A forgalom biztonsága szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy a bíróság záros határidőn belül döntsön a cég (illetve változás) bejegyzéséről. A jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a bejegyzéshez, változásbejegyzéshez kapcsolódó határidőkre vonatkozó törvényi szabályozást és annak változásait - kicsit részletesebben foglalkozva a hiánypótlási eljárással - érintve a bírósági gyakorlatot is azzal, hogy a bírósági döntések még a korábban hatályos cégtörvény idején születtek, de a bennük foglalt rendelkezések irányadóak az új cégtörvényre is.
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: régi Ctv.) hatályba lépése óta, a cégbejegyzési és a változásbejegyzési határidő egységesen jogi személyiség nélküli cégek esetében harminc nap, míg jogi személyiségű cégek esetében hatvan nap volt. Ebbe természetesen a hiánypótlásra adott idő nem számított bele. A hiánypótlásra felhívó végzést a bejegyzési kérelem érkeztetésétől számított huszonöt napon belül postára kellett adni, vagy azt a bejegyzést kérőnek e határidőn belül a cégbíróságon át kellett adni.
A 2004. évi CXXVII. törvény 2005. január 1-jei hatállyal átfogóan módosította a fenti határidőkkel kapcsolatos szabályozást. A hiánypótlásra felhívó végzést a jogi személyiségű cég bejegyzésére irányuló kérelem esetében húsz munkanapon belül, változásbejegyzési kérelem esetében harmincöt munkanapon belül kellett postára adni, a jogi személyiségű cég bejegyzésére nyitva álló határidő harminc munkanapra, a változás bejegyzésére nyitva álló határidő pedig negyvenöt munkanapra változott. Jogi személyiséggel nem rendelkező cégek esetén a hiánypótlásra felhívó végzést a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkeztetésétől számított tíz munkanapon belül postára kellett adni, vagy azt a bejegyzést kérőnek e határidőn belül a cégbíróságon át kellett adni. Változásbejegyzési kérelem esetében ez a határidő húsz munkanap volt. Jogi személyiség nélküli cégek esetében a cégbíróság köteles volt legkésőbb a bejegyzésre irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy annak elutasításáról. Változásbejegyzési kérelem esetében ez a határidő huszonöt munkanap volt. A határidők számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt időt nem lehetett figyelembe venni. A hiánypótlásra mind a két szabályozás alapján is legfeljebb negyvenöt nap állt rendelkezésre.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2006. július 1. napjától lépett hatályba (a továbbiakban: új Ctv.), amely a vizsgált határidők vonatkozásában is változásokat tartalmaz és a bejegyzési határidők rövidítésének más megközelítésű, további rövidítését valósítja meg. Ezek a változások összefüggnek a Ctv. egyik újításával, a szerződésminta alkalmazásával, amellyel lehetővé válik, hogy a cégbíróság vizsgálatának terjedelmét a későbbiekben ne a bejegyzendő cég jogi személyisége határozza meg.
Az új Ctv. szerint a mellékletét képező szerződésminta (4-7. számú mellékletek) a három legnagyobb számban létrejövő cégforma esetében, a közkereseti, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság esetében alkalmazható. A szerződésminta alkalmazása gyakorlatilag azt jelenti, hogy a leendő cég csak a saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt. Ezzel a cégbírósági vizsgálat formálissá válik, hiszen a cég formájának megfelelő típusszerződés alkalmazása megfelelő biztosíték, hogy az megfelel a törvényi előírásoknak. Tekintettel arra, hogy az így elkészített társasági szerződésben feltüntetésre kerülő adatokon, tényeken kívül az okirat mindenben megegyezik a törvény rendelkezéseivel, a cégbírósági kontroll a szükséges minimumra csökkenhet és a feladata valóban arra korlátozódik, hogy a szerződésminta kitöltése a jogszabályoknak megfelelően történt-e, illetve a minta alapján készült szerződés adatai és a bejegyzési kérelem adatai összhangban állnak-e [új Ctv. 48. § (3) bekezdése]. Az új Ctv. 52. §-a lehetőséget ad arra, hogy a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okiratot szerződésminta alkalmazásával módosítsák, továbbá arra is, hogy egy társaság tagjai (kkt., bt. vagy kft.) utóbb elhatározzák, hogy a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan áttérnek a szerződésminta alkalmazására, sőt arra is, hogy a tagok a szerződésminta alkalmazásával készült létesítő okiratot szerződésminta alkalmazása nélkül módosítsák. A cégek természetesen szabadon eldönthetik, hogy élnek-e a szerződésminta alkalmazásának lehetőségével, ez tulajdonképpen egy többletjogot jelent számukra.
A szerződésminták alkalmazásának lehetősége és az elektronikus cégeljárás fokozatos megvalósulása lehetővé tette a bejegyzési határidők további rövidítését:
1. Az új Ctv. a szerződésmintával alapított cégek esetében önálló mellékletben határozza meg a kötelezően csatolandó, illetve a kérelem tartalmától függően szükséges iratok körét, így tehát nem az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt okiratokat kell benyújtani, hanem a 3. számú mellékletben megjelölt dokumentumokat, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtása elektronikusan vagy papír alapon történt.
A kérelem papír alapú benyújtása esetén az új Ctv. 48. § (1) bekezdése értelmében a 3. számú melléklet I. részében felsorolt iratok hiánya a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítását vonja maga után, amelynek során a cégbíróság az új Ctv. 45. §-ban foglaltak szerint jár el (lásd a 2. pontot).
Az új Ctv. 48. § (2) bekezdése szerint a 3. számú melléklet II. részében megjelölt iratok csatolásának elmulasztása esetén a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést bocsát ki. Ugyancsak hiánypótlásnak van helye, ha a 3. számú mellékletben meghatározott mellékletet beadták ugyan, de az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A hiánypótlásra felhívó végzés kiadási rendje megegyezik az új Ctv. 46. §-ban foglalt rendelkezésekkel azzal, hogy szerződésminta alkalmazása esetén a hiánypótló végzés meghozataláról legkésőbb a bejegyzés iránti kérelem érkezésétől számított öt munkanapon belül határozni kell. Ez a határidő az új Ctv. 130. § (1) és (2) bekezdés b) pontja szerint 2007. szeptember 30. napjáig tíz munkanap.
A cég bejegyzésére vonatkozó kérelmet a cégbíróságnak a kérelem érkezésétől számított nyolc munkanapon belül el kell bírálnia. Ez a határidő 2007. szeptember 30. napjáig az új Ctv. 130. § (1) és (2) bekezdésének c) pontja alapján tizenöt munkanap.
Fontos az új Ctv. 48. § (5) bekezdésének azon rendelkezése, amely alkalmazni rendeli a 41-47. §-ban foglaltakat, mivel ezzel - az eltérő szabályozás ellenére - a cég bejegyzésére vonatkozó szabályok egységesek, függetlenül a kérelem előterjesztésének módjától.
Az új Ctv. 48. §-ban foglaltak megfelelően irányadók akkor is, ha a szerződésminta alkalmazásával élő, bejegyzését kérő leendő cég a kérelmét elektronikus úton terjeszti elő. Ebben az esetben a cég elvileg kérhetné az egyszerűsített cégeljárás lefolytatását, de ezzel mégsem kíván élni, például azért, mert nem kívánja teljesíteni az egyszerűsített cégeljárás követelményeit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
