Megrendelés
Családi Jog

Fizessen elő a Családi Jogra!

Előfizetés

Dr. Galajda Ágnes, Dr. Szepesházi Péter: A családon belüli erőszak különböző aspektusai a szakemberek gyakorlatában (CSJ, 2010/4., 32-34. o.)

A Bírónők Egyesülete[1] 2010. június 25-én a távoltartás, mint a családon belüli erőszak áldozatainak megvédésére szolgáló eszköz új szabályainak alkalmazásáról, hatékonyságának vizsgálatáról rendezett konferenciát, amelyhez kapcsolódóan számos, a kérdés más összefüggéseit bemutató problémával is foglalkozott. Az előadók a saját szakmai tapasztalataik bemutatásával a sokrétegű és mély társadalmi előítélettel övezett jelenség különböző aspektusaira mutattak rá. A nemzetközi kitekintést segítette Elizabeth Blau osztrák jogász, aki Ausztria, Európában is modellértékű távoltartási rendszerét mutatta be, valamint Krizsán Andrea PhD, a Közép-Európai Egyetem kutatója, aki Európa 29 országára kiterjedő kutatás eredményeinek rövid összefoglalójában ismertette a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos közpolitikák minőségét és a kérdésre adott válaszokat.

Mint ismeretes, a családon belüli erőszak áldozatainak védelmére bevezetett első eszköz a 2006. július 1-jén hatályba lépett büntető eljárásjogi kényszerintézkedésként szabályozott távoltartás volt. (Be. 138/A. §) Hamarosan a gyakorlat igazolta, hogy ez az eszköz nem nyújtott kellő biztonságot az áldozatoknak, különösképpen az eljárás hosszú és bonyolult jellege miatt. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy kevés esetben rendelte el a bíróság. Szükség volt egy olyan jogintézményre, amely az áldozatok számára azonnali védelmet biztosít azokban az esetekben, amikor hozzátartozók között történik a bántalmazás, vagy az erőszak más, jól ismert formája.

Ahhoz, hogy a megfelelő eszközt megtaláljuk és alkalmazzuk, fontos a hozzátartozók közötti erőszak sajátos dinamikájának ismerete. Ennek jellemzője, hogy az erőszak ciklikusan ismétlődik a hatalmi pozícióban lévő bántalmazó részéről, a cselekmények egyre durvábbak és az erőszak bármilyen formája egyre rövidebb időközönként ismétlődik. Fontos tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy egyszeri traumatikus esemény - bántalmazás, más erőszak stb. - bárkivel előfordulhat az élete során, de ismétlődő, hosszantartó bántalmazás csak erősen kiszolgáltatott áldozatokat érhet.

Nagy várakozás, ugyanakkor számos vita előzte meg a hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazható távoltartás bevezetéséről szóló törvény hatályba lépését. A 2009. évi LXXII. törvény október hó 1-jétől hatályos. Egyesületünk a törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait akarta megismerni, így több városi bíróságon 2009. október 1. és március 31. között befejezett ügyet vizsgált. Bár az adatok teljes körű feldolgozása és az eredmények összegzése folyamatban van, dr. Geréby Zsuzsanna, a Csongrádi Városi Bíróság elnöke már beszámolhatott a kutatás első, részleges eredményeiről a konferencia hallgatóinak.[2] A végső értékelés elkészítése után annak főbb megállapításait honlapunkon is közzé tesszük.

Monostoriné Vass Anikó rendőr őrnagy, az ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztályának kiemelt főelőadója a családon belüli erőszak és a távoltartás rendőri kezeléséről, valamint a törvény alkalmazásának első tapasztalatairól tartott érdekfeszítő előadást. Utalt arra, hogy a falvakban és a kistelepüléseken nagyon nehéz dolga van az eljáró rendőrnek, körzeti megbízottnak, hiszen olyan körülmények között kellene elfogulatlannak és pártatlannak lennie, amikor az ügy minden szereplőjét akár már gyermekkora óta ismeri, miközben számos apró részletre is ki kell terjednie a figyelmének, így a vonatkozó utasítás szerint még arról is gondoskodnia kell, hogy a tettes kerülje a szemkontaktust az áldozattal. Problémát jelent, hogy sok rendőrőrsön nincs megfelelő gyermek-kihallgatószoba, továbbá, hogy a bántalmazó és az áldozat lakóhelyéül szolgáló ingatlanok tulajdoni viszonyairól a helyszínen intézkedő rendőr - jobb megoldás hiányában - a felek elmondása alapján tájékozódik. Sok településen egyáltalán nincs az ideiglenes megelőző távoltartással sújtott elkövető elhelyezésére is alkalmas éjszakai szállás. Ha mégis van, abban az esetben is csak akkor fogadják be az elkövetőt, ha két hétnél nem régebbi tüdőszűrő-vizsgálatról szóló orvosi igazolással rendelkezik. Elmondta, hogy 2009. október 1-jétől 2010. június 24-éig összesen 859 ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el a rendőrség, a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, szám szerint 197-et.

