A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság előtt folyamatban volt eljárásban a peres felek fővállalkozási szerződést kötöttek, amelyben felperes megbízásából az alperes, mint fővállalkozó elvállalta a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon bevásárlóközpont felépítését az átadott tervek és az ehhez kapcsolódó műszaki leírások, valamint az építési engedélyben foglalt műszaki tartalom alapján. Az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészíttetése az alperes feladata volt. A kivitelezés a szerződéskötéskor megkezdődött, majd megtörtént a műszaki átadás-átvétel, és a kerületi önkormányzat a használatbavételi engedélyt kiadta, amely jogerőssé is vált.
A hibák, különösen a főfalak repedései, a víz-szigetelési hibák, a lépcsőházi nagyméretű üvegportál beázása, a mélygarázs rossz burkolása miatti födém átázás, a télen veszélyes rámpa és a korrodálódott vízvezetékrendszer folyamatosan korlátozta az épület rendeltetésszerű használatát.
A felperes keresetében kifejtette, hogy álláspontja szerint az alperes hibásan teljesített, ezért szavatossági felelősséggel tartozik. Az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idényéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet 3. §-a szerint az épületszerkezeteket és termékeket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét, mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési, jogvesztő határidőt a rendelet mellékelte tartalmazza.
Valamennyi szavatossági igényét a felperes a kötelező alkalmassági idő alatt és a hiba felismerésétől számított hat hónapon belül bejelentette és felszólította az alperest a hibák kijavítására.
Az alperes a hibás teljesítést elismerte a fő- és válaszfalak repedésénél, a beázások és vízszigetelési hibák egy részénél, a mélygarázs födémjénél és burkolatánál azzal, hogy a hibát többször javította. A kereset benyújtásakor is a hiba javítás alatt állt a fan-coil berendezés kondenzvizének elvezetése kapcsán, a garázskapu automatikáján és a rámpafűtés vonatkozásában. A szennyvízvezető csatorna elnyíródása a tíz éves alkalmassági idő alatt történt, amit az alperessel a felperes közölt, és aki erre nem reagált.
A Választottbíróság a felek által becsatolt iratok, írásbeli előadások, szakértői vélemény, tanúvallomások alapján megállapította, hogy a felperes keresete részben megalapozott.
A felperes többször módosított keresetében elsődlegesen szavatossági igényt, másodlagosan kártérítési igényt érvényesített. A tárgyalás berekesztéséig keresetét, beleértve a jogcímeit és összegszerűségét is, több ízben változtatta, pontosította, de a Választottbíróság feladatát a felperes szavatossági és kártérítési igényeinek a vizsgálata képezte. Az alperes már az első válasziratában elévülési kifogást terjesztett elő, amelyet a felperes érdemben vitatott. Az előadottak szerint a Választottbíróság elsődleges feladata az elévülés vizsgálata volt.
Az I. sz. PGED szerint a szerződésen alapuló szolgáltatás jogosultjának a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell győződnie arról, hogy a tejesítés megfelelő-e. A perbeli tényállás esetén a felperes a hibákat a hibák egy része tekintetében az átadás-átvételkor, illetve az első garanciális bejáráskor már észlelte. Nem volt szó tehát a hibák jelentős részénél rejtett hibáról, amelynek a felismerésére csak később volt lehetőség. Ennek megfelelően a Ptk. 308. § (1) bekezdése értelmében a jogosult felperes a teljesítés időpontjából számított hat hónapos szubjektív elévülési határidő alatt érvényesíthette szavatossági jogait. A Választottbíróság itt külön foglalkozott azzal a kérdéssel, mivel ez a felek között vitás volt, hogy mikor történt a teljesítés, mikor történt az épület átadás-átvétele. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvből egyértelműen kitűnt, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárást mikor kellett lezártnak tekinteni. A felek szerződése értelmében a szerződés teljesítését a sikeres birtokbaadási eljárás jelentette. A rendeltetésszerű használhatóságot a használatbavételi engedély is megfelelően bizonyította, tekintettel arra is, hogy a felperes ezt követően az alperes végszámláját is befogadta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
