Pónusz Mónika[1] - Kolonics Patrícia[2]: Megosztásos gazdaság (GI, 2020/1-2., 315-334. o.)

Egy felmérés eredményei, különös tekintettel a fenntarthatóságra

1. Bevezetés

A Sharing Economy - ami magyar fordításban megosztáson alapuló gazdaságot, közösségi gazdaságot jelent - eszköz lehet az emberi élettér megvédésére törekvő harcban, a fogyasztás visszafogása, valamint a fogyasztási szokások racionalizálása révén.

Céljaink között szerepel áttekintést adni a megosztáson alapuló gazdaságról, valamint kialakulásának rövid bemutatása, a nemzetközi és a hazai megjelenési formák ismertetése. Szándékunkban áll ennek a gazdasági modellnek minél több emberrel való megismertetése, gondolatok ébresztése és elgondolkodtatás arra vonatkozóan, hogy mely lehetőségek, eszközök használatát tudják elképzelni a saját környezetükben. Mindezek mellett szeretnénk a figyelmet ráirányítani a környezet védelmének,[1] a környezettudatos magatartás fontosságára.

2. Fogalmi és tárgykör áttekintés

A modellel foglalkozó szakértők különféle meghatározásokat alkottak a közösségi gazdaságról. Szuchy[2] elemzésében átfogó áttekintést nyújt az energiaszektor és a megosztásos gazdaság összefüggéseivel kapcsolatban

- 315/316 -

is, és felhívja a figyelmet,hogy "új, rendkívül komplex jogi szabályozási helyzetekkel találkozhatunk, amelyek a hatályos jogi kereteinkkel nem, vagy nem megfelelőre szabályozhatók."

Botsman és Rogers eképpen definiálta a közösségi gazdaságot: "Egy olyan gazdasági rendszer, ami kihasználatlan eszközök vagy szolgáltatások megosztásán alapszik, ingyen vagy díj ellenében, közvetlenül az egyénektől."[3] Egyének közti piacokra támaszkodik, amely jelentősen függ az idegenek közti bizalomtól, ami 'szociális ragasztónak' is nevezhető. E rendszerben az egyének, mint szolgáltatók mikro-vállalkozóknak is tekinthetőek.[4]

Lisa Gansky 'Háló'-ként azonosítja a "hálózat által lehetővé tett megosztást",[5] és az általa megfogalmazott "Háló vállalkozásnak" négy központi jellemzőt tulajdonít. Ezek közül az első a megoszthatóság. A termékeket és szolgáltatásokat könnyen meg lehet osztania közösségen belül. A második jellemző vonása az, hogy fejlett digitális hálózat építi fel, amin keresztül termékek, a teljes használat, a fogyasztó. és a termékinformáció nyomon követhető. A 'Háló' harmadik tulajdonsága, hogy fizikai termékek megosztására helyezi a hangsúlyt, ami a termékek és szolgáltatások helyi szállítását értékessé és fontosság teszi. Negyedik ismertetőjegye az, hogy az ajánlatok, a hírek és az ajánlások szájról szájra terjednek, amit a társadalmi hálózati szolgáltatások karolnak fel.

Botsman és Rogers, illetve Gansky könyvei is a megosztás gazdaságát definiálták. Alex Stephany[6] öt évvel később öt ismérvet jelölt meg a Sharing Economy kapcsán úgy, mint a gazdasági érték (amit a csere hoz létre, pénzhasználat vagy barter következtében), 'ki nem aknázott eszközök', online elérhetőség (amit az internet biztosít) és a birtoklás lecsökkent igénye.

Arun Sundararajan[7] 2016-ban publikált könyvében szintetizálja a kortárs szakértők meghatározásait, ami alapján öt jellemzőjét azonosította a tömegen

- 316/317 -

alapuló kapitalizmusnak, ahogyan ő nevezte a közösségi gazdaságot. Azt vallotta, hogy ez a rendszer erőteljesen a piacra épül, mivel a közösségi gazdaság piacokat teremt, ami lehetővé teszi a termékek cseréjét, új szolgáltatások kialakulását, ami magasabb szintű gazdasági tevékenységhez vezet. A második jellemző a jelentős hatású tőke, hiszen a megosztásos gazdaság új lehetőségeket nyújt a vagyontárgyaktól és a képességektől, az időn keresztül a pénzig, hogy a maximális kihasználtsághoz közelítsen az igénybevételük mértéke. Harmadik ismérv a tömegre épülő hálózatok felé való eltolódás a központosított intézményekkel ellentétben. A tőke és a munka kínálata az egyének decentralizált sokaságától származik, nem pedig vállalati vagy állami szolgáltatóktól. A cserefolyamatok a tömegre alapozott piacokon zajlanak, közvetítő harmadik fél beavatkozása nélkül. Negyedik jellemvonásként a személyes és szakmai közötti elmosódás kerül említésre. A termékek és szolgáltatások kínálata gyakran elüzletiesedik, például egyes tevékenységek még korábban személyesnek számítottak, mint például valakit fuvarozni vagy pénzt kölcsön adni. Az ötödik sajátosság a teljes munkaidős és az alkalmi munka, a független és a függő foglalkoztatás, a munka és szabadidő közti határ elmosódása.[8]

A globalizálódó gazdaságban, az internet segítségével az üzleti tevékenységek új dimenziói nyílnak meg nap, mint nap. A technológiaalapú, nagyban innovatív környezetben kell a különféle piaci szereplőknek válaszokat találni a fogyasztói igényekre, ahol a fogyasztók élete jelentős része az offline és az online tér között oszlik meg, beleértve a közösségimédia-felületeket is, ahol a felhasználók folyamatos interakcióban vannak egymással és a velük kapcsolatban lévő értékesítő szervezetekkel.[9] Összességében kijelenthető, hogy a sharing economy a 21. század egyik megatrendjének tekinthető, amely révén társadalmilag koncentráltabb és felelősségteljesebb gazdaság alakulhat ki.[10]

