A Magyar Labdarúgó Szövetség stratégiájának szerves része az utánpótlás-nevelés hatékonyságának növelése, mivel a magyar akadémiai rendszer - a széleskörű lehetőségeihez képest - kevés nemzetközi szinten is jegyzett tehetséget nevelt ki. Ennek okán valamennyi magyar labdarúgásban dolgozó szakember számára kiemelt fontosságú az extra potenciállal rendelkező tehetségek megtalálása és a megfelelő képzés nyújtása, ugyanakkor munkájuk elengedhetetlen részét képezi - az önmagukra és társaikra még sokszor kellően vigyázni nem tudó - gyermekek testi épségének megfelelő védelme. Hipotézisünk szerint a védelmi funkciót betöltő felszerelési eszközök alkalmazása elősegítheti a labdarúgás hazai fejlődését, ugyanis a sportolói létszám növekedéséhez vezethet azáltal, hogy felkeltheti azon szülők érdeklődését is, akik gyermeküket a sérülésveszély miatt óvják a professzionális labdarúgás gyakorlásától. Jelen tanulmány célja egy olyan kutatás menetének és eddigi eredményeinek ismertetése, amely során a Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Mecsek Futball Club együttműködésében került sor a fogvédő alkalmazásának tesztelésére az utánpótláskorú labdarúgók körében.
Increasing the efficiency of youth education is an elemental part of the Hungarian Football Federation's strategy because the Hungarian academic system has nurtured just few internationally recognized talents compared to the system's wide range of opportunities. For this reason, it is a prime necessity for all professionals who are working in Hungarian football to find talents with extra potential and to provide for them appropriate training. At the same time the most important aspect that we work with young children in football, so an essential part of the trainers' work is to protect the physical integrity of children appropriately because they are often unable to take care of themselves and their peers. According to our hypothesis, the use of protective equipment could promote the development of football in Hungary, as it can lead to an increase in the number of athletes: it can also raise the interest of parents who thinks professional football is dangerous because of the risk of injury. The aim of this study is to describe an ongoing research and its results in which the University of Pécs and the Mecsek Football Club of Pécs are testing the use of mouth guards among junior footballers.
Az MLSZ 2020-tól 2025-ig meghatározott stratégiájának szerves részét képezi az utánpótlás-nevelés hatékonyságának növelése, mivel a nemzeti válogatott jövőbeni ütőképességének és tartós sikereinek ez a legfőbb záloga. Fontos cél a fiatal játékosok professzionális futballba történő "belépésének" elősegítése, az extra potenciállal rendelkező tehetségek megtalálása és a megfelelő képzés biztosítása. Ugyanakkor a szakemberek munkájának elengedhetetlen része az - önmagukra és társaikra még sokszor kellően vigyázni nem tudó - gyermekek testi épségének megfelelő védelme. A kötelező felszerelés részét képezi a sípcsontvédő, melynek használata a sérülések megelőzését szolgálja, ugyanakkor a sípcsontvédőn kívül nincs olyan kötelező felszerelési elem, mely kifejezetten a testi épség megőrzését célozza.[1] Az opcionálisan választható kapuskesztyű is részben védelmi funkciót lát el, de annak tervezését a sporteszköz-gyártó vállalatok elsősorban sportszakmai szempontok szerint végzik.
Hipotézisünk szerint a védelmi funkciót betöltő felszerelési eszközök - kiemelten a fogvédő - alkalmazása elősegítheti a labdarúgás hazai fejlődését és a sportolói létszám növekedését azáltal, hogy olyan szülők érdeklődését is felkelthetik, akik gyermeküket a sérülésveszély miatt óvják a professzionális labdarúgástól. Ezek alapján fogalmazódott meg a fogvédő alkalmazásának gondolata, annak hatékonyságának vizsgálata az utánpótláskorú labdarúgók körében.
A fogvédők alkalmazásának vizsgálata a gyermekek és a gyermekek törvényes képviselőinek írásbeli hozzájárulásán és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Regionális Kutatásetikai Bizottság engedélyén (ügyiratszáma: 8201-PTE 2020) alapul. Jelen tanulmány célja a kutatás menetének és eddigi eredményeinek ismertetése, valamint sikeres fejlesztés és alkalmazás esetén, a fogvédő használatához szükséges jogi eljárások bemutatása.
Számos tanulmány[2],[3],[4] kimutatta, hogy a fogvédők használata szignifikánsan csökkentik a sportolók fog-, és arckoponya[5] sérüléseinek számát, melyek előfordulása
- 29/30 -
meglehetősen gyakori a labdarúgásban.[6] Az Amerikai Nemzeti Elektronikus Sérülés Felügyeleti Rendszer becslése szerint 2001-ben 175.000 labdarúgás során szerzett sérülést detektáltak a sürgősségi osztályokon, mely sérüléseknek közel a felét a 8-14 éves gyermekek szenvedték el. A labdarúgásban előforduló sérülések közel egyharmada a száj és az orr területére korlátozódik. Ezek jellemzően fogtöréssel, agyrázkódással vagy a száj szakadásával járnak.[7]
Nemcsak Európában, de a tengerentúlon is számos kutatás foglalkozik az utánpótláskorú labdarúgók craniofacialis sérüléseinek megelőzésével. Az Amerikai Fogorvosok Szövetsége egy 2018-as metaanalízise szerint a fogvédőt használó játékosok körében a fogászati trauma előfordulása 7,50-7,75% volt, ezzel szemben a fogvédőt nem használók esetében - sokkal magasabb - 48,31-59,98% közötti érték volt a jellemző.[8] Egy másik amerikai kutatás szerint a fogvédő-használók valószínűleg 82-93%-kal kevesebb dentofacialis sérülést szenvednek el a mérkőzések során, mint a fogvédő nélkül játszó társaik.[9]
A felsorolt indokok alapján az Amerikai Fogorvosok Szövetsége és az Amerikai Gyermek Fogorvosok Akadémiája is javasolja a fogvédő használatát az utánpótlás-labdarúgásban. Ugyanakkor a fogvédő viselése jelenleg továbbra sem elterjedt a kiskorú labdarúgók körében, szemben más sportágakkal például a kézilabda és a kosárlabda.[12] Miközben a gyakori arckoponya sérülések felhívják a figyelmet a fogvédő használatának fontosságára, a fogvédő viselésének terhelés-élettani következményei és a sportteljesítményre gyakorolt hatása nem ismert. Hipotézisünk szerint csak abban az esetben válhat elterjedté a fogvédő viselése, ha amellett, hogy kellő védelmet nyújt a fogsérülésekkel szemben, nem zavarja a játékos koncentrálását mérkőzés közben.
A kutatást megelőzően minden gyermek részt vett a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinika Gyermekfogászati Osztályán általános fogászati szűrésen, ahol rögzítették a fogak cariológiai állapotát és orthodontiai vizsgálatot is elvégeztek. Ezután egy nem-invazív foglenyomat (mintavétel) alapján zajlott az egyedi gyártású fogvédők készítése.
A folyamatban lévő kutatás során a 12-13 éves korú labdarúgók terhelésélettani vizsgálata mind laboratóriumi körülmények között, mind sportág-specifikus edzések közben történik. Két véletlenszerűen kialakított csoportot vizsgálunk: a gyermekek egyik része nyolc héten át valamennyi edzésen használ, míg a másik része nem használ fogvédőt. Meglátásunk szerint e megoldás lehetőséget biztosít a későbbiekben az eredmények összehasonlítására, a változások nyomon követesére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
