2022. szeptember végén "Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)" elnevezésű KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00008 számú projekt záróeseményét tartották meg. Az ASP[1] projekt zárórendezvényén Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára és Zsolnai Gabriella, a Magyar Államkincstár hálózatirányításért felelős elnökhelyettese ismertette saját nézőpontját. Mind a két előadó sikeresnek és hasznosnak titulálta nemcsak az önkormányzatok munkatársai, hanem az állampolgárok és vállalkozások számára is a projektet és annak végeredményét. A felkért előadók a rendszer pozitív oldalainak kiemelése mellett ejtettek szót a nehézségekről is. Mindketten hangsúlyozták, hogy a projekt lezárásával a munka még korántsem ért véget, hiszen a rendszert működtetni és az adódó lehetőségek mellett fejleszteni szükséges. A zárórendezvény apropóján - ebben a rövid tanulmányban - nézzük meg azt, hogy mit is tudunk napjainkban az ASP rendszer működéséről, előnyeiről, esetleges hiányosságairól, lehetőségeiről.
A bevezető gondolatok között már - jogszabályi szinten - utaltunk rá, mi is az ASP rendszer lényege, de most a következőkben olvasó- vagy "felhasználóbarát" módon is próbáljuk megközelíteni a legfontosabb jellemzőit. Az ASP keretében a felhasználók a tevékenységük támogatásához szükséges ügyviteli vagy egyéb szoftvereket úgy veszik igénybe, hogy interneten keresztül kapcsolódnak a szolgáltatónál[2] elhelyezett szerverekhez, az ezeken működő adatbázisokhoz és az adatokat kezelő programokhoz.[3] A felhasználói gépeken csak egy egyszerű böngészőprogramnak kell futnia és internetkapcsolattal kell rendelkeznie. Tehát azt mondhatjuk, hogy felhasználói oldalon csak egy minimális eszközigénye van a rendszernek, amelyhez - ha nem volt megfelelő eszköz egy-egy önkormányzatnál - pályázatok útján lehetett forrást szerezni.[4] Az ASP működtetéséért a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) a felelős.
Az ASP-ről általánosságban szükséges továbbá azt kiemelni, hogy országos koordináció[5] keretében valósult meg. Az ASP bevezetésével a jogalkotó célja egy hatékonyabb önkormányzati feladatellátás és egy egységes szolgáltatási színvonallal párosuló rendszer elérése volt. Az egységesség magában foglalja az egyrészt az összemérhetőséget, másrészt a szolgáltatáshoz való könnyebb hozzáférés lehetőségét is.[6] Tekintettel a központi rendszerüzemeltetésre, az önkormányzatoknak nem kellett külön pénzügyi forrást biztosítaniuk a bevezetésre és később az üzemeltetésre sem. Az ASP a mai kor elvárásainak megfelelő online ügyintézéshez szükséges technológiák[7] kezelésére alkalmas, ezáltal a kormányzati szolgáltatások körében használt, már meglévő fejlesztések alkalmazásra kerültek a rendszerben.[8]
Az ASP bevezetéséhez szükséges jogszabályi háttér módosítása 2016-ban történt meg. "Az önkormányzati ASP kötelező alkalmazásához a törvényi alapot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény teremtette meg az Mötv. 114. §-ának módosításával."[9] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a közlönyállapot kiadásakor is tartalmazott rendelkezést az önkormányzati információs rendszerek működtetésével kapcsolatosan.[10] Azonban az Mötv. módosításáról szóló 2016. évi LIV. törvény a fentebb is említett 114. §-t kibővítette és az ASP működéséhez szükséges technikai és jogi szabályok megalkotására felhatalmazta a Kormányt.[11] A törvényi módosulás után nem kellett sokat várni a Kormány rendeleti szintű szabályozására sem. A Kormány az ASP rendeletben rögzítette az ASP rendszerhez kötődő alapfogalmakat, a rendszer működtetési kereteit és annak elemeit, a rendszerhez való csatlakozás módját, az önkormányzati adattárház jellemzőit és a csatlakozások időpontjait. Az ASP rendszer jogszabályi környezetét tehát két jogszabály, az Mötv. és az ASP rendelet határozza meg, kiegészítve a rendszert üzemeltetők írásbeli csatlakozási útmutatóival, kézikönyveivel.