3. Kutatásmódszertan

Kevert módszertant alkalmaztunk a munkánk során. Szakirodalmi forrásaink elsősorban az interneten elérhető forrásokon alapszanak, a téma jellegél

- 317/318 -

fogva a nyomtatott szakirodalom kis arányban szerepel. Felhasználtuk az Európai Unió közösségi gazdaságról alkotott álláspontját, a szabályozására vonatkozó irányelveit, valamint a PricewatershouseCoopers Magyarország Kft. Sharing Economy-ról készített tanulmányát. Jelen tanulmányunk primer kutatásában online kérdőíves lekérdezést folytattunk, hogy bővebb ismeretekhez jussunk a közösségi gazdaság ismertségéről és a megosztáson alapuló platformok használatára való nyitottságról, illetve hiányáról. Az adatfelvétel időszaka múlt év áprilisa volt. A 150 értékelhető válaszon alapuló minta nem reprezentatív, kényelmi mintavételen, illetve hólabda módszeren alapult[11]. A jelen elemzés leíró statisztikákat alkalmaz, ezen túlmutató elemzéseket a későbbi kutatásaink kapcsán kívánunk alkalmazni.

4. Nemzetközi és hazai precedensek

Szeretnénk konkrét nemzetközi precedenseket bemutatni, valamint a hazai példákról is információval szolgálni (utóbbiakat dőlt betűkkel jelöltük). A Sharing Economy név említése kapcsán az Airbnb, Uber, és Couchsurfing asszociációk élhetnek a köztudatban, azonban nem csak e három szolgáltatás esik a megosztás égisze alá. A megosztáson alapuló gazdaságnak valóban ezek a legtisztább példái, azonban most a közösségi használatra épülő tevékenységeket is a Sharing Economy-val együtt kívánjuk ismertetni. A 2015-ben a PricewaterhouseCoopers Magyarország által a Sharing Economy-ról készített tanulmányban[12] hét meghatározó szektort azonosítottak, amelyekben a megosztásosra épülő szolgáltatások jelenléte nemzetközi és hazai viszonylatban is szignifikáns, vagy a növekedés lehetőségét rejtik magukban[13]. E hét ágazat és a PwC tanulmányban említett példák révén kívánjuk a legfőbb szereplőket bemutatni, kiegészítve olyan szolgáltatásokkal, amikről úgy gondoljuk, hogy érdemes említést tenni. Ezt illusztrálja az 1. ábra.

- 318/319 -

1. ábra: Nemzetközi és hazai példák a hazánkban jelentős iparágak szerint. Forrás: saját szerkesztésű ábra

4.1. Mobilitási iparág

A Sharing Economy leginkább számot tevő térnyerése az autóiparban tapasztalható. Kiváltott egy átalakulást azáltal, hogy a tulajdonlás eltolódott a megosztás, és a hozzáférés irányába, ezáltal az autóiparból - és azzal párhuzamosan - kialakulni látszik a mobilitás iparága.

Hosszú távú autómegosztás: online platformon találhatnak egymásra az útitársat kereső sofőrök, és a fuvart igénylő utasok, az utazási költségeket megosztva egymás között. A sofőr meghirdeti az útját, a leendő, ugyanazon a viszonylaton és ugyanazon időben utazni kívánó utas(ok) pedig foglalást tehet(nek) a szabad hely(ek)re. Főként városok közti, külföldi viszonylatú utazások tartoznak ebbe a kategóriába. Célja a kapacitások növelése, a költségmegosztás, az autósforgalom csökkentése. Például:

- 319/320 -

• BlaBlaCar: francia alapítású rendszer, amely 22 országban, főként Európában - hazánkban is -, emellett Mexikóban, Brazíliában, Indiában működik.[14]

• Oszkár Telekocsi: a hazai telekocsizás úttörője 2007-ben indult útjára, azóta a felhasználóinak száma a 600 000-et is meghaladta.[15]

Rövid távú autómegosztás: a taxi újragondolása. A sofőrök saját autójukat használva - megosztva - nyújtanak személyszállítási szolgáltatást. A fuvart igénylő személy az alkalmazáson jelzi az igényét, amit a közelben lévő sofőr szolgál ki, mondhatni az alkalmazáson keresztül hív taxit, majd a fizetés is az alkalmazáson belül történik, például:

• Uber: kereslet-vezérelt (on-demand) módszer, egyének közti (customer to customer: c2c, azaz vásárlótól vásárlóig; vagy peer to peer: p2p, azaz hálózatok közötti) fuvar nyújtása (600-nál több városban működik világszerte, azonban számos helyen betiltották a működését, köztük hazánkban is.)

• OLA: indiai közösségi autómegosztás, közösségi taxi.

• Wundercar: Európa, Amerika és Japán területén nyújt telekocsizási, autóbérlési, és személyszállítási szolgáltatást.

• Lyft: kereslet vezérelt autómegosztás, működési területe az Egyesült Államok és Kanada.

• DiDi Chuxing: a 'kínai Uber', Kína mellett világszerte 7 országban üzemel.

Autókölcsönzés: Egy alkalmazáson keresztül kereshetőek a közelben lévő kölcsönözhető autók, majd a jogosítvány megerősítése, a foglalás és a fizetés is az applikáció segítségével valósul meg.

b2c, szolgáltatótól magánszemélyek számára nyújtott szolgáltatás, igény alapú:

• Zipcar: "a világ legnagyobb közösségi rövid távú autóbérlési szolgáltatója"[16], amely 10 országban üzemel világszerte.[17]

• GreenGo: 'autós Bubi'-ként is aposztrofált, első hazai elektromos autómegosztó rendszer, amely 2016-ban indult útnak.[18]

- 320/321 -

• MOL Limo[19]: 2018 januárjában[20] indították el, jelenleg 35 000 felhasználóval[21] rendelkezik

c2c, vagy p2p, egyének közti autókölcsönzés.

