Az A. Kht. székhelymódosítás bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. Kérelméhez módosító szerződést és alapítói határozatot csatolt.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Cégbíróság a székhelymódosításra tekintettel az iratokat a Fővárosi Cégbírósághoz (továbbiakban elsőfokú bíróság) áttette.
Az elsőfokú bíróság - észlelve a korábbi eljárásokban már elbírált létesítő okirat fogyatékosságait - kötelezte a társaságot az alapító okirat kiegészítésére - egyebek mellett - a politikai tevékenységre vonatkozó nemleges nyilatkozattal, a működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságára vonatkozó rendelkezésekkel, továbbá előírta a törzstőke teljes befizetésének igazolását.
A társaság a felhívásra 2003. október 10-én számlakivonat-másolatot és újabb okiratokat (módosító szerződést, egységes szerkezetű társasági szerződést) csatolt. Nem mellékelt a törzstőke teljes befizetéséről igazolást, s az okiratok változatlanul nem tartalmazták a politikai tevékenységre vonatkozó nemleges nyilatkozatot, és az előírt, a nyilvánosságra vonatkozó kiegészítéseket.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a társaság nem egészítette ki alapító okiratát az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv.) 4. § (1) bekezdés d) pontja által előírtakkal, nem deklarálta, hogy politikai tevékenységet nem folytat, továbbá elmaradt a 7. § (3) bekezdés d) pontjában előírt, a nyilvánosságra vonatkozó rendelkezés. A csatolt számlakivonat-másolat adataiból pedig a törzstőke teljes befizetése nem állapítható meg.
A végzéssel szemben a társaság jogi képviselő útján fellebbezett. Az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a változások bejegyzését kérték. Egyidejűleg hitelintézeti igazolást és újabb kiegészített okiratokat csatoltak. Nem vitatták, hogy a hiánypótlási felhívásnak csak részben tettek eleget. Arra hivatkoztak, hogy a fellebbezéshez mellékelt okiratokkal a hiánypótlás teljesítése maradéktalanul megtörtént, a bejegyzésnek akadálya nincs.
A fellebbviteli bíróság a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozottnak - találta: Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) külön eljárásként, eltérő rendben szabályozza a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárást, és a törvényességi felügyeleti eljárást. A Ctv. 21. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - a törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - a cég törvényes képviselőjének - illetve az általa meghatalmazott jogi képviselőnek - a törvényben előírt alakban, tartalommal előterjesztett kérelmére indul. A bejegyzési, változásbejegyzési eljárása cégjegyzéki adatokra nézve folyik. Minden egyes változásbejegyzési kérelemmel új eljárás indul. Kétségtelen, hogy a Ctv. 29. § (2) bekezdése értelmében valamennyi változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az előbbi rendelkezésből, és a 8/1998. évi (V. 23.) IM rendelet (Cr.) 10. § (2) bekezdéséből következően az említett okirat csupán szerkesztett, technikai jellegű okirat, amelyhez önmagában joghatások nem fűződhetnek. Az adatváltozást az egységes szerkezetű okirat elkészítésének alapjául szolgáló okirat-módosítás tartalmazza és eredményezi. Mindebből következik, hogy
a változási kérelemmel együtt benyújtott, egységes szerkezetű okirat csakis a bejegyezni kért, megváltozott adat tekintetében térhet el a korábbi bejegyzés alapjául szolgáló okirat rendelkezéseitől. A cégbíróság pedig egy adott változásbejegyzési eljárásban azt vizsgálja. hogy az egységes szerkezetű okirat tartalmazza-e a kérelemmel érintett változást. A korábban bejegyzett - elfogadott - okirati rendelkezéseket a kérelemmel nem érintett körben nem vizsgálhatja, és az ilyen rendelkezések módosítását sem írhatja elő a változás bejelzése feltételeként. Ha a cégbíróság azt észleli, hogy a korábban bejegyzett - elfogadott - okirat valamely rendelkezése jogszabálysértő, ez a körülmény a Ctv. 50. § (1) bekezdésének c) pontjában írt törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatását alapozhatja meg.
A változásbejegyzési eljárásban sem vizsgálhatók ismételten a cégbejegyzés (alapbejegyzés) előfeltételét képező adatok, tények. E körben a feltételek fennállása esetén szintén törvényességi felügyeleti eljárásnak lehet helye. Jelen ügyben a cégbejegyzés feltételei - így a törzstőke-befizetés - a bejegyzési eljárásban már vizsgálat tárgyát képezték. Az alapító egy változásról, székhelymódosításról döntött, ezért a fent kifejtettek szerint a jelen eljárásban az elsőfokú bíróság tévesen és megalapozatlanul hívta fel a társaságot hiánypótlásra, okirat-kiegészítésre, és ugyancsak tévesen és megalapozatlanul utasította el a változás bejegyzését a hiánypótlás részbeni elmulasztása miatt.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és felhívta az elsőfokú bíróságot az adatváltozások bejegyzésére.
(16. Cgf. 43873/2004/2.)
Az APEH Kelet-Budapesti Igazgatósága a D. J. tag elleni adó végrehajtási eljárásban lefoglalta a társaságban lévő üzletrészét, és a foglalási jegyzőkönyv alapján kérte a lefoglalás tényének a cégjegyzékbe történő bejegyzését.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Álláspontja szerint nincs mód a lefoglalás tényének bejegyzésére, mert a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 12. § (6) bekezdése értelmében a cégbíróság kizárólag a bíróság és a bírósági végrehajtó értesítése alapján teljesítheti a bejegyzést, az APEH végrehajtási osztály által tett intézkedés a bejegyzés alapjául nem szolgálhat.
A kérelmező a fellebbezésében a bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Ctv. 2001. szeptember 1-jétől hatályos 12. § (3) bekezdésének k) pontja és a (6) bekezdése értelmében az általa kért bejegyzést a cégbíróságnak hivatalból kellett volna teljesítenie. A Legfelsőbb Bíróság is kifejtette eseti döntésében (BH 1996. 481.), hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 87. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtásra e törvényben foglalt eltérésekkel a bírósági végrehajtásról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni úgy, hogy ahol a jogszabály bíróságot említ, ott adóhatóságot kell érteni.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést alaposnak találta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
