A projekt és projektmenedzsment terminusok mára a közbeszéd és a közgondolkodás mindennapi, elfogadott részévé váltak. Magánemberként a családi ház építésére, az esküvő megszervezésére tekinthetünk projektként, a közigazgatásban a különböző fejlesztések rendszerint projektként valósulnak meg, ezen túl pedig lépten-nyomon az Európai Unió projektjeiről hallhatunk. Az informatikai iparnak, ezen belül is a szoftverfejlesztésnek kulcsfogalma a projekt. A könyv témája igencsak időszerű, egyrészt a projektmenedzsment szakma, másrészt a szoftverfejlesztés dinamikus fejlődése miatt.
A projektmenedzsment külföldi irodalma óriási, a hazai könyvpiac néhány elsőrangú könyvfordításon túl kevesebb, mint húsz, magyar szerzők által írott könyvet tart számon. Ezt a sort gazdagította Langer Tamásnak a Panem Könyvkiadó gondozásában 2007-ben megjelent könyve.
"A könyv célja áttekintő ismereteket nyújtani informatikai és ezen belül is főleg szoftverfejlesztési projektek irányítási kérdéseiről. Elsősorban kezdő (vagy potenciális) projektvezetőket vezet be a projektirányítás szakmai rejtelmeibe."
Langer Tamás 1990 óta két neves szoftverfejlesztő vállalat, az IQSOFT Rt. és az Alerant Rt. műszaki igazgatójaként felügyelte a projektek irányítását, illetve vezette a fontosabb projekteket. Ezen időszak alatt kiváló tapasztalatokat szerzett a szoftverfejlesztési projektek módszertanairól, sikertényezőiről és buktatóiról.
Hagyományosan ez a mű is - ahogyan a legtöbb projektről szóló könyv - a projekt fogalmának rövid meghatározásával kezdődik. Egy valódi projektnek mindig van célja, kezdete, vége, egyedi dolgot állít elő és erőforrásokat használ. A projektdefiníció klasszikus ábrázolása az úgynevezett projektháromszög, ahol a háromszög csúcsain az idő (ütemezés, határidő), a költség (erőforrások) és a cél (feladat, terjedelem, minőség) szerepelnek, kifeszítve ezáltal a projekt "játékterét".
Az alapozás után a projekt sikerességének témáját vizsgálja a Standish Group CHAOS jelentéseire támaszkodva. A projektmenedzsment módszertanok ugyan iparág-függetlennek és általános érvényűnek tekintik magukat, az egyes iparágakban kialakultak mégis bevált gyakorlatok, eltérő hangsúlyok. Az informatikai projektek specialitásai és típusai fejezet éppen ezeket veszi sorra.
A szerző külön foglalkozik azzal a sokat vitatott kérdéssel is, hogy hivatás vagy szakma-e a projektmenedzsment? Az erről szóló fejezetben a szerző két nemzetközi szervezet (PMI,1 IPMA2) tevékenységét és minősítési rendszerüket, valamint a hazai projektmenedzsment fórumokat összegzi.
A második fejezet a projekt környezetének elemeit mutatja be. A politikai, gazdasági és jogi környezet után a vállalati szervezetek különböző formáit tárgyalja a funkcionálistól kezdve a különböző mátrix szervezeteken keresztül a projektszervezetig. A vállalati szintű tervezés a víziótól, az üzleti terven és SWOT analízisen keresztül egészen a vállalati életciklusokig vezet be röviden a fogalmakba és az eszközökbe. Emellett a könyv néhány oldalon tárgyalja a főbb funkciókat is: pénzügy, kereskedelem, marketing és humán erőforrás menedzsment.
A következő részt a projektszerepeknek, a projektszervezetnek és az alvállalkozókkal köttetendő szerződések különböző konstrukcióinak (ráfordítás alapú, fix áras) és azok alkalmazhatóságának szenteli a szerző. Megtudhatjuk, mi a feladata a projektszponzornak, a projektvezetőnek és az erőforrásgazdának. A projektszerepekkel kapcsolatban annyi kiegészítés mindenképp ide kívánkozik, hogy rendszerint különböző testületek is szerepet kapnak a projekt életében, ilyen testület lehet például a Projekt Irányító Bizottság vagy a Projekt Felügyelő Bizottság.
A negyedik fejezet minden szoftverfejlesztési projektvezetőnek izgalmas területet összegez: a projektmenedzsment modellek és a szoftverfejlesztési modellek alapjait és illeszkedésüket. A vízesés modell máig a legelterjedtebb. "Ez a klasszikus követelményelemzés-tervezés-programozás-tesztelés-telepítés folyamatot követi, egyik elem befejezése után jön a következő elem […] hiba esetén visszaléphetünk az előző elemre" A modernebb filozófián alapuló modellek prototípusra épülő, inkább iteratív, mintsem szekvenciális megközelítést alkalmaznak. A könyv nem említi meg az ún. agilis módszertant, noha ez a 2001-es Agile Manifesto megjelenése óta igen népszerűvé vált, olyannyira, hogy a projektmenedzsment módszertan készítésével foglalkozó szervezetek, például a PMI is illeszti a szabványaihoz az agilis megközelítést.
A projektek életciklusa tárgyalja a klasszikus projektmenedzsment szakmai témaköröket. A projektek előkészítésének kulcsterméke a projektdefiníciós dokumentum, ami a projekt alapjait rögzíti, és a projektindító értekezleten kerül széles körben ismertetésre. "A projekttervezés arról szól, hogy meghatározzuk: MIT kell csinálni, KI fogja csinálni, HOGYAN és MIKOR csináljuk, valamint milyen költségek mellett."
A mit-re a feladatlebontási struktúra, a ki-re a szervezetlebontási struktúra és a felelősségi mátrix ad választ. Ezeket hasznos példákkal illusztrálva értelmezhetjük a könyv segítségével. A hogyan és mikor kérdésre adandó válasz során a projektmenedzsmentben használt hálótervezési technikák rejtelmeibe vezet be a szerző. A projekttevékenységek ütemezéséhez, függőségeik, sorrendiségük meghatározásához szükségesek a hálótervezési ismeretek. Megtudhatjuk, hogyan kell kiszámolni a projekt végső határidejét meghatározó kritikus utat, és milyen módon azonosíthatjuk be az egyes tevékenységekre vonatkozó tartalékidőt. Az egyes tevékenységekhez erőforrást és költséget is hozzá kell rendelnünk, vezeti tovább az olvasót a projekttervezésen a szerző.
A tervezést követően a megvalósítás során a projektkövetés technikáiból találhatunk ízelítőt, melynek elemei a ráfordított munka elszámolása, az állapotjelentések és a költség-, valamint az ütemtervek különféle teljesülési mutatói. A szoftver átadása, a projektzáró dokumentum és a tanulságok összegzése az alkalmazásfejlesztési projektek utolsó projektirányítási tevékenységei.
A következő fejezet olyan projektmenedzsment tudásterületeket elemez, amelyek nem az életciklus egy-egy szakaszához kötődnek, hanem a projekt teljes élettartama alatt többször vissza-visszatérő eszközök. Ilyen eszköz a projektbecslés: mennyi időbe telik x sor forráskódot megírni vagy z funkcionalitást kifejleszteni. Fontos elem a változáskezelés: az alkalmazásfejlesztési projektek tipikus velejárója a változtatási kérelmek menedzselése: hogyan dokumentáljuk, milyen folyamat mentén kezeljük.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