• Getaround: a 2013-ban indult szolgáltatás az USA városaiban növeli az autók kihasználtságát, és engedi az autótulajdonosokat extra bevételhez jutni.[22]

• Yes Autorent : hazai autóbérbeadó rendszer, ahol magánszemélyek adják bérbe autóikat, a befolyó bevételt pedig megosztják a közvetítő platform üzemeltetőivel.

• Avalon Carsharing: igény alapú autó megosztási rendszer.

Közösségi navigációs rendszer:

pl. Waze: a világ elsőszámú közösségre épülő közlekedési és navigációs applikációja, amelyben a felhasználók valós idejű közlekedési és útinformációkat osztanak meg.[23]

• Parkoló bérlés: pl. a JustPark platform a parkolót keresőket köti össze a szabad parkolóhelyeiket kínáló lakókkal a világ nagyvárosaiban.

• Hajó bérlés: pl. Boatbound.

• Kerékpárkölcsönzés: MOL Bubi, magyar 'közbringarendszer', amely 126 gyűjtőállomáson 1526 kerékpárral segíti a közösségi közlekedést Budapesten.[24]

• Robogókölcsönzés: pl. Blinkee.city, az E.ON támogatásában a fővárosban működő elektromos robogómegosztás.[25]

• Egyéb: útvonaltervező kerekesszékesek számára pl. Route4U.

- 321/322 -

4.2. Kiskereskedelmi és fogyasztói javak

Sharing Economy kiskereskedelmi szektorba való belépése és rapid térnyerése a fogyasztói magatartás megváltozásával, a költségtudatossá válással magyarázható. Segítségével pénztárcabarát, gyorsabb és egyszerűbb a javak elérése. Jellemző a házi vagy házkörüli munkákhoz használt kisgépek, bizonyos konyhai eszközök, esetleg sporteszközök kihasználtságának növelése bérbeadás által. Példák:

• A környezettudatosság jegyében használt ruha eladás,[26] alkalmi ruha kölcsönzés.[27]

• Közösségi kertek (a városi lakóközösség összefogása közösen üzemeltetett növénytermesztésre).

• Rukkola.hu oldal lehetőséget biztosít a könyvek ingyenes cseréjére.[28]

• A Piqniq segítségével ételt lehet megosztani.

• A Miutcánk.hu a felgyorsult világ eredményezte elidegenedés és szomszédi kapcsolatok leépülése, és a rendkívüli pazarlás ellen vette fel a harcot egy olyan platform biztosításával, amely az elkezdődött folyamatok visszafordítását tűzte ki célul, vagyis a közösség erejének felélesztését, a helyi összetartás erősítését; az eszközkölcsönzés, a viszonzás alapú szolgáltatásnyújtás, és közös programok szervezése által.[29]

• Etsy: egyedi termékek online piaca, ahol közvetlenül az eladótól, készítőtől vásárolhatunk kézzel készített vagy antik termékeket. A 2005-ben az Egyesült Államokban alapított kétoldalú piactérnek a világ 7 országában van irodája.[30]

• A Meska.hu hazánk legnagyobb, leglátogatottabb kézműves-designer online piactere, amely 2005-ben indult azzal a céllal, hogy segítségül szolgáljon a kézműves szektor eladóinak és vevőinek az egymásra találásban. Az oldal céljai között szerepel a kismamák, a hátrányos helyzetű és az idősebb emberek munkalehetőséghez juttatása a minőségi kézműves portékák elkészítésével.[31]

4.3. Turisztika, szállodaipar

Monetáris lakásmegosztás: saját tulajdonban lévő vagy bérelt ingatlan egészének vagy egy részének kiadása pénzszerzési céllal. Lehetőséget ad

- 322/323 -

kapcsolatok kiépítésére, az utazások személyessé válására, valamint helyi lakosok segítségének, idegenvezetésének, vendégszeretetének élvezésére.

• Airbnb: a piacot rendkívüli fölénnyel uralja, a PwC 2015-ös tanulmánya szerint 150%-os növekedés figyelhető meg a régió összes országában a vendég éjszakák és a felhasználók számában. A 2007-es amerikai indulás óta több mint 191 országban, közel 5 millió kiadó lakás áll rendelkezésre, ebből több mint 300 magyarországi.

Lakáscsere:

• HomeExchange: globális platform, ahol a felhasználók éves előfizetési díj fejében egyidejű lakáscserében egyezhetnek meg. A több, mint 65 000 otthonból mintegy 400 magyarországi.[32]

• Közösségi turisztikai szolgáltatás: például a lakáséttermek, ahol alkalmi éttermi szolgáltatást adnak a lakás tulajdonosai.

Egyéb: a b2b kategóriájába esnek a közösségi irodák. A szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások nem egy állandó helyet vesznek bérbe, hanem flexibilis módon az éppen hozzáférhető területen dolgoznak.

• LOFFICE: az első co-working iroda Magyarországon (4 irodájuk van a fővárosban, valamint egy Bécsben és egy a Balatonnál is).[33]

• KAPTÁR Irodák: közösségi irodák, tárgyalók és rendezvényterek, céghelyszolgáltatás nyújtása Budapesten.[34]

Nem monetáris lakásmegosztás:

• Couchsurfing: a fogadó személyek ingyen szállást adnak idegeneknek, vagy "barátoknak, akik még nem találkoztak".[35] Ez a platform nemcsak új emberek megismerését teszi lehetővé a világ bármely pontjáról utazás során, hanem a helyi lakosoknál megszállva személyre szabott helyi idegenvezetésben is részesülhetünk, ezáltal sokkal személyesebbé válhat az utazás. Magyarországon közel 142 ezer szállásadója van.[36]

- 323/324 -

4.4. Szórakozás, multimédia és telekommunikáció

A legnépszerűbb online zenei megosztó szolgáltatások, a Spotify és a Deezer, már a magyar felhasználók számára is hozzáférhetőek, valamint a televíziós műsor és filmtartalmakat kínáló szolgáltatók közül, a Netflix már a magyar piacon is megjelent. Az online videó-streaming (azaz letöltés nélkül megnézhető, meghallgatható) szolgáltatók vitathatatlan világméretű képviselője, a YouTube, egyike volt 2005-ös indulásával a Sharing Economy 'első fecskéinek'.[37]

4.5. Pénzügyi szektor

Új, terjedő üzleti opció a közösségi finanszírozás (angolul crowdfunding), amely alternatív lehetőséggel szolgál az elindulni vágyó, forrást kereső vállalkozások számára.