Krizsán Andrea, a Közép Európai Egyetem (CEU) tudományos munkatársa a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos közpolitikákról készített összehasonlító kutatás első eredményeit mutatta be[3]. A kutatás négy területen hasonlította össze az egyes országokban kialakított közpolitikát, amelyek jogszabályokban nyilvánultak meg: egyenlőségpolitika, foglalkoztatás, családpolitika és erőszak, ami a családon belüli erőszak kezelésének kérdését ölelte fel.

A kutatás kiindulópontja az volt, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek társadalmi problémáját a közpolitika sokféle módon közelíti meg Európa országaiban. Ezek egy része előremutató a valós társadalmi probléma felszámolása terén, mások hatástalanok, vagy éppen az egyenlőtlenségek további fenntartásához vezetnek. A kutatás eredménye szerint a családon belüli erőszak elleni politika Európa legtöbb országában a törvények, stratégiák és sokszor a büntető szabályozás együtteséből állnak össze, amelyen belül az egyes elemekre fektetett hangsúly változó. Az előadó kiemelte, hogy a vizsgálattal érintett országokban az emberi jogi alapvetéseknek ellentmondó koncepciók is megjelennek olykor, de leginkább csak a kérdéshez kapcsolódó vitaanyagokban. A különböző megoldások nem egy lehetséges koncepcióban, hanem a különböző megközelítések széles skáláján jelennek meg, amely a nők elleni erőszak elleni fellépés és az általános emberi jogi megközelítés keretén belül mozog.

Urbán Erika az ún. védett házak (shelterek) munkáját mutatta be a konferencia hallgatóinak. Az előadó maga is egy ilyen intézményt működtető alapítvány elnöke. A shelterek a családon belüli erőszak áldozatainak 6-8 hetes ott-lakására és az első tűzoltó jellegű (de semmiképpen sem a sajnálaton, hanem a személyiség fejlesztésén alapuló) segítségnyújtás helyszínéül is szolgáló épületek. Az otthonok címe titkos és a titkot az áldozatoknak is meg kell őrizniük a befogadáskor aláírt nyilatkozat alapján. Sajnálatos tényként említette, hogy időnként egyes erős társadalmi befolyással rendelkező elkövetők mégis nyomára bukkannak az áldozat tartózkodási helyének. Míg az ún. családok átmeneti otthonába csak gyermekkel érkező bántalmazott nőket vesznek fel, addig a menedékházakba gyermek nélkül is befogadják az áldozatot. Az előadó részletesen ismertette az otthonokban élők legfontosabb problémáit, az oda vezető út borzalmait.

Dr. Wirth Judit előadásában a gyermekek védelmére hivatott rendszer intézményeinek működésében megjelenő ellentmondásokkal foglalkozott, olyan esetekben, ahol párkapcsolati erőszak történt. A párkapcsolati erőszak hatósági kezelése során feltárt ellentmondásokról szólva kiemelte, hogy a gyámhivatalok, a gyermekjóléti szolgálatok, a bíróságok és más intézmények a tettes és az áldozat közötti konfliktusok elsimításában, a kompromisszumkészség erősítésében és jutalmazásában, az elkövető gyermekhez kapcsolódó jogai, főleg a kapcsolattartási jog érvényre juttatásában gondolkodnak. Ez a nem csak a hazai gyakorlatban problémás szerepfelfogás a hatályos jogi szabályozás alapján elvben indokolható, ám a családon belüli erőszakkal járó és ilyen elemet nem tartalmazó családjogi ügyek kezelésének jogi és szemléletbeli elválasztása az áldozatok és a gyermekek védelmében jogos igény lenne. Előadásában részletesen ismertette Marianne Hesler bristoli professzor "bolygó­modell" elméletét, amely ezt a problémát feltárta és elemezte. Az eljárás különböző szakaszaiban elválik egymástól az elkövető különböző szerepe és ennek következményeit a hatóságok nem építik be saját további döntéseikben. Egyrészt megvalósul egy párkapcsolati erőszak, majd a bántalmazó egy másik eljárásban az "elég jó apa" szerepében megjelenve követeli szülői jogait, majd a gyermekvédelmi intézmények előtt a segítő megközelítés kerül előtérbe, holott a kapcsolat dinamikája, a személy nem változott. A kutatás kitér arra is, hogy minden "bolygónak" sajátos története, kultúrája és törvényei vannak. A gyermekek biztonságának szem előtt tartása ilyen körülmények között nagy kihívás az eljáró hatóságok és intézmények számára. Különösen figyelni kell arra, hogy a bántalmazás, az erőszak a bolygók sajátos működése során eltűnik a rendszerben, ami akár a gyermek biztonságát is veszélyeztetheti.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére