A jogintézmény háttere: A Kormány a 2012. február 29-i ülésén fogadta el azt a kormányprogramot, amelynek célja - többek között - a lóhasználat és a lovas tevékenység feltételeinek javítása, a fenntarthatóság alapjainak megteremtése, a lovaskultúra, a lovasturizmus, lótenyésztés, valamint a lovasterápia előmozdítása. A Nemzeti Lovas Programban meghatározott feladatokról és a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1061/2012. (III. 12.) Korm. határozat a lovaságazat működőképességének fenntarthatósága, és jelenlegi állapotának javítása érdekében a nemzeti lovas stratégia kialakításáért és a végrehajtás koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízottat arra hívta fel, hogy a Nemzeti Lovas Programban meghatározott célok elérése érdekében szükséges jogalkotási lépésekre tegyen javaslatot az érintett minisztereknek, és a végrehajtás koordinálásában vegyen részt. A kormányhatározat a Magyar Közlöny 2012/29. (III. 12.) számában jelent meg.
A magyar lovaskultúra hosszú múltra tekint vissza és rendszerváltást követően nem csupán a hagyományőrzők, a lovas ágazat részéről, hanem a kormánypolitikai oldalon is megfogalmazódott az a cél, hogy a hazai lovas élet végre a méltó helyére kerüljön, a nemzeti lovas hagyományokat átmentsük és megőrizzük a jövő nemzedéke számára. Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző évben, 2003-ban Országgyűlési határozat született a nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottság létrehozásáról [97/2003. (IX. 23.) OGY határozat]. A Bizottság feladata a hazai tenyésztés figyelemmel kísérése, a tartás és hasznosítás feltételrendszerének javítása volt. Ezen OGY határozat 3. és 4. pontja alapján a bizottsági tisztségviselők és a 26 tag megválasztása a nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 104/2003. (X. 10.) OGY határozatban történt meg [módosította a 116/2003. (X. 28.) OGY határozat]. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény szerint pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2005. évi előirányzatába bekerült a Nemzeti Lovas Program támogatása. A nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottság 2004. november 11-én terjesztette elő a Nemzeti Lovas Program előkészítéséről és szükséges kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslatát (H/12635).
Ily módon tehát valójában nem újszerű kezdeményezésről van szó, amikor arról beszélünk, hogy a "magyar lovas nemzet" múltat egy átfogó, szervezett program keretében át kell örökíteni. Az 1061/2012. (III. 12.) Korm. határozatban megfogalmazódott legfontosabb három kormányprogram-pont, amely érintheti a helyi önkormányzatokat, az alábbi:
1. A lovaságazat támogatási rendszerének felülvizsgálata;
2. A lovaságazat hatósági intézményrendszerének megerősítése és egységes informatikai rendszerének továbbfejlesztését szolgáló intézkedések lehetőségének megvizsgálása;
3. A nemzeti lovaskultúra és kapcsolódó történeti helyszíneinek megismertetése, oktatása megjelenhessen a köznevelés rendszerében.
A kormányhatározatban e feladatokra meghatározott határidő első körben 2012. június 1-je volt. A kormányprogram megvalósulása azonban egyáltalán nem mondható zökkenőmentesnek és a határidők betartása tekintetében sem állítható, hogy sikeres lett volna. Mint mindig, természetesen jelen kérdésben is a legkényesebb pont a finanszírozási háttér megteremtése volt.
- 29/30 -
A szóban forgó 1061/2012. (III. 12.) Korm. határozat szerint ugyanis biztosítani kell, hogy az új köznevelési rendszerben megjelenjen a nemzeti lovaskultúra oktatása. A nemzeti lovas stratégia kialakításáért és a végrehajtás koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott által előterjesztett kormányhatározat módosítását 2013. március 27-én fogadta el a kormány. A kormány arról határozott, hogy biztosítja a szükséges forrást a 2013 szeptemberében induló nemzeti lovaskultúra oktatáshoz. Ennek eredményeként az általános iskolákban a mindennapos testnevelés keretében elkezdődhet a nemzeti lovaskultúra oktatása, választható tantárgyként, 3-4-5. osztályban, felmenő rendszerben.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2012. szeptember 1-jétől hatályos 27. § (11) bekezdése vezette be jogrendünkbe a mindennapos testnevelés fogalmát. Az eredeti elképzelés szerint az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban köteles megszervezni a mindennapos testnevelést, ahol közismereti oktatás is folyik. Ez a gyakorlatban a heti öt testnevelés óra megvalósulását jelenti amelyből legfeljebb heti két óra
- a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,
- iskolai sportkörben való sportolással,
- versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel
váltható ki.
A törvény hatályba lépését követően ezen szakasz kétszer is módosult. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról rendelkező 2013. évi LV. törvény 6. §-ával megállapított, jelenleg hatályos rendelkezés szerint az iskola a mindennapos testnevelést az alábbi feltételek megvalósulása mellett köteles megszervezni:
- azokban az osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik és
- azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik.
Mindezt legalább napi egy testnevelés óra keretében kell megvalósítani, amelyből legfeljebb heti két óra továbbra is kiváltható maradt az eredeti rendelkezések szerint.
Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló 2013. évi CCXLV. törvény 41. §-a 2013. december 31-ei hatállyal iktatta be az Nkt.-be, hogy a fenti módon jelzett napi egy testnevelés óra kiváltható az egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján is, mégpedig a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással. Ennek törvényi feltétele azonban, hogy az egyesületben folytatott sporttevékenység ütközik a délután szervezett testnevelés órával.
Az Nkt. átmeneti és vegyes rendelkezései között nyert elhelyezést az a szabályozás, hogy a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény sze-
- 30/31 -
rinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet [módosította a köznevelés szabályozására vonatkozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról rendelkező 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet] szerint a mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a "Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára" elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