Kickstarter: közösségi finanszírozásban vezető platform, 2009-es alapítása óta 152 541 projekt valósult meg általa közel 4 millió dollár értékben.[38] Számos hazai projekt is ezáltal lett finanszírozva.

Creative Selector: a Kickstarter egyik magyar, kreatív iparágakra koncentráló 'kistestvére'.

C2c vagy p2p hitelezés: online platform közvetítésével, a beruházni kívánók kölcsönt nyújtanak azok számára, akik hitelért folyamodnak.

Lending Club: a piac legkiemelkedőbb, amerikai résztvevője, 2018 június végéig több, mint 38,5 milliárd dollár értékű kölcsönt nyújtottak rajta keresztül (2015 márciusáig 9,2 milliárd értékben).[39]

Zopa: a piac másik meghatározó, brit szereplője, 2005-ös alapítása óta 3,74 milliárd fontnyi hitelhez segített hozzá vállalkozásokat.[40]

MagNet Bank: az első magyar közösségi bank.

4.6. Energetikai szektor

A megújuló erőforrások közösségi finanszírozásaként van jelen a Sharing Economy az energiaszektorban.

Az Egyesült Államokban jöttek létre virtuális erőművek, amelyek kiserőműveket fognak össze. Egy szabályozóközponthoz kapcsolódnak villamos vezérlési,

- 324/325 -

mérési és infokommunikációs tekintetben. Ezáltal a földrajzilag különböző helyen fekvő erőműveket egy központból lehet szabályozni, valamint egy virtuális nagyerőműként tudnak fellépni a villamosenergia-piacon.

4.7. Emberi erőforrások szektor

TaskRabbit: Feladatmegosztással foglalkozó platform, amely Egyesült Államok szerte összeköti a szabadúszó feladatvégzőket azokkal az emberekkel, akiknek elvégzendő feladataik vannak. A hirdetett munkák között szerepel bútor összeszerelés, költöztetés, takarítás, bevásárlás, szerelés, festés, szállítás stb. A kínálati oldal szereplői munkát kapnak, a keresleti oldalon lévők pedig időt és energiát spórolhatnak meg.

Skillshare: innovatív megoldással szolgál a tanulni vágyóknak. A regisztrációs díj ellenében számtalan online kurzus válik elérhetővé szabadegyetem jelleggel.

Wikipédia: 2001-es alapításával a Sharing Economy egyik 'első fecskéjének' számító nyílt tartalmú online világenciklopédia, amelyet a floridai központú Wikimédia Alapítvány üzemeltet, szerkesztését pedig önkéntes közösség végzi.[41]

Miutcánk.hu: a platform a közösségépítés, eszközkölcsönzés mellett kétoldalú szolgáltatásnyújtást is szolgál.

Polyglot klub: a Skillshare mintájára, idegen nyelv gyakorlásra szolgáló rendezvényeknek ad otthont.

Click4work: a TaskRabbit mintájára épülő, szaktudás nem igénylő feladatok kiszervezése diákok bevonásával.[42]

5. Primer kutatásunk eredményei

A közösségi gazdaság által nyújtott gyakorlati alkalmazási lehetőségek megalapozottságának alátámasztására - de akár cáfolatára is - elkészítettünk egy kérdőívet. A kutatás azt kívánta vizsgálni, hogy az érintett újszerű közösségi szolgáltatások mennyire élnek már a köztudatban, hányan ismerik már azokat, a válaszadók mekkora hányada vette már igénybe ezeket és milyen véleménnyel vannak ezekről a lehetőségekről, amennyiben már használták őket, mennyire voltak megelégedve velük és milyen tapasztalataik voltak, akik pedig még nem találkoztak velük, milyen fokú nyitottságot mutatnak a kipróbálásukat illetően?

- 325/326 -

Hat kategóriába csoportosítottuk a kérdéseinket: demográfiai, környezettudatosság, autóhasználat, megosztáson alapuló szolgáltatások ismertsége és ezekhez fűződő tapasztalat, valamint néhány konkrét megosztási platform ismertsége.

A kérdőív lekérdezésében kényelmi mintavételt, valamint a hólabda módszert alkalmaztuk. Végül 150 válaszadó küldte vissza a kérdéssort, ezért a vizsgált populáció nem tekinthető reprezentatívnak. A válaszadók demográfiai adatai az 1. táblázatban láthatók. A válaszolók 58,7%-a volt nő, és 41,3%-a férfi. Lakóhely szerinti megoszlásuk alapján 38,7%-uk falun él és 61,3%-uk városban, azon belül is 21,3%-uk a fővárosban. Életkor szerinti megoszlásukat tekintve több, mint 31% a 18-25 évek korosztályból került ki, közel 15%-uk 26-35 évesek, 18% a 36-45 éves és újabb közel 20% a 46-55 évesek közül, így elmondható, hogy a kérdőívet kitöltők 84%-a az aktív (diák, kereső) korcsoportból, míg 12%-a nyugdíjas, vagy ahhoz közel álló korosztályból került ki. Foglalkozások szerint a döntő többség (56%) az alkalmazottak aránya, és jelentős réteget 27,3%-ot képviselnek a diákok, míg a vállalkozók 6, és a nyugdíjasok 8%-ot tesznek ki. Iskolai végzettségük szerint 42% az egyetemet vagy főiskolát végzettek aránya, amihez ha hozzáadjuk a jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytatókat 20%-kal, akkor kijelenthető, hogy a felmérésben részt vevők döntő többsége (62%) értelmiségi. Középfokú végzettséggel rendelkezők 23%-ban vannak, valamint közel 5% jelenleg jár középiskolába. 7% a szakmunkás és 3% alatti csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya.

