hitelfelvételi (vagyis a nettó 60 milliárd euró pluszforrás) lehetőségét, azzal, hogy "EKF-nek tervezett előirányzat alkalmas, szükséges és megfelelő a világjárvány következményeinek leküzdéséhez".[13]
Ebben a helyzetben merült fel a kérdés, hogy a Grundgesetz 115. cikkében foglalt ún. államadósságfék szabályokat miként kell értelmezni a szövetségi kormány általi hitelfelvételre vonatkozó korlátok tekintetében, kifejezetten a speciális alapokkal összhangban.
A 2021. évi második pótköltségvetési törvényben a COVID-19 járvány okozta gazdasági veszélyhelyzet enyhítésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a német gazdaság - klímavédelmi alapon - történő átalakítását célzó intézkedésekre kerültek elkülönítésére források. Így ezeket a forrásokat a pótköltségvetési törvényben meghatározott klímacélokra is lehetett volna fordítani. A számítások szerint a megengedett nettó hitelfelvételi korlát túllépése ekkor már elérte a 208,865 milliárd eurót.
Miután a második pótköltségvetési törvényt a Bundestag ezzel a tartalommal elfogadta, majd a Bundesrat nem élt a Grundgesetz 77. cikk (2) bekezdésében biztosított lehetőségével - és nem indítványozta közvetítő bizottság felállítását -, a törvényt a német szövetségi elnök (Bundespräsident) 2022. február 18-án aláírta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