Az ASP rendszer egy több elemből álló, elektronikus információs rendszer. A rendszer elemei: szakrendszerek, keretrendszer, támogató rendszerek és az önkormányzati adattárház.[12]
"A keretrendszer a szakrendszerek számára egységes felületet és hozzáférést, az egységes felhasználó- és jogosultságkezelést, valamint a rendszerszintű menedzsment (üzleti) funkciók elérését biztosítja."[13] Tehát a keretrendszer minden önkormányzatnál ugyanaz, a tartalommal való feltöltésben különbözhetnek az önkormányzatok egymástól.
"A támogató rendszerek az önkormányzati ASP rendszer napi adminisztratív, ügyfélszolgálati és működtetési feladatait segítő alkalmazások."[14]
"A Kormány rendeletében kijelölt szerv az önkormányzati eladósodási folyamatok megindulásának felismerése és megakadályozása, a közpénzek önkormányzati felhasználása, a feladatfinanszírozás és a likviditási helyzet folyamatos nyomon követése céljából, a helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak támogatása és a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében adattárházat (a továbbiakban: önkormányzati adattárház) üzemeltet."[15] Az önkormányzati adattárház tehát saját - főként gazdasági jellegű (rossz) - döntéseiktől kívánja megvédeni az önkormányzatokat. Az adattárház az ASP 2.0 fejlesztésnek volt egy új összetevője, amely az adatok többoldalú elemzését (kormányzati és önkormányzati) teszi lehetővé. Az önkormányzati adattárház létrehozását többek között az alábbi célok elérése szolgálta: az önkormányzati gazdálkodás folyamatos monitoringja, vezetői információk és operatív döntéstámogatás az önkormányzatok számára és az önkormányzati adatszolgáltatási kötelezettségek racionalizálása.
"Az önkormányzati ASP rendszer szakrendszerei: iratkezelő rendszer, önkormányzati települési portál rendszer, az elektronikus ügyintézési portál rendszer, ideértve az elektronikus űrlapszolgáltatást, gazdálkodási rendszer, ingatlanvagyon-kataszter rendszer, önkormányzati adórendszer, ipar- és kereskedelmi rendszer, hagyatéki leltár rendszer."[16] A szakrendszerek az önkormányzati feladatellátás egzakt igazgatási feladataiban támogatják az ügyintézőt.[17]
A következőkben szeretnénk utalni az ASP bizonyos - digitális és gazdálkodási - aspektusaira.
Az ASP bevezetésével a közigazgatási online ügyintézés lehetősége kiszélesedett, mivel az önkormányzatoknál a korábbi szigetszerű online ügyindítás és ügymenet lehetőségét már minden tele-
- 3/4 -
pülés számára lehetővé tették. Ha itt befejeznénk a digitális témakör vizsgálatát, már ez is egy jelentős fegyvertény lenne és kifejezetten dicsérendő, de ettől mélyebbre szükséges azért ásni. Az online ügyintézésnek több szintjét is megkülönböztethetjük. Az online ügyintézés alapszintjének tekinthető, ha ügyintézési információk elérhetőek az önkormányzat honlapján egy adott ügyről vagy egy letölthető nyomtatványt találunk az önkormányzat oldalán, amelyet személyesen vagy postai úton benyújthatunk. Van azonban ezen szinteket jelentősen meghaladó, perszonalizált online ügyintézési modell is, amelyet az ASP is - legalább részben - képvisel. Az ASP elektronikus ügyintézési portál szakrendszere, vagy ahogy a mindennapi emberek találkoznak vele E-önkormányzat Portál[18] (a továbbiakban: önkormányzati portál) az, amelyen keresztül az online ügyintézést a modern kor elvárásainak megfelelően le lehet bonyolítani. Az önkormányzati portálon nemcsak online lehet ügyeket indítani (azaz elektronikus úton a rendszeren keresztül beküldeni), amely online formanyomtatványok már a személyes adatok jelentős részével a megnyitást követően automatikusan, személyre szabottan (azonosítás esetén!) kitöltésre kerülnek, hanem adóbevallási információkat és adóegyenleg-lekérdezést is tudunk végezni, továbbá adók, díjak és illetékek befizetésére is van lehetőség. A fentiek alapján finomítanánk a kollégáimmal közös 2019-es tanulmányunk gondolatain. Egyetértünk abban, hogy az önkormányzatok az ASP bevezetésével két online ügyintézési szintet is ugrottak,[19] azonban azt is jelezni szükséges, hogy az ASP önkormányzati portálja által kínált szolgáltatások már nemcsak az online ügyintézés harmadik szintjét (kétirányú interakció) tudják teljesíteni, hanem a negyedik tranzakciós és az ötödik perszonalizált szint[20] igényeit is legalább részben kielégítik, az online fizetés és az automatikus adatkitöltés által.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