1. táblázat: A kérdőíves lekérdezés mintavétele. Forrás: saját kutatás alapján

- 326/327 -

A válaszadók közel 81%-át érzékenyen érinti a környezetszennyezés, 16,7% nem tudja eldönteni, és csak 3%, akik erre a kérdésre nemmel válaszoltak. Ehhez kapcsolódóan csupán 4 fő jelentette ki, hogy nem érez felelősséget a környezetéért és a döntő többség tesz is ezért és igyekszik környezettudatosan élni a mindennapokban. A legtöbben a szelektív szemétgyűjtésben (82,7%), az energiatakarékosságban (77,3%) és a PET palackos italok fogyasztásának mérséklésében (50,7%) látnak erre megoldást, de jelentős, több mint 50%-os azon válaszadók aránya, akik a hazai termékek vásárlását részesítik előnyben a külföldről importált termékekkel szemben. 42% gondolja úgy, hogy kevesebb műanyag csomagolású termék vásárlásával is tehet a környezetéért, de csak a válaszadók 34%-a vállalja, hogy kevesebbszer használja az autóját az ügy érdekében, holott 96%-uk vélekedik úgy, hogy a közlekedés hozzájárul a környezetszennyezéshez. Ebből 38%, akik azt jelölték meg, hogy jelentős mértékben járul hozzá A legtöbben a szelektív szemétgyűjtésben (82,7%), az energiatakarékosságban (77,3%) és a PET palackos italok fogyasztásának mérséklésében (50,7%) látnak erre megoldást, de jelentős, több mint 50%-os azon válaszadók aránya, akik a hazai termékek vásárlását részesítik előnyben a külföldről importált termékekkel szemben. 42% gondolja úgy, hogy kevesebb műanyag csomagolású termék vásárlásával is tehet a környezetéért, de csak a válaszadók 34%-a vállalja, hogy kevesebbszer használja az autóját az ügy érdekében, holott 96%-uk vélekedik úgy, hogy a közlekedés hozzájárul a környezetszennyezéshez. Ebből 38%, akik azt jelölték meg, hogy jelentős mértékben járul hozzá. A válaszadók több, mint 90%-nak van autója, melyek közül 46,7%-uk minden nap használja. Közel a fele a kérdőív kitöltőknek válaszolt úgy, hogy általában legalább ketten ülnek az autóban, ha ehhez hozzávesszük a 3-5 személlyel utazók arányát, akkor kijelenthető, hogy a nagy többség, több mint 80% nem egyedül utazik az autójában.

Az is figyelemreméltó adat, hogy a megkérdezettek valamivel több, mint 50%-ának van második autója a családban. Az autó tulajdonosok 65%-a nyilatkozott úgy, hogy ez az eszköz megkönnyíti a mindennapokat, míg közel 37%-uknak egyben a munkaeszközük is. 52,7%-uk jellemzően együtt utazik ismerőseivel, vagy munkatársaival a munkahelyére. Válaszaikból kiderült, hogy azért, mert költséghatékonyabb, és a jó társaság miatt is, de csak akkor, amikor erre egyáltalán van lehetőség. Ha egy helyen dolgoznak, egy helyre járnak edzésre, szórakozni, akkor szívesen osztják meg egymással autóikat. Persze sokan a tömegközlekedést használják, vagy kerékpárral, gyalog járnak munkába, egyetemre, iskolába. A nemmel válaszolók között többen is

- 327/328 -

akadtak, akik úgy válaszoltak, hogy lehetetlen megszervezni, vagy nincs rá jelentkező, bár ő maga szívesen felajánlaná az autóját. Az autótulajdonosként megemlített előnyök között szerepel a függetlenség érzése, mobilitás, mindig rendelkezésre áll, megkönnyíti a mindennapokat, kényelem, nem kell másokhoz alkalmazkodni, netán hogy nincs időkorlát. Míg a hátrányok között jellemzően a magas fenntartási, szervizelési költségek, a parkolóhelyek hiánya, vagy a forgalmi dugóba való belekerülés szerepel, de volt olyan vélemény is, hogy lustává tesz, vagy nincs emberi kapcsolat a külvilággal, illetve magas a káros anyag kibocsátása.

Alternatív megoldásként az autózás kiváltására a tömegközlekedés, az elektromos és hibrid autók, valamint a kerékpár és más kétkerekű eszközök és a gyaloglás került megemlítésre. Ezek mellett örömteli volt számunkra, hogy számos válaszadó megemlítette a telekocsizást, a MOL Bubi, MOL Limo, GreenGo közösségi közlekedési eszközöket is. A következő kérdésre adott válaszok ezt alá is támasztották számunkra, hisz a válaszadók 33%-a ismeri, valamint 49%-uk már hallott ezekről az autómegosztó rendszerekről. A legtöbben viszont nem próbálták ki ezeket, azonban az erre a kérdésre válaszolók körében döntő többségben vannak, akik vállalkoznának a kipróbálásukra, valamint akik nem zárják ki a lehetőségét. Azok között, akik nem nyitottak rá, az indokok között első sorban a bizalom, vagy az ismeret hiánya szerepel.

A Sharing Economy, azaz a megosztáson alapuló vagy közösségi gazdaság ismertségére irányuló kérdéskörnél a felsorolt eszközök ismertségében van némi eltérés. Mint ahogyan a 2. ábrán is látszik, ismertségben a MOL Bubi biciklikölcsönzés végzett az élen, de a Waze közösségi navigációs alkalmazás és az Uber közösségi taxizás fej-fej mellett ugyanannyi szavazattal a második helyet szerezte meg. Talán az utóbbira magyarázat a médiában elhíresült kizárásuk a magyar piacról, hisz azóta már nincsenek jelen nálunk. A sorban az Airbnb közösségi lakáskiadás, az Oszkár telekocsizás, a MOL Limo közösségi autókölcsönzés, a Couchsurfing következik. Legkevésbé ismert a GreenGo közösségi autóbérlés és a BlaBlaCar telekocsizás. Viszont a válaszadók több, mint 10%-a egyik lehetőséget sem ismeri, így örülünk, hogy már ezzel a kérdőívvel hallhattak róluk.

- 328/329 -

2. ábra: A megosztásos lehetőségek ismertsége. Forrás: saját szerkesztésű diagram az általunk készített kérdőív eredménye alapján

Arról viszont, hogy hányan vettek már igénybe ilyen közösségi szolgáltatásokat elmondhatjuk, hogy a Waze alkalmazást kivéve a döntő többség még egyáltalán nem próbálta ki a felsorolt lehetőségeket (lásd 3. ábra). A magánszállás, a biciklikölcsönzés és a telekocsizás esetében 17%-uk nyilatkozott úgy, hogy igénybe vette, illetve még a közösségi taxizást 15%-uk, de a többi esetében 10% alatt van a kipróbálás aránya.

3. ábra: A megosztásra épülő szolgáltatások igénybevételének aránya. Forrás: saját szerkesztés az általunk készített kérdőív eredménye alapján

- 329/330 -

A jövőre vonatkozóan, hogy mennyire nyitottak a kipróbálásukra, a Waze navigáció kiugró eredménye nem meglepő (67%), majd utána a MOL Bubi biciklikölcsönzés szerepel. A leginkább elutasított a Couchsurfing (20%), míg a többi lehetőség közel egy szinten tart fenn érdeklődést, melyek közül a magánszállás kiadás emelkedik ki némileg 43%-kal.

A vélemények meglehetősen megoszlanak a megítélésüket illetően. Bár többségben vannak, akik pozitívan reagáltak, üdvözlik ezeket a megoldásokat, korszerűnek gondolják, kifejezik, hogy ez a jövő, sokan vannak, akik kinyilvánítják bizalmatlanságukat velük szemben, különösen abban az esetben, ha a szolgáltatók adóelkerülésre kívánják használni[43]. Volt, aki leírta, hogy szerinte a szabályozó környezet nem érett még meg ezen eszközök kezelésére, vagy aki kijelentette, hogy neki a kényelem elsődleges, így nem nyitott ezekre az alternatív lehetőségekre. Úgy gondoljuk, hogy nem vagyunk egyformák, nem ugyanolyan módon reagálunk dolgokra, így valaki az új emberi kapcsolatok lehetőségét látja a közösségi gazdaság megnyilvánulási formáiban, és azt, hogy ezek a találkozási pontok kapcsolatokat, közösségeket építenek, mások pedig nagyfokú bizalmatlansággal, előítéletekkel fordulnak feléjük. Úgy véljük, hogy a reakciók nagyban összefüggnek a nyitottsággal az újszerű, kreatív ötletek befogadására vonatkozóan. A telekocsizásra vonatkozóan többen válaszoltak úgy, hogy segíthet a káros anyag kibocsátás, valamint az utakon közlekedő autók számának csökkentésében, de volt olyan vélemény is, hogy globálisan nem oldja meg a közlekedés problémáját.

Azon körben végzett felmérés szerint, akik már használták a közösségi gazdaság itt felsorolt eszközeit, a használatukra vonatkozó elégedettséget általában meg tudták erősíteni (lásd a 4. ábrán). Ez alól kivétel a Couchsurfing, a MOL Limo és GreenGo autókölcsönzés, ahol többen vannak az elégedetlenek, mint akik elégedettek voltak a használatukkal.

- 330/331 -

4.ábra: A Sharing Economy vállalkozásokra vonatkozó elégedettség. Forrás: saját szerkesztés az általunk készített kérdőív eredménye alapján

Ebben a felsorolásban is a Waze toronymagasan vezet, ami nem meglepő, hisz a legegyszerűbb elérhetőséggel rendelkezik, csak egy mobiltelefonos applikációt kell letölteni hozzá. A vele kapcsolatos vélemények is ezt tükrözik, hisz sokan hangsúlyozták, hogy milyen hasznos tud lenni a nagyvárosi dugók, egyéb útakadályok elkerülésében, a menetidő számításához. Az Airbnb magán szálláskiadás elégedettsége és ismerősöknek való ajánlása is kiemelkedik a többi szolgáltatás közül. A vélemények már jobban megoszlanak, hisz a pozitív megnyilvánulások, mint kedves, segítőkész vendéglátó, kedvező ár-érték arány, rugalmasság mellett van, aki arra panaszkodott, hogy nem az ígért minőséget kapta, vagy nem volt szimpatikus a tulajdonos, azonfelül alacsony színvonalú volt a szállás. A többi eszköznél mind az elégedettség, mind az ezzel összhangban az ismerősöknek való ajánlásban a pozitív értékelés több, mint a negatív. Ez alól csak a Couchsurfing képez kivételt. A megosztott vélemények között a telekocsizásra vonatkozóan szerepelnek a kellemes, jó hangulatú beszélgetések érdekes emberekkel, ismerkedés, kényelem, gyorsaság ugyanakkor a nem megbízható, modortalan sofőr, veszélyes vezetési stílus, útlemondás, vagy éppen az erőltetett beszélgetés egy idegen emberrel zenehallgatás helyett. A MOL Bubi biciklikölcsönzés valakinek élményt jelent,

- 331/332 -

valakinek pedig nehézséget, például mert behatárolt az ideje, amíg egy következő állomásra kell érkezni vele.

A további közösségi eszközök, mint megosztási platformokra való rákérdezésnél a felsorolt kezdeményezésekről (Rukkola.hu, miutcank.hu, otthonrol.hu, veddberbe.hu, tickething.hu, TaskRabbit) a válaszadók közel háromnegyede nem is hallott, ahogy azt a 5. ábra is mutatja.

5. ábra: Konkrét megosztási platformok ismertsége. Forrás: saját szerkesztés primer felmérés alapján

Akik a véleményüket is elmondták róluk, azok között egyértelműen többségben vannak, akik üdvözlik és jónak tartják ezen ötleteket, jó kezdeményezésnek gondolják őket. Érdekesnek és hasznosnak, valamint gazdaságosnak nyilvánították ezeket, melyek megkönnyítik a mindennapokat. Ennek ellenére azon kérdésnél, hogy mennyire lenne nyitott ezen megosztási platformok kipróbálására, a megkérdezettek kevesebb, mint fele fejezte ki álláspontját pozitívan. Kevesebb, mint 39% szívesen venne igénybe ilyen platformokat, 13%-a pedig kizárta ennek a lehetőségét.

6. Következtetések, javaslatok

"Kijelenthetjük, hogy az elmúlt és minden bizonnyal a következő évek egyik legfontosabb globális üzleti trendjéről és sikertörténetéről beszélhetünk esetünkben, [...] melyek jelentősen meg fogják változtatni az üzleti környezetet."[44]

- 332/333 -

"A sharing economy modell egyre gyorsuló térnyerése tagadhatatlan tény és alapjaiban forgatja fel a klasszikus üzleti berendezkedést."[45]

Már e két fent említett kijelentés is jelzi a téma jelentőségét és azt a jövőbeli helyzetet, hogy a közösségi gazdaság üzleti modelljéhez viszonyulniuk kell a piaci szereplőknek, az állami intézményeknek, jogalkotóknak, hatóságoknak, és maguknak az embereknek. Bár jelenleg az ismertségük sokkal nagyobb, mint a szolgáltatások igénybevétele, - ezt megerősítette az általunk készített kérdőíves felmérés is -, úgy véljük, hogy ez az állapot csak egy ideig marad így, hisz már a közeli jövőre nézve is előre jelezhető, hogy ezeket a szolgáltatásokat egyre többen fogják igénybe venni.

A fentieken túl a bemutatott modell, és valamennyi napjainkban jelen lévő átalakuló folyamat kiemelt hatást gyakorolhat valamennyi gazdasági ágazatra. A vállalatoknak ezért folyamatosan nyomon kell követniük a körülöttük zajló változásokat, tekintve, hogy az új nézőpontok hatékony menedzselése és összehangolása növelheti a vállalati eredményességet, és irányadó módon befolyásolhatja napjaink vállalati gyakorlatát. A szükséges eszközök alkalmazása, valamint a vezetői menedzsment megoldások újraformálása is jelentősen támogathatja a fenti folyamatok hatékonyságát.[46] Reméljük sikerült egy időszerű témában mélyebbre ásni, rámutatni fontosságára. Az Európai Unió is aktuálisan foglalkozik a témával, ajánlásokat adva a tagállamok részére, hogy alakítsák ki a szabályozásukat, az üzleti modellhez való viszonyulásukat. Ugyanakkor magának a jelenségnek olyan előrevivő, jövőbe mutató pozitív hozadékai is vannak, például a hagyományos gazdasági szervezetek részéről, ami a fogyasztóknak jelentenek közvetlen előnyöket. Kijelenthető, hogy annak érdekében, hogy a hagyományos vállalatok versenyképesek tudjanak maradni, nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy fejlesszék szolgáltatásaik színvonalát. Ebből a helyzetből viszont leginkább a fogyasztók profitálnak. Mert, hogyha a fogyasztók motivációinak szemszögéből tekintünk a tárgykörre, akkor mindig lesz igény ezekre a szolgáltatásokra, amennyiben pénztárcabarátok, közösségi élményt nyújtanak, kényelmesek, gyors reagálásúak, és még kiegyensúlyozott minőségű, egyedi szolgáltatást is képesek biztosítani. Ha ehhez társul egy olyan szabályozási környezet, amely egyértelmű szabályokat fektet le, ami

- 333/334 -

garantálja a használók számára a biztonságot, a védelmet, és ami a fogyasztók javára van, akkor úgy véljük, nem szükséges túlságosan hangsúlyozni, hogy az effajta üzleti modell népszerűsége milyen távlatokat vetít elénk. ■

JEGYZETEK

[1] Mesterházy, Ákos - Oláh, Judit - Popp, József: Losses in the grain supply chain: causes and solutions. Sustainability, 2020, 12 (6), 2342, 1-18. https://www.mdpi.com/20711050/12/6/2342, https://doi.org/10.3390/su12062342 (2020. 05. 29); Oláh, Judit -Kitukutha, Nicodemus - Haddad, Hossam - Pakurár, Miklós - Máté, Domicin - Popp, József: Achieving Sustainable E-Commerce in Environmental, Social and Economic Dimensions by Taking Possible Trade-Offs. Sustainability, 2019, 11 (1), 1-22. https://www.mdpi.com/2071-1050/11/1/89; (2020. 05. 29.)

[2] Szuchy Róbert: Okos mobilitás és a közösségi gazdálkodás jogi keretei. In: Homicskó Árpád Olivér (szerk.): Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum luridico-Politicarum XXIX., Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2020, 225-238. https://ajk.kre.hu/images/doc6/PR/A_digitalizacio_hatasa_az_egyes_jogteruleteken_1.pdf (2020. 02. 23.)

[3] Botsman, Rachel - Rogers, Roo: What's mine is yours -how collaborative consumption is changing the way we live. London, Harper Collins, 2011, 71-75.

[4] https://www.rachelbotsman.com/thinking/ (2019. 10. 27.); Gelei Andrea - Dobos Imre - Nagy Judit: Üzleti kapcsolatok beágyazottsága a magyar gazdaságban. Vezetéstudomány, 2001, 42 (1), 17-30. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/772/1/vt_2011n1p17.pdf(2020. 05. 29.)

[5] Gansky, Lisa: The Mesh, 2010. https://informationdj.files.wordpress.com/2012/01/future-of-business-is-lisa-gansky.pdf 8. (2019. 10. 29.)

[6] Stephany, Alex: The Business of Sharing-Making it in the New Sharing Economy. London, Palgrave Macmillan, 2015.

[7] Sundararajan, Arun: The sharing economy: the end of employment and the rise of crowd-based capitalisism, Cambridge, MIT Press, 2016, 30.

[8] Sundararajan i.m. 30.

[9] Simay Attila Endre - Gáti Mirkó: Jó példa-e Kína? Feltáró kutatás a mobil közösségi kereskedelemről. Vezetéstudomány, 2018, 49 (12), 11-23. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3825/1/VT_2018n12p11.pdf.(2020. 05. 29)

[10] Tóth Róbert - Mester Éva - Kozma Tímea: A megosztásos üzleti modell: a logisztikai vállalkozások új finanszírozási és tranzakciós lehetőségei. Logisztikai trendek és legjobb gyakorlatok, 2016, 2 (2), 32-35.

[11] Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó. 1996, 704.

[12] PRICEWATERHOUSECOOPERS MAGYARORSZÁG: Osztogatnak vagy fosztogatnak? - A sharing economy térnyerése, 2015, 16-23 https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/sharing_economy.pdf (2020. 03. 25)

[13] PRICEWATERHOUSECOOPERS MAGYARORSZÁG i.m. 7.

[14] https://blog.blablacar.hu/about-us (2020. 03. 25.)

[15] https://www.oszkar.com/ (2020. 03. 25.)

[16] PRICEWATERHOUSECOOPERS MAGYARORSZÁG i.m. 17.

[17] https://www.zipcar.com/cities (2020. 03. 25.)

[18] https://forbes.hu/uzlet/ez-bubi-autoval-greengo/ (2020. 03. 25.)

[19] A MOL Limo alkalmazáson keresztül működik a használata, kezdve az egyszeri regisztrációs díj befizetésével, a sofőr vezetési engedélyének igazolásával, az autófoglaláson, a jármű kinyitásán és lezárásán át, egészen a fizetésig. A felhasználónak nincs gondja a parkolás, a biztosítás, valamint a szervizelés díjaira. https://www.mollimo.hu/hu (2020. 03. 25.)

[20] https://mol.hu/hu/molrol/mediaszoba/6535-mol-limo-neven-haromszazas-autoflottaval-indit-kozossegi-automegoszto-szolgaltatast-a-mol/ (2020. 03. 25.)

[21] http://formula.hu/auto/2018/09/26/mercedesekkel-bovul-a-mol-limo-flottaja (2020. 03. 25.)

[22] https://www.getaround.com/ (2020. 03. 25.)

[23] https://www.waze.hu/mi-az-a-waze/ (2020. 03. 25.)

[24] https://molbubi.bkk.hu/a-molbubi.php (2020. 03. 25.)

[25] https://blinkee.city/hu/ (2020. 03. 25.)

[26] pl. Threadflip, Poshmark

[27] pl. Vinted, Rent the Runway

[28] https://rukkola.hu/ (2020. 03. 25.)

[29] https://miutcank.hu/#/csatlakozz (2020. 03. 25.)

[30] https://www.etsy.com/press?ref=ftr (2020. 03. 25.)

[31] https://www.meska.hu/aboutus (2020. 03. 25.)

[32] https://www.homeexchange.com/hu/ (2020. 03. 25.)

[33] http://budapest.lofficecoworking.com/rolunk (2020. 03. 25.)

[34] http://kaptarbudapest.hu/szolgaltatasaink/ (2020. 03. 25.)

[35] http://www.couchsurfing.com/about/about-us/ (2020. 03. 25.)

[36] https://www.couchsurfing.com/places/europe/hungary (2020. 03. 25.)

[37] PRICEWATERHOUSECOOPERS MAGYARORSZÁG i.m. 20.

[38] https://www.kickstarter.com/press?ref=about_subnav (2020. 03. 25.)

[39] https://www.lendingclub.com/info/statistics.action (2020. 03. 25.)

[40] https://www.zopa.com/lending/about-lenders (2020. 03. 25.)

[41] https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia (2019. 10. 27.)

[42] https://clickforwork.hu/ (2019. 10. 27.)

[43] E modellek valóban alkalmasak adóelkerülésre, az alacsonyabb adóteher választása azonban önmagában még nem jogellenes. Az Airbnb tételes átalányadózásának választása például számottevő adóelőnyt jelent a lakásukat hosszútávra kiadók adóterheivel szemben, de ennek a jogszabály által biztosított lehetőségnek az alkalmazása kizárólag csak a körülmények és részletszabályok technikai-adminisztratív kijátszásával, illetve a jogalkotó céljától eltérő felhasználással válik jogellenes magatartássá. Vö. Ercsey Zsombor: A pénzügyi jog két évtizedes fejlődése, In: Miskolczi Bodnár Péter; Kun Attila; Boóc Ádám (szerk.): Gazdaság és jog: húsz év jogalkotási fejleményei a civilisztika területén. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020, 141.

[44] PRICEWATERHOUSECOOPERS MAGYARORSZÁG i.m. 5.

[45] Uo. 28.

[46] Karmazin György - Tóth Róbert: Az ellátásilánc-menedzsment szervezeti struktúrájának alapjai. Logisztika - Informatika - Menedzsment, 2016, 1 (1), 50-58.; Tóth Róbert - Túróczi Imre - Szíjártó Boglárka - Mester Éva: Gazdaságélénkítő és versenyképességet erősítő megoldások a vidéki térségekben. A Falu, 2017, 32 (3), 57-66.